Megyei Tükör, 1984. május (17. évfolyam, 3815-3840. szám)
1984-05-01 / 3815. szám
Május elsejének szentelt nagy népgyűlés a fővárosban Nicolae Ceauşescu elvtárs, a Román Kommunista P Párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceauşescu elvtársnő, a többi párt- és államvezető hétfő délután részt vett a népgyűlésen, amelyet az RKP Bukarest municípiumi bizottsága rendezett május 1, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja alkalmából Ennek a napnak a megünneplése, amely népünk hagyományává vált, az idén különleges jelentőséggel gyarapszik, mivel két emlékezetes esemény jegyében zajlik le, az 1939 május 1-én, a fasizmus és a háború ellen, a demokráciáért, nemzeti egységért és függetlenségért küzdő munkásosztály ragyogó harci napján tartott nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetések 45. évfordulója és a Munkás Egységfront megalakításának, annak a rendkívüli fontosságú politikai aktusnak a 40. évfordulója, amely megerősítette a munkásosztály szerepét a társadalmi és nemzeti felszabadítási harcban. Olyan történelmi momentumok ezek, amelyek megelőzik a Román Kommunista Párt által kezdeményezett, szervezett és vezetett 1914. augusztus 23-i nagy győzelmet. Megünnepelve május 1 -ét, a haza összes állampolgárai forró hódolatukat fejezik ki dicsőséges kommunista pártunk, népünk legragyogóbb harci hagyományainak folytatósa iránt, amely kezdettől fogva elkötelezte magát, hogy fáradhatatlanul szolgálja a munkásosztály, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozó, az egész nemzet alapvető érdekeit. Ugyanakkor a Románia földjén élő és dolgozó összes emberek — románok, (folytatása a 2—3 oldalon) MAGYARI LAJOS Mi, akik zúgatunk okos, kezes gépeket, mi, akik beszélni tanítjuk a földet, mi, akik suhogó vásznakat szövünk, és megszőjük■ hű selymét a jövőnek. Mi fölhozzuk, amit rejt a bányamély, mi az anyag titkaiba szállunk, mi utat építünk a végtelenbe , az egész világ lesz a világunk. Mi emelt fővel és sós verítékkel a magunk arcára szabjuk át a Földet, a két kezünk, a szív s értelem ad hatalmat roppant seregünknek. Mi hisszük, hogy anyánk a szabadság, hadd simítsa e hősen lázas arcunk, az ő hatalma jöjjön el örökre, s hozza el nekünk forró diadalmunk. Mi mélyről jöttünk, hát magasba vágyunk, jöttünk tűzön át, át korom koron. Jogunkat csillag jegyzi homlokunkra, jogunkat : győztessé lenni mindenkoron. S mi minket már naggyá tett, a Munka szüljön okos Rendet az otthon-földgolyón. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTAKÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM 315. szám 1984. május 1., KEDD ARA 50 BAM Az ifjúság napjára... Jó pár éve annak, hogy a szép május elseje utáni következő napon az ország jövőjének letéteményesét, az új társadalom építésének magasztos fáklyáját tovább vivőkét, hazánk ifjúságát ünnepeljük... Akár jelképesnek is tekinthetjük, hogy éppen a kikelet évszakának legszebb hónapjában, a gyönyörű május második napján kerítünk erre sort, hisz maga az ifjúság az ország, az egész nép megújhodását, felfrissülését hordozza magával és magában. Tekintsünk bármerre, az ifjúság cselekvő jelenléte mindennapi életünkben, munkánkban kitapintható. Nem üresjáratú szavak azok, amelyek azidősebbek tapasztaltságához a fiatalság forradalmi lendületét, ifjúi türelmetlenségét társítják! Valóban, termelőegységeinkben, üzemeinkben és gyárainkban, szántóföldjeinken, kutató- és tudományos intézeteinkben akkor születnek kiemelkedő, egész életvitelünket meghatározó sikerek, ha az ifjúi hév társulhat a letisztult tapasztalathoz! Megyénk, e tájak fejlődése, „felfutása“ is szorosan kötődik fiataljaink tenni akarásához, célirányos cselekvéséhez. Tekintsünk vissza az (folytatása a 2—3. oldalon) Az alkotás és öntudat egységével idestova egy százada immár, hogy május elsejét szerte a világon a munka és a munkásszolidaritás ünnepeként ülik meg. Mementó és előretekintés, számvetés és jövőépítés ez az ünnep. Mementó azokért, akik ama chicagói sortűz óta életüket áldozták, vérüket hullatták a nagy osztálycsatákban, hogy emberivé válhasson a munkások, a minden rendű dolgozók élete, hogy megszűnjék az ember ember általi kizsákmányolása, hogy diadalt ülhessen az emberi méltóság igazi arcát