Megyei Tükör, 1987. április (20. évfolyam, 4717-4742. szám)

1987-04-01 / 4717. szám

VII AG »«O'FT­ARI AI eavCLOUBTCK I t~­ megyei .. m ^titkorS AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 4717. szá­m­ lí)87. ÁPRILIS 1., SZERDA ÁRA 50 BÁNI _ Nicolae Ceaușescu elvtárs hivatalos baráti látogatása Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt Zair Köztársaságban Március 31-én, kedden a Kokolo ne­vű elnöki hajó fedélzetén hivatalos megbeszélésekre került sor Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke, Elena Ceaușescu elvtársnő és Mobutu Sze­sze Szeko, a Forradalom Népi Mozgal­mának alapító elnöke, Zair Köztársa­ság elnöke között. Mobutu Szesze Szeko elnök ismé­telten melegen üdvözölte Nicolae Ceaușescu elvtársnak, Románia Szocia­lista Köztársaság elnökének és Elena*­ Ceaușescu elvtársnőnek Zair Köztár­saságban tett újabb látogatását, rámu­tatva, hogy az a két ország és nép közötti baráti és együttműködési jó vi­szonyt juttatja kifejezésre. Ugyanak­kor a zairi államfő megelégedésének adott hangot afölött, hogy ismét ta­lálkozhat Nicolae Ceaușescu elnökkel, és véleménycserét folytathat vele a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, a­­kárcsak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Nicolae Ceaușescu elnök megelége­dését fejezte ki afölött, hogy ismét zairi földön tartózkodhat. köszönetet mondott Mobutu Szesze Szeko elnök­nek a rendkívül meleg, baráti fogad­tatásért, az irántuk tanúsított vendég­szeretetért, hangsúlyozva, hogy ebben népeink egymás iránt érzett tisztele­tének és nagyrabecsülésének megnyil­vánulását látja. Nicolae Ceaușescu elv­társ ugyanakkor meggyőződését fejez­te ki, hogy­ a jelenlegi megbeszélések alkalmából létrejövő megállapodások még tovább erősítik, mindkét nép bé­kére és haladásra irányuló akaratának és törekvéseinek megfelelően, a Ro­mánia és Zair közötti együttműködést. A megbeszéléseken elemezték a ro­mán—zairi kapcsolatok stádiumát és perspektíváit, s a két államfő kidom­borította a Románia és Zair közötti barátság és együttműködés erősítésé­ben elért haladást. Ilyen értelemben rámutattak a két ország jó együttmű­ködésére politikai, gazdasági téren és más tevékenységi területeken, úgy ér­tékelve, hogy kedvező feltételek kínál­koznak a román—zak­i együttműkö­dés és kooperáció fokozására számos közös érdekű területen. Hangot adtak annak a közös érdekű elhatározás­nak, hogy újabb utakat és módozato­kat kutatnak fel, amelyek elvezetnek a kölcsönösen előnyös alapokon nyug­vó kétoldalú együttműködés, a terme­lési kooperáció és a kereskedelmi cse­rék fokozásához. A két elnök megállapodott, hogy a megbeszéléseken részt vevő két dele­gáció tagjai a magas szinten kijelölt orientációknak és megállapodásoknak megfelelően, munkatalálkozókon vizs­gálják meg és jelölik ki a Románia Szocialista Köztársaság és Zair Köz­társaság közötti gazdasági, ipari és mű­szaki-tudományos együttműködés foko­zásának gyakorlati módozatait. A megbeszélések a tisztelet, a nagy­rabecsülés és meleg barátság, a köl­csönös megértés légkörében folynak.­­ Nicolae Ceaușescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Elena Ceaușescu elvtársnő kedd délelőtt, a két delegáció teljes körű találkozóját követően, megbeszéléseket folytatott Mobutu Szesze Szekóval, Zair Köztár­saság elnökével. A zairi államfővel volt Mobutu asszony. Az ez alkalomból folytatott megbe­szélések is kidomborították a felek kö­zös óhaját, hogy stabil alapokon és hosszú távon bővítsék az együttműkö­dést és a termelési kooperációt, fon­t folytatása a 2—3. oldalon) Könyvhónap előtt­ i hasábokon nemrégen számoltunk be két igen jelentős művelődési ren­dezvény-sorozatról, jelesen a Falusi könyvhónapról és az Ifjúsági könyv­hétről, s