Megyei Tükör, 1984. május (17. évfolyam, 3815-3840. szám)

1984-05-01 / 3815. szám

Május elsejének szentelt nagy népgyűlés a fővárosban Nicolae Ceauşescu elv­társ, a Román Kommunista P Párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceauşescu elvtársnő, a többi párt- és államvezető hétfő délután részt vett a népgyűlésen, amelyet az RKP Bukarest municípiumi bizottsága rendezett má­jus 1, a dolgozók nemzetközi szolidari­tásának napja alkalmából Ennek a napnak a megünneplése, a­­m­ely népünk hagyományává vált, az idén különleges jelentőséggel gyarap­szik, mivel két emlékezetes esemény jegyében zajlik le, az 1939 május 1-én, a fasizmus és a háború ellen, a de­mokráciáért, nemzeti egységért és füg­getlenségért küzdő munkásosztály ra­gyogó harci napján tartott nagy anti­fasiszta és háborúellenes tüntetések 45. évfordulója és a Munkás Egységfront megalakításának, annak a rendkívüli fontosságú politikai aktusnak a 40. év­fordulója, amely megerősítette a mun­kásosztály szerepét a társadalmi és nemzeti felszabadítási harcban. Olyan történelmi momentumok ezek, ame­lyek megelőzik a Román Kommunista Párt által kezdeményezett, szervezett és vezetett 1914. augusztus 23-i nagy győzelmet. Megünnepelve május 1 -ét, a haza összes állampolgárai forró hódolatukat fejezik ki dicsőséges kommunista pár­tunk, népünk legragyogóbb harci ha­gyományainak folytatósa iránt, amely kezdettől fogva elkötelezte magát, hogy fáradhatatlanul szolgálja a munkás­osztály, nemzetiségre való tekintet nél­kül az összes dolgozó, az egész nemzet alapvető érdekeit. Ugyanakkor a Románia földjén élő és dolgozó összes emberek — románok, (folytatása a 2—3 oldalon) MAGYARI LAJOS Mi, akik zúgatunk okos, kezes gépeket, mi, akik beszélni tanítjuk a földet, mi, akik suhogó vásznakat szövünk, és megszőjük■ hű selymét a jövőnek. Mi fölhozzuk, amit rejt a bányamély, mi az anyag titkaiba szállunk, mi utat építünk a végtelenbe , az egész világ lesz a világunk. Mi emelt fővel és sós verítékkel a magunk arcára szabjuk át a Földet, a két kezünk, a szív s értelem ad hatalmat roppant seregünknek. Mi hisszük, hogy anyánk a szabadság, hadd simítsa e hősen lázas arcunk, az ő hatalma jöjjön el örökre, s hozza el nekünk forró diadalmunk. Mi mélyről jöttünk, hát magasba vágyunk, jöttünk tűzön át, át korom koron. Jogunkat csillag jegyzi homlokunkra, jogunkat : győztessé lenni mindenkoron. S mi minket már naggyá tett, a Munka szüljön okos Rendet az otthon-földgolyón. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTAKÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM 3­15. szám 1984. május 1., KEDD ARA 50 BAM­ Az ifjúság napjára... Jó pár éve annak, hogy a szép május elseje utáni következő na­pon az ország jövőjének letéteményesét, az új társadalom építésének magasztos fáklyáját tovább vivőkét, hazánk ifjúságát ünnepeljük... Akár jelképesnek is tekinthetjük, hogy éppen a kikelet évszaká­nak legszebb hónapjában, a gyönyörű május második napján kerítünk erre sort, hisz maga az ifjúság az ország, az egész nép megújhodását, felfrissülését hordozza magával és magában. Tekintsünk bármerre, az ifjúság cselekvő jelenléte mindennapi éle­tünkben, munkánkban kitapintható. Nem üresjáratú szavak azok, ame­lyek az­­idősebbek tapasztaltságához a fiatalság forradalmi lendületét, ifjúi türelmetlenségét társítják! Valóban, termelőegységeinkben, üzemeinkben és gyárainkban, szán­tóföldjeinken, kutató- és tudományos intézeteinkben akkor születnek kiemelkedő, egész életvitelünket meghatározó sikerek, ha az ifjúi hév társulhat a letisztult tapasztalathoz! Megyénk, e tájak fejlődése, „felfutása“ is szorosan kötődik fiatal­jaink tenni akarásához, célirányos cselekvéséhez. Tekintsünk vissza az (folytatása a 2—3. oldalon) Az alkotás és öntudat egységével idestova egy százada immár, hogy május elsejét szerte a világon a mun­ka és a munkásszolidaritás ünnepeként ülik meg. Mementó és előretekintés, számvetés és jövő­építés ez az ünnep. Mementó azokért, akik ama chicagói sortűz óta életüket áldozták, vérü­ket hullatták a nagy osztálycsatákban, hogy emberivé válhasson a munkások, a minden rendű dolgozók élete, hogy megszűnjék az ember ember általi ki­zsákmányolása, hogy diadalt ülhessen az emberi méltóság igazi arcát ölt­­hesse