Megyei Tükör, 1984. augusztus (17. évfolyam, 3893-3918. szám)

1984-08-01 / 3893. szám

EURÓPÁBAN HARMADIK ..Pártunknak és államunknak az or­szág iparosítását célzó erőfeszítései kö­zött szerepel az a cél is, hogy Kézdi­­vásárhelyen még ebben az évben meg­kezdjék három vállalat építését, a­melyekben több mint kétezer alkalma­zott dolgozik majd. Ezzel megindul Kézdivásárhelyen is az ipar intenzív fejlesztése. Románia térképén megjele­nik szocialista iparunk még egy köz­pontja“ — mondta NICOLA­E C­EAUŞESCU elvtárs, pártunk fő­titkára az 19­17. július 15-én Kézdivá­sárhelyen megtartott népgyűlésen. Ezt követően a mai kézdivásárhelyi ipari zóna egykori krumpliföldjein majdnem egy időben fogtak hozzá a ruhagyár, a csavargyár és a keményítő­gyár építéséhez. A kézdivásárhelyi Mechanikai Vál­lalat (csavargyár) születési bizonyítvá­nyát végeredményben 1970. augusztus 21-én állították ki, amikor a sajtoló­műhely megkezdte a termelést. Most, amikor a vállalat több száz sajtolt és fémforgácsolt szerelékanyag-típust állít elő, elmosolyodunk azon, hogy akkor a beindulásnál a vállalat termékvá­lasztéka mindössze egy anyacsavar­­pasztilla volt, melyet sajtolás után el­küldtek Brassóba hőkezelni, onnan visszahozták, kifúrták és menetelték. Ma ez az alig pár évvel ezelőtti kezdet tényleg hihetetlenül szerénynek tűnik. Az azóta eltelt 14 év alatt a vállalat munkaközösségének hírneve túlnőtt a megye, sőt az ország határain is. A Kézdivásárhelyi Mechanikai Vállalat cégjelzése több fejlett európai állam­ban is ismert, kontinensünk — nagyság­rend szerint — harmadik legnagyobb szerel­ékanyagot gyártó egysége. Csak a kezdet volt nehéz A fiatal kézdivásárhelyi vállalat a beindulás után szinte hihetetlen gyorsasággal fejlődött. 1971-ben beindult a szer­­számműhely és ugyanabban az évben a fémforgácsoló részleg is, mely később alakult át a csavar- és anyacsavar­­részlegekké. Majd a karbantartó műhely és végül a hőkezelő, galvanizáló rész­leg kezdte meg a termelést. Természetesen mindezen részlegek beindulásával a vállalat fejlődése nem fejeződött be. Sőt, csak azután kezdő­dött el igazán. És ez a fejlődés nem csak mennyiségi volt, nem csak a ter­­melőfelületek, gépek és gépi berende­zések számának növekedését jelentet­te, hanem ezzel egyidejűleg a terme­lési folyamatok csiszolását, korszerűsö­dését, az őket kiszolgáló munkaközös­ség szakképesítését is. Ez teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a ter­melés mennyiségi növekedésével pár­huzamosan egyre komplexebb, nagyobb (folytatása a 2—3 oldalon) AZ ÚJ ÉS ÚJRATERVEZETT TERMÉKEK RÉSZARÁNYA (százalékban) A GYŐZELEM FORRÁSAI A nemzet erőinek összefogása „Az augusztus 23-i aktus a román nép hosszas harcainak, annak a ténynek az eredménye volt, hogy a kommunista párt, szövetségben a szocialista párttal, a többi forradalmi és hazafias erőkkel, mindvégig az egész nemzet vitális érdekeit védő harc élén állt." NICOLAE CEAUŞESCU A társadalmi és nemzeti felszabadí­­tási, antifasiszta és antiimperialista forradalom győzelmes kibontakozása annak a következetes tevékenységnek az eredménye volt, melyet a Román Kommunista Párt folytatott az összes érdekelt társadalmi és politikai erők összefogásáért, hogy az erőket egyesít­ve véghez lehessen vinni a katonai­­fasiszta diktatúra megdöntését, a ro­mán hadsereg fegyveres részvételét a hitlerista Németország elleni koalíció­ban, egy új, demokratikus rend beve­zetését az országban. Az ország rendkívül súlyos helyzeté­nek megoldása érdekében, melybe az 1940 szeptemberében bevezetett kato­nai-fasiszta diktatúra sodorta Romá­niát, a Román Kommunista