Megyei Tükör, 1988. április (21. évfolyam, 5028-5053. szám)

1988-04-01 / 5028. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK­ 17% megyei .. ÉTŰKOR V . V AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA XXL ÉVFOLYAM 5028. szám 1988. ÁPRILIS L, PÉNTEK ÁRA 50 BANIV NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRSNAK AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA PLÉNUMÁN ELHANGZOTT BESZÉDE További fejlődésünk akcióprogramja „HASSUNK ODA, HOGY AZ IPARKÖZPONTOK ÉS GAZDASÁGI-TÁR­SADALMI EGYSÉGEK TÖLTSÉK BE MINÉL JOBB KÖRÜLMÉNYEK KÖ­ZÖTT AZ EGÉSZ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGBEN RÁ­JUK HÁRULÓ DÖNTŐ SZEREPET. TOVÁBB KELL TÖKÉLETESÍTENÜNK A DOLGOZÓK TANÁCSAINAK, A DOLGOZÓK — A TULAJDONOSOK, A HASZONÉLVEZŐK — KÖZGYŰLÉSEINEK TEVÉKENYSÉGÉT, HISZEN AZOK DEMOKRATIKUS FORMÁT KÉPEZNEK AZ ÖSSZES AZ EGÉSZ NÉP RÉSZVÉTELÉHEZ A CÉL. ÉS KÜLPOLITIKA DOLGOZÓK, KIDOLGO­ZÁSÁBAN ÉS VALÓRA VÁLTÁSÁBAN.“ NICOLAE CEAUȘESCU­ ra, A Román Kommunista Párt főtitká­NICOLAE’ CEAUȘESCU elvtárs, a Központi Bizottság legutóbbi ple­náris ülésén, az ország múlt évi gaz­dasági tevékenységének eredményei alapján az őt jellemző következetes­séggel és tisztánlátással vonta meg a­­zokat a következtetéseket, melyekre egész további gazdaságpolitikánkat kell alapozni. A múlt évi eredmények­ből, de mindenekelőtt a felmerült hiá­nyosságokból feltétlenül okulnunk kell: az ország sajátosságaiból, a nemzetkö­zi munkamegosztásban betöltött szere­pünkből kiindulva tovább kell tökéle­tesíteni a gazdasági mechanizmust, hogy a nemzetgazdaság, a rendkívül nehéz nemzetközi gazdasági viszonyok között válaszolni tudjon az újabb és újabb kihívásokra. Rendkívüli nyomatékkal hívta fel a párt főtitkára a figyelmet arra, hogy az egész gazdasági tevékenységnek és külön-külön minden gazdasági egység­nek jövedelmezővé kell válnia. Meg­engedhetetlen állapot, hogy az ország­ban több mint ezer egység nem ért el nyereséget, és ha ezek teljesítették vol­na nyereségtervüket, a nemzetgazda­ságnak még mintegy negyven-ötven milliárd lej többletnyereség állna ren­delkezésére. Nem vitás, hogy ez homlokegyenest ellentétben áll az önigazgatás, önellá­tás és önálló pénzügyi gazdálkodás el­veivel. Nem lehet önálló gazdálkodás­ról beszélni, ha a nemzeti vagyon egy részének ügykezelése során vesztesé­gek keletkeznek és ezeket más gazda­sági egységeknek kell fedezniük. A párt főtitkárának útmutatásai ér­telmében még az első félév végéig vég­érvényesen fel kell számolni ezt a helyzetet. Minden gazdasági egység számára külön pénzügyi, gazdasági programot kell összeállítani, biztosítva valamennyi jövedelmezővé tételét. Te­gyünk meg mindent — szólít fel a párt főtitkára —, hogy az idén ne legyenek veszteséggel dolgozó vállalataink, mi több, hassunk oda, hogy a maximális nyereséget érjék el, hiszen ez jelenti az önálló gazdálkodást, önigazgatást. A gazdasági-pénzügyi rendszer to­vábbi tökéletesítése alapvető feladat. Fokozódnia kell a gazdasági-pénzügyi szervek tevékenysége jelentőségének, nem szabad megelégedni bizonyos ne­gatív állapotok konstatálásával, hanem mindenekelőtt a negatív állapotok meg­előzésében kell aktívan részt vállalni. Milyen pénzügyi tevékenység folyik, te­szi fel a kérdést a párt főtitkára, ha összesen több mint százmilliárd lej értékű elfekvő készleteink vannak, ha a készletek általában, a normázott kész­letek is, igen magasak, jóval magasab­bak mint más országokban. Az összes gazdasági szerveinknek, ezen belül természetesen a pénzügyi­eknek is, forradalmi szellemben kell tevékenykednie, hogy a legmesszebb­­menően hasznosítani tudják az anya­gi alapot, a munkaerőt és ezzel bizto­sítsák az egész nemzetgazdaság fejlő­dését, ami az ország egész fejlődésé­nek, a nép életszínvonala növekedésé­nek az egész alapja. A fentiek szelle­mében javasolt intézkedéseket a köz­ponti bizottság az árak új szabályozá­sára, mely nagyobb ösztönző erővel hat majd az anyagi javak termelésére és végső soron a nemzetgazdaság fej­lesztésére. A párt főtitkára elmondotta, hogy az idei első negyedévi megvalósítások összességükben jobban és jelentős nö­vekedést mutatnak a múlt év első ne­gyedévéhez képest, de nem szabad megelégedni az elért eredményekkel annál is inkább, mert komoly lema­radások mutatkoznak a tervelőirányza­tokhoz képest. Nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy maradéktalanul va­lóra kell váltani az energetikai prog­ramot, a beruházásokat, üzembe kell helyezni az új termelőkapacitásokat, megkülönböztetett figyelmet kell for­dítani a minőségre, a termelés műsza­ki színvonalának emelésére. A párt fő­titkára külön felhívja a figyelmet az exportelőirányzatok legjobb körülmé­nyek közötti megvalósításának kérdé­seire, a termékek jó világpiaci értéke­sítésének fontosságára. „Ki-ki a munkaterületén — szólít fel a párt főtitkára - tevékenykedjék a leg­határozottabban, hogy az idén a leg­jobb eredményeket érjük el a gazda­sági-társadalmi fejlődésben, egész te­vékenységünk tökéletesítésében.