föl a munka becsülete, hogy a jog és a szabadság azoké legyen, akik tisztességes munkával megteremtik az emberiség összes anyagi javait. A harc hosszú volt, véres és nehéz. Csatáiban — a munkások ezrei, tízezrei mellett — életüket áldozták a népek és nemzetek legjobb fiai, gondolkodók és írástudók, akire tudták, hogy a jövőt, a humánum eszményeit szolgálni csak a tömeg oldalán, a sokak igazát védve lehet. Ez a harc, ez a szívós és lankadatlan küzdelem földtekénk egy részén diadalmaskodott, megteremtve a dolgozó osztályok hatalmát, új, gyökeresen más termelési és társadalmi viszonyokkal v­áltva fel a régieket Az emberiség egyik része immár szabadon és méltósággal ünnepli a munka és a munkás­­szolidaritás ünnepét. Országunk dolgozói is. Hosszú volt az út idáig. A múlt század második felében kibontakozó mun­kásmozgalom a kezdeti útkereséstől, a szocialista tanok gyökérverésétől a munkásosztály szociáldemokrata, szocialista, majd kommunista pártjának megalakításán át, hosszú és véres, áldozatos és szívós küzdelmet vívott a felszabadulásig, a gazdasági és politik­ai hatalom megszerzéséig, majd az új társadalom fölépítéséig. E küzdelem állomásait Grivica és Lupény, Ploieşti és Kolozsvár. nevei jelzik lángoló betűkkel, s ott komorlik mögöttük börtönök, g­yűjtőtáborok neve: Doftana, Jilava, Târgu Jiu. Es évszámok, dátumok. 1921. május 8. — a Román Kommunista Párt születése. 1933. február 16. — a grivicai, mindaddig legvéresebb osztálycsata. 1939. május 1. — a hatalmas méretű fővárosi tömegtüntetés, melynek megszervezésében és kibontakoztatásában meghatározó szerepet vállalt és (folytatása a 2—3 oldalon) A 2.,3. oldalon ELŐREHALAD­ÁSUNK, JÓLÉTÜNK SZILÁRD ALAPJA A MUNKA KISGYÖRGY TAMÁS grafikája 1939. MÁJUS 1-I TÜNTETÉS A romániai munkásmozgalom ragyogó mozzanata Negyvenöt évvel ezelőtt a tavasz, a megújhodás az addigiaktól eltérően más, mélyebbre ható társadalmi for­rongásokat hozott magával ... Ez alkalommal felidézzük újból azt a nagyszerű szerepet, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke betöltött a ro­mániai munkásmozgalom szervezésé­ben, irányításában, a szabadságjogo­kért, az emberibb, méltóbb életért ví­vott küzdelem kibontakoztatásában. 1939. május 1. .. . ..A Calea Victoriei olybá tűnt, mint valami forradalmi tüntetés síkja“ — e szavakat a szigu­­ranca egyik jelentéstevője vetette pa­pírra, s ebből kiolvasható, maga is ne­hezen vonhatta ki magát a lenyűgöző látvány hatása alól. Előzetesen már letartóztatták a „ve­szélyes" és elérhető elemeket, karha­talmi erőket vezényeltek ki az engedé­lyezett gyűlések és a felvonulási útvo­nal környékére. A céhek kongresszu­sán és a másik két fővárosi megbeszé­lésen — amelyeket a kormány saját céljaira akart felhasználni — azonban minden másképpen történt... A kommunista párt fővárosi szerve­zetének bizottsága pontosan meghatá­rozta május elseje megünneplésének jellegét: „ ... a hatóságok által elfoga­dott program keretében, de a kommu­nista párt által elfogadott program megvalósításának érdekében . ..“ a szervezést pedig azokra bízta, akik vál­lalták a legnehezebb sorsot is, a letar­tóztatás, a kínzás kockázatát s akiket ismertek a munkások és akiknek sza­va meghallgatásra talált közöttük A kommunista párt kezdeményezte konspiratív jellegű tanácskozáson, a párt legfelsőbb vezetősége tagjai mel­lett részt vett a kommunista ifjúság újjászervezési bizottságának több tagja is. A megbeszélések során elhatározták bizottság létesítését az intézkedési terv­ben foglalt akciók beindítására és egy­behangolására. A bizottság tagjai vol­tak a párt­ és az ifjúság legkiválóbb harcosai, élükön s munkásság körében rendkívül nagy tekintélynek örvendő, osztálycsatákban edzett, lánglelkű kom­munistával, Nicolae Ceauşescuval, aki rendkívüli módon hozzájárult az 1939. május elsejei hatalmas munkástüntetés szervezéséhez és lebonyolításához. Kiemelkedő, meghatározó tevékeny­séget fejtett ki a kommunista Elena Petrescu (Ceauşescu) mindenekelőtt a szakmai, kulturális és sportakciók által tömörített ifjak soraiban Ezeknek az akcióknak keretében jelentős politikai­­nevelő tevékenység folyt. A cél az volt, hogy ezek az ifjak aktívan részt ve­gyenek a kor nagy összecsapásaiban. (folytatása a 2—3. oktalon)

Next