Párt 1941. szeptember 6-án platform-programot javasolt az összes pártoknak, csoporto­sulásoknak és politikai személyiségek­nek. E dokumentumban, mely különö­sen jelentős eredeti és sajátos straté­giájáért, az RKP rámutat, hogy kész együttműködni a­, összes pártokkal, csoportosulásokkal és politikai szemé­lyiségekkel az említett célkitűzések megvalósításáért. Ugyanakkor a párt hangsúlyozza a munkások egységfront­ja létrehozásának elodázhatatlan szük­ségszerűségét, mint ami alapját képez­heti az egész nép nemzeti antifasiszta egységfrontjának. A román népnek a háború éveiben kibontakozott széles körű ellenállása szervesen összefonódott a kommunista pártnak a politikai és osztályszövetsé­gek megteremtéséért kifejtett hatalmas szervező munkájával. A kommunisták által az összes demokratikus és anti­fasiszta pártokhoz és politikai csopor­tosulásokhoz intézett ismételt felhívá­sok meghozták eredményüket. 1943-ban létrejött, végső formát öltött az átfogó antihitlerista, hazafias front. 1943 júniusában a kommunista párt fölhívta az összes pártokat és politikai csoportosulásokat, hogy hozzák létre. PIROSKA Mátyás (folytatása a 2—3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ^CÍJ AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM 3­93. szám 1984. augusztus 1.. SZERDA ARA 50 BANI Az RKP Kovászna megyei bizottságának plenáris ülése Kedden, július 31-én plenáris ülést tartott az RKP Kovászna megyei bi­zottsága. A plenáris munkálatain részt vettek a megyei pártbizottság tagjai és pót­tagjai, a megyei pártbizottság ellenőrző bizottságának tagjai. Úgyszintén részt vettek, meghívottakként, a városi és és községi pártbizottságok titkárai és titkárhelyettesei, líceumi igazgatók, oktatási intézmények pártalapszerve­­zeteinek titkárai, pártaktivisták, az if­júsági szervezet és szakszervezet, a Megyei Művelődési és Szocialista Ne­velési Bizottság aktivistái. A plenáris ülés elfogadta a követke­ző napirendet: — Jelentés a megyei pártbizottság, a pártszervek és -szervezetek, a nevelési tényezők tevékenységéről, amelyet az összes dolgozóknak a szocialista haza­­fiság, a haza, a párt, a nép iránti ha­tártalan szeretet és odaadás szellemé­ben történő neveléséért kifejtettek, an­nak érdekében, hogy tevékenyen részt vegyenek a gazdasági-társadalmi élet­ben, a párt általános politikájának va­lóra váltásában.­­ Tájékoztató az RKI­­KB-nak a dolgozók levelei megoldására és a ki­hallgatások megtartására vonatkozó határozata alkalmazási módjáról, ú­j­ megyei pártkonferencia meg­szervezésével kapcsolatos szervezési in­tézkedések. A jelentés kapcsán, amelyet Rab István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács vég­rehajtó bizottságának elnöke terjesz­tett elő, felszólaltak a következő elv­­társak: Császár Lajos, a Sepsiszent­­györgy municípiumi pártbizottság tit­kára. Ciubuc Gheorghe, a kézdivásár­helyi Mechanikai Vállalat pártbizott­ságának titkára. Gyergyai Károly, a Csernáton községi pártbizottság titkár­helyettese, Orbán Sándor, a Kovász­na városi pártbizottság titkárhelyet­tese, Trifan Constantin, a Bodza­­forduló városi pártbizottság titkára, Deme László, a kézdivásárhelyi 3-as számú Ipari Líceum igazgatója, Bog­dán László író, a Megyei Tükör újság­írója, Mureşan Vasile, a Megyei Tör­vényszék elnöke, Kozák Albert, a Me­gyei Múzeum pártalapszervezetének titkára, Csíki Piroska, a Megyei Műve­lődési és Szocialista Nevelési Bizottság elnöke. Farkas István, a megyei pio­(folytatása a 7—3 oldalon) Ésszerű izépelosztássall A BOROSNYÓI AGRÁRIPARI TANÁCS BEFEJEZTE AZ ŐSZI ARI ARATÁSÁT A kombájnok megfontolt átcsoporto­sításával