már újabb kiemelkedő ese­ményről kell szólanunk: ma veszi kez­detét az Üzemi és intézményi könyv­hónap. Ezek a rendezvények — a Román könyv dekádjával együtt — arra hiva­tottak, hogy a legmagasabb szinten, a leghatékonyabban szolgálják a töme­gek sokoldalú nevelését, a szocializ­mus, a hazafiság nemes eszményeinek ápolását, rendkívül változatos formá­ban egyengessék az írott szó útját a tömegek felé. És nyugodtan elmond­hatjuk, hogy tájainkon, e megyében szép és izmos hagyományai vannak a könyvhónapoknak,­­heteknek és könyv­­dekádoknak: az érdeklődők számát csak ezrekben lehet lemérni, s tán e rendezvénysorozatok sikerének is hat­hatós köze van ahhoz, hogy megyei könyvterjesztő vállalatunk a múlt év­ben országos elsőként került ki e szak­intézmények szocialista versenyéből. Ami pedig annyit jelent, hogy a múlt évben Kovászna megye a „legolva­­sóbb" vidéknek bizonyult. Nagy szó e­­, a joggal lehetünk büszkék rá. Igaz, itt a könyv szeretetének gyönyörű és messzire visszanyúló hagyományai vannak, s a mai könyvtárosok, könyv­terjesztők, irodalomtanárok s más lel­kes értelmiségiek érdeme, hogy ez a hagyomány ma ily szépen és eredmé­nyesen virágzik tovább. Az Üzemi és intézményi könyvhó­nap rendezvényei, minden bizonnyal, a szokásos érdeklődés mellett fognak zajlani most is. Ennek a rendezvény­sorozatnak a szerepét és a jelentősé­gét egyébként az elmúlt években rendkívüli mértékben növelte és nö­veli ma is az a tény, hogy e tája­kon nagy és erős ipari egységek léte­sültek, a lakosság összetételében dön­tő szerephez jutott a munkásság. En­nek a munkásságnak — s természete­sen velük együtt a műszaki értelmi­ségnek, a középkádereknek, más válla­lati és intézményi dolgozóknak — a nevelése, ismereteik gyarapítása, szak­mai szintjük fejlesztése, általános mű­veltségük növelése szívügye minden nevelő tényezőnek. S a munka gyü­mölcsei nem maradtak el. Csupán a könyv vonatkozásairól szólva, megál­lapíthatjuk, hogy a munkásság, az al­kalmazottak köreiből egyre nő könyvtárakat látogatók száma, s ör­a­vendetes ténnyé vált a házi könyvtárak gyűjtése, ahol helyet kapnak a leg­újabb szociál­politikai, szakmai-tudo­mányos, szépirodalmi és művészeti ki­ VARGYASI Miklós (folytatása a 2—3. oldalon) A Fakitermelő és -Szállító Vállalat kézdivásárhelyi részlegénél a beérke­ző rönköket osztályozza Szász István csoportvezető irányítása alatt Kerekes László, Horváth András választékosó és Mátis Géza motorfűrészes. Első lé­pésben tőlük függ, hogy mi ,.jön ki" az osztályozó rámpára beérkezett fa­anyagból. A kézdivásárhelyi részleg hónapról hónapra a vállalat élenjáró részlegei közé tartozik. Az elmúlt hónapban is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat terven felül több mint 200 köbméter bükkdeszkát, 1300 köbméter bükkrönköt, több mint 100 ládát állítson elő. (KÓSA Ferenc felvétele) A PÁRTSZERVEZETEK BESZÁMOLÓ ÉS VÁLASZTÁSI KONFERENCIÁI Milliárdokban mért szorgalom Kovászna megye székhelyének, Sep­­siszentgyörgy municípiumnak a felfu­tását, az ország gazdaságilag és társa­dalmilag legfejlettebb urbánus telepü­lései sorába való felfejlődését meg­számlálhatatlan tényező bizonyítja. Nem kell túl messzire nyúlnunk meggyőző példákért, hisz lépten-n­yo­­a­mon találkozunk olyan megvalósítá­sokkal, büszkeségre valóban jogos okot adó eredményekkel, amelyek mutat­ják: az utóbbi esztendőkben Sepsi­­szen­­ völgy a korszerűsödés, a nagy­­korúsodás igen-igen kiszélesedett út­jára lépett. A továbblépés, az ezutáni haladás mérföldkövei tehát ezekben az években körvonalazódtak, s nem fér ahhoz kétség, a holnap, a jövő éppen az eddigi sikerekből fakadóan ígér to­vábbi felfutást, látványos növekedést. Az eredményeket felmérve, a mit és hogyan tovább? kérdésekre keresett