ölthesse föl a munka becsülete, hogy a jog és a szabadság azoké legyen, akik tisztességes munkával megteremtik az emberiség összes anyagi javait. A harc hosszú volt, véres és nehéz. Csatáiban — a munkások ezrei, tízezrei mellett — életüket áldozták a népek és nemzetek legjobb fiai, gondolkodók és írástudók, akire tudták, hogy a jövőt, a humánum eszményeit szolgálni csak a tömeg oldalán, a sokak igazát védve lehet. Ez a harc, ez a szívós és lankadatlan küzdelem földtekénk egy részén diadalmaskodott, megteremtve a dolgozó osztályok hatalmát, új, gyökeresen más termelési és társadalmi viszonyokkal váltva fel a régieket Az emberiség egyik része immár szabadon és méltósággal ünnepli a munka és a munkásszolidaritás ünnepét. Országunk dolgozói is. Hosszú volt az út idáig. A múlt század második felében kibontakozó munkásmozgalom a kezdeti útkereséstől, a szocialista tanok gyökérverésétől a munkásosztály szociáldemokrata, szocialista, majd kommunista pártjának megalakításán át, hosszú és véres, áldozatos és szívós küzdelmet vívott a felszabadulásig, a gazdasági és politikai hatalom megszerzéséig, majd az új társadalom fölépítéséig. E küzdelem állomásait Grivica és Lupény, Ploieşti és Kolozsvár. nevei jelzik lángoló betűkkel, s ott komorlik mögöttük börtönök, gyűjtőtáborok neve: Doftana, Jilava, Târgu Jiu. Es évszámok, dátumok. 1921. május 8. — a Román Kommunista Párt születése. 1933. február 16. — a grivicai, mindaddig legvéresebb osztálycsata. 1939. május 1. — a hatalmas méretű fővárosi tömegtüntetés, melynek megszervezésében és kibontakoztatásában meghatározó szerepet vállalt és (folytatása a 2—3 oldalon) A 2.,3. oldalon ELŐREHALADÁSUNK, JÓLÉTÜNK SZILÁRD ALAPJA A MUNKA KISGYÖRGY TAMÁS grafikája 1939. MÁJUS 1-I TÜNTETÉS A romániai munkásmozgalom ragyogó mozzanata Negyvenöt évvel ezelőtt a tavasz, a megújhodás az addigiaktól eltérően más, mélyebbre ható társadalmi forrongásokat hozott magával ... Ez alkalommal felidézzük újból azt a nagyszerű szerepet, amelyet Nicolae Ceauşescu elvtárs, pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke betöltött a romániai munkásmozgalom szervezésében, irányításában, a szabadságjogokért, az emberibb, méltóbb életért vívott küzdelem kibontakoztatásában. 1939. május 1. .. . ..A Calea Victoriei olybá tűnt, mint valami forradalmi tüntetés síkja“ — e szavakat a sziguranca egyik jelentéstevője vetette papírra, s ebből kiolvasható, maga is nehezen vonhatta ki magát a lenyűgöző látvány hatása alól. Előzetesen már letartóztatták a „veszélyes" és elérhető elemeket, karhatalmi erőket vezényeltek ki az engedélyezett gyűlések és a felvonulási útvonal környékére. A céhek kongresszusán és a másik két fővárosi megbeszélésen — amelyeket a kormány saját céljaira akart felhasználni — azonban minden másképpen történt... A kommunista párt fővárosi szervezetének bizottsága pontosan meghatározta május elseje megünneplésének jellegét: „ ... a hatóságok által elfogadott program keretében, de a kommunista párt által elfogadott program megvalósításának érdekében . ..“ a szervezést pedig azokra bízta, akik vállalták a legnehezebb sorsot is, a letartóztatás, a kínzás kockázatát s akiket ismertek a munkások és akiknek szava meghallgatásra talált közöttük A kommunista párt kezdeményezte konspiratív jellegű tanácskozáson, a párt legfelsőbb vezetősége tagjai mellett részt vett a kommunista ifjúság újjászervezési bizottságának több tagja is. A megbeszélések során elhatározták bizottság létesítését az intézkedési tervben foglalt akciók beindítására és egybehangolására. A bizottság tagjai voltak a párt és az ifjúság legkiválóbb harcosai, élükön s munkásság körében rendkívül nagy tekintélynek örvendő, osztálycsatákban edzett, lánglelkű kommunistával, Nicolae Ceauşescuval, aki rendkívüli módon hozzájárult az 1939. május elsejei hatalmas munkástüntetés szervezéséhez és lebonyolításához. Kiemelkedő, meghatározó tevékenységet fejtett ki a kommunista Elena Petrescu (Ceauşescu) mindenekelőtt a szakmai, kulturális és sportakciók által tömörített ifjak soraiban Ezeknek az akcióknak keretében jelentős politikainevelő tevékenység folyt. A cél az volt, hogy ezek az ifjak aktívan részt vegyenek a kor nagy összecsapásaiban. (folytatása a 2—3. oktalon)