folyik vidékünkön az őszi ár­pa aratása. Bár a tervezett ütemtervet objektív okok miatt sehol nem sikerült tiszteletben tartani, de így is az agrár­ipari tanácsok irányításának köszönhe­tően már jó néhány termelőszövetke­zetnek sikerült befejeznie a beérett ga­bona betakarítását. A napokban Barót körzetéből közöl­tünk tudósításokat az árpaaratási mun­kálatokról. Ma az uzoni agráripari ta­nács és Borosnyó körzetéből vett pél­dákkal szemléltetjük a kölcsönös segít­ség nyomán elért sikereket. Az első követendő példát a sepsiszentgyörgyi állami gazdaság földjein találtuk. Ott, ahol indulás után csupán néhány kom­bájnra bízták a fogyasztást, és ahol en­nek következtében igen vontatott ütem­mel kezdődött az őszi árpa betakarí­tása, ma (a tegnap) már az utolsó hek­tárokat járták a kombájnok. A tanács vezetői ugyanis illyefalvi és kilyéni kombájnosokat irányítottak ide. Ennek köszönhetően szemlátomást fogyott a kalász, s az esti órákig már lejelent­hették az egész termés betakarítását, beszállítását. A körzetben egy másik egységben, az uzoni termelőszövetkezetben negy­ven hektár beérett termése várt beta­karításra. Tekintettel arra, hogy a szomszédos egységekben még két-há­­rom napi szikkadásra volt szükség az aratás megkezdéséig, a körzet vezetői úgy döntöttek, hogy azon termelőszö­vetkezetében siettetik a korábban be­érett termés fogyasztását. Talán soha ennyi arató-cséplő nem körözött e ha­tárban. E dűlőkről is a learatott ga­bona ma már rendeltetési helyére ke­rült. Borosnyó körzetében, ahol az­ indu­lást követően a szeszélyes időjárás sok kényszerpihenőt­ rendelt, a megkí­vánt mederben folytatódott az árpa­aratás. Elsőként a kovásznai termelő­­szövetkezet jelentette a betakarítás el­végzését, de e tanácsban már a többi egységben is a végéhez ért az árpa­aratás, összesen 418 hektár termését takarították be a borosnyói agráripari tanács gazdaságaiban. Az ésszerű szer­vezés jó példáját itt Karátos szolgál­tatta, ahol ma már az egész 65 hek­tárnyi termést learatták, s ahol az el­múlt évekhez hasonló átlag jutalmazta a gazdálkodók igyekezetét. Az esti órákban beérkezett jelentés szerint Borosnyó körzetében minden termelőszövetkezet befejezte az őszi ár­pa aratását. ARADI Endre A 2. -3.oldalon • EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGALAT­I SPORT Ő AZ EGYESÜLT NEMZETEK Élelme­zési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) dokumentumot hozott nyilvánosságra, s ebben rámutat, hogy jelenleg mint­egy 50 millió ember szenved rosszul­­tápláltságban a latin-amerikai és Ka­­rib-övezetben. Bár a térség egyes or­szágaiban fejlődött a mezőgazdaság, az alapvető élelmiszerekből a termelés nem kielégítő — állapítja meg a FAO. az Általános tarifa- és ke­reskedelmi EGYEZMÉNY (GATT) Genf­ben közzétett 1983. évi jelentésé­ből egyebek között kitűnik, hogy a vi­lágkereskedelem volumene a tavaly 2 százalékkal nőtt. Amint azonban a je­lentés rámutat, az iparosított országok kedvezőbb helyzetben voltak azáltal, hogy kivitelük 2 százalékos emelkedé­se mellett behozataluk is nőtt 4 szá­zalékkal, miközben a fejlődő országok­nak, bár egyeseknek közülük sikerült kereskedelmi deficitjüket csökkenteni, nagy nehézségeik voltak a külföldi a­­dósságterhek és a nyugati országok protekcionista intézkedései miatt. Ke­vés fejlődő ország tudott kereskedelmi mérlegén javítani az export növelésé­vel — írja a jelentés. A PRISTINA melletti Kiinában ü­­zembe helyezték Jugoszlávia legna­gyobb takarmánygyárát. A korszerű egység évi termelése 60 000 tonna lesz, amiből fedezni tudják Kosovo tarto­mány takarmányszükségletét.

Next