választ a municípiumi pártszervezet beszámoló és választási konferenciája. Az előbbiekben felsorakoztatott gon­dolatokból, tényekből kiindulva, sike­rült úgy elemeznie az előző választá­sok óta megtett két és fél esztendős munkát, áttekintenie, körvonalaznia, pontosítania az ezutáni tevékenységet, ahogyan azt elvárjuk az ilyen fórum­tól. Nyugodtan mondhatjuk, nemcsak nagyságrendjénél, de a megoldásra vá­ró és megoldott kérdések fontossági és nagyságrendjénél fogva is Sepsiszent­­györgy municípium Kovászna megye települései között példamutató helyet és szerepet foglal el, vállal magára, s ha az ipargazdasági vállalatok össz­termelése első helyre helyezi őt a me­gye helységei közötti ilyenszerű rang­sorolásban, ugyanezt mondhatjuk el társadalmi-kulturális téren is. PÉTER Sándor (folytatása a 2—3 oldalon) AZ 1­9 87-ES GAZDAG HOZAMOKÉRT Teljes készenlétben Megyeszerte megkezdődött a vissza­számlálás, már csak napok választa­nak el a tavaszi indulástól, a legtöbb helyen e hét közepén megkezdődik a tavasziak vetése. A széles kötői előké­születek mindenütt megtörténtek. A legnagyobb figyelem a gépjavítások ellenőrzését kísérte, de fontossági sor­rendben a talaj tápanyag-utánpótlása is épp oly lényeges tevékenysége volt a téli-tavaszelői időszaknak. Il a gépjavításokról, a talajelőkészí­tő és vetőgépekről minden egyes ag­ráripari tanácsban, minden egyes gaz­daságban kielégítő bizonyítvány nyug­tázza a mezőgépészek igyekezetét, nem mondható ugyanilyen kedvezőnek szerves trágya szétterítése, a talaj táp­a anyag-utánpótlásának a biztosítása. A tavasz beköszöntéséig mindössze 1125 hektárra került istállótrágya, ami csak csekély hányada a tervezettnek. Nem járt hát mindenütt teljes eredménnyel a talaj­termelékenység növelését szol­gáló téli-télutói akció. A vetőmagellátásról a megelőző he­tekben sokat cikkeztünk, a terepszem­lék tanúsága szerint a legtöbb helyen kitűnően telelt a burgonya, s ott, a­­hol nem kísérte szakszerű eljárás az őszi termelést, ott a gondatlanság je­gyeit most, a silók nyitásakor újólag tapasztalhatják, s az előkerülő gumók válogatásakor jóval nagyobb elővig­yá­­zatra lesz szükség. Néhány gazdaság­ban, Martonfalván, Polyánban és másutt, a vetőburgonya kiegészítésre szorult, ugyancsak hasonló okok miatt, de mint értesültünk, a hiányzó men­­­nyiséget beszerezték, így most már mindenütt elegendő vetőburgonya áll a gazdaságok rendelkezésére. Egyéb vetőmagokról is gondoskodtak, így semmi akadálya a vetés megkezdésé­nek és teljes kibontakoztatásának. Mindenütt megtették az utolsó elő­készületeket, hogy ésszerű szervezés, ütemes munkálat kísérje a talajelőké­­szítést, vetést az indulás első napjától. ARADI Endre LAPZÁRTA BÉCSBEN megkezdte munkáját a nőkkel szembeni hátrányos megkülön­böztetésekkel foglalkozó ENSZ-bizott­­ság, amely az ilyen megkülönbözteté­sek elleni ENSZ-konvenció alkalma­zásának vezető szerve — jelenti az Új Kína és a Kína. Az összejövetelen je­lentéseket terjesztenek elő a női jogok gyakorlati alkalmazásának módjáról és azokról az intézkedésekről, amelyek a hátrányos megkülönböztetések min­den megnyilvánulásának kiküszöbölé­sét hivatottak biztosítani. AZ ENSZ-FŐTITKÁR New York­ban közzétett jelentése szerint Latin- Amerikában 51,3 millió a nyomorban élő gyermekek száma és az ezredfor­dulóra eléri az 56 milliót. A FAJI MEGKÜ­L­ÖNBÖZTETÉS New York lakosságának nagy részét foglalkoztatja — tűnik ki a New York Times című napilap közvéleménykuta­­tásának eredményeiből. A megkérde­zettek 35 százalékának véleménye sze­rint az utóbbi tíz évben nem enyhült a faji megkülönböztetés, 27 százaléka szerint pedig a jelenség aggasztó mé­reteket öltött. A 2.-3. oldalon • FIATAL SZÍVVEL • VENDÉGÜNK VOLT: MARGARETA MURIBAN

Next