“ TÜKÖR Hazafias munkás helytállással A kora tavaszi szeszélyes időjá­rás a kőolajbányászoknak is gon­dot okozott: március 28—29-én je­lentős mennyiségű hó hullott Ge­­lence környékén, s a nehéz, nedves csapadék a fenyők tűleveleibe ta­padva, óriási súllyal nehezedett a fákra, többet kidöntve, melyek a villamos vezetékekre zuhantak, le­szaggatva azokat A fúróberendezé­­sek így 29-én áram nélkül marad­tak. A Gelencei Kőolajfúró Telep dol­gozói azonnal munkába fogtak, a Stoian Dumitru mester által veze­tett villanyszerelő csoport hozzálá­tott a villamos vezetékek visszaál­lításához, az utak megtisztításán, a közlekedés helyreállításán pedig az építő-szerelő műhely dolgozott Ale­xandru Toader mester vezetésével. A villanyszerelők segítségére két csoport érkezett a cimpinai Energo­­petrol vállalat 2-es, moinești-i bri­gádjától is, de a különböző munka­pontokon derek­as munkát végeztek a gelencei csoportok is Gavriluță Iordache és Cucer Gheorghe mes­terek, valamint Szőke Álmos mér­nök vezetésével. *­Március 30-án éjjel 23 órakor fe­szültség alá helyezték a telep vil­lamos hálózatát. (jánosi) Nicolae Ceaușescu elvtárs Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt hivatalos baráti látogatást tesz Indonézia Köztársaságban Nicolae Ceaușescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt 1988 áp­rilisának első felében hivatalos baráti látogatást tesz Indonézia Köztársaság­ban Suhartónak, ság elnökének és Indonézia Köztársa­Tien Suharto as­­­szonynak a meghívására. Szakképzés — sokoldalúság — minőség Senki nem vonhatja kétségbe annak az állításnak az igazát, miszerint mi­nél képzettebb, műveltebb a munkás, annál jobb, versenyképesebb terméket tud előállítani. Nos, ezért ütötte meg a fülünket a sepsiszentgyörgyi Gépe­ket és Gépkocsialkatrészeket Gyártó Vállalat évi közgyűlésén az az adat, miszerint a vállalat munkásainak közel tíz százaléka szakképzetlen munkás, a­­kikből sokan szakmunkát végeznek. — A termelés döntő tényezőjének tartom az embert — mondja Anton Neculai, a vállalat személyzeti osztá­lyának vezetője. Ezért fontos, hogy alaposan ismerjük a dolgozók problé­m INTENZÍVEBBEN,­­ HATÉKONYABBAN, mást, kinek-kinek a gondjait, hogy se­gíteni tudjunk, intézkedni, ha szüksé­ges. Vállalatunkban valóban sok szak-PÁLJÁNOS Mária (folytatása a 2—3. oldalon) AZ 1988-AS GAZDAG HOZAMOKÉRT Optimális növénysűrűség A pillanatnyilag esős, havas, olva­­dásos időjárást megelőzően megyénk­ben is kezdett kibontakozni a vetési kampány. A termelőegységek, a mező­gépészeti részlegek alaposan felkészül­tek a munkálatokra. Az optimális nö­­vénysűrűség feltételeinek biztosítása ilyenkor a legidőszerűbb kérdéssé vá­lik, ugyanis a területegységre számított betakarítási növényszám döntően be­folyásolja a terméshozamok alakulá­sát, ezért annak elérése céljából mind a vetés, mind a növényápolás alkal­mával mindent meg kell tenni. A sorra kerülő vetési idényben a szakemberek, mezőgépészek és terme­lőszövetkezeti tagok kötelessége min­den kultúránál a 405. törvényerejű ren­delet előírásainak betartása. A szabá­lyokat a szakemberek jól ismerik. E­­zek értelmében övezetenként a vető­mag minőségétől függően kell megál­lapítani azt a vetőmag-mennyiséget, a­­mely a megkívánt növénysűrűséget ki­keléskor biztosítja. A kivitelezés a továbbiakban a talaj­előkészítéstől, a gépbeállítástól, a ve­tőgép munkasebességétől függ, így a növénytermesztő farmot irányító szak­emberre, valamint a végrehajtó me­zőgépészre hárulnak a továbbiak. A kifogástalan munka az ők közvetlen felelősségükön, lelkiismeretükön múlik. Mindezt csakis rendszeres, következe­tes ellenőrzést feltételezve bonyolíthat­juk le az elvárt szakszerűséggel. A ve­téssel megbízott gépész részére eseten­ként a m­un­k­a­végzési utasításban kö­telező jelleggel technikai előírások szerepel, a felsorolt között, a vetőgép munkasebessége, amelyhez feltétlenül ragaszkodni kell. Vetés idején mindenben ragaszkod­va a négyzetméterenkénti növényszám­­ra érvényes normákhoz, az optimális vetési időszak betartásával­ egyetem­ben, kétségtelenül minden egység dön­tő módon terméshozamok hozzájárulhat a tervezett eléréséhez. Egyszer­smind ez azt jelenti, hogy a mező­­gazdasági egység igyekezett tökélete­sen értékesíteni a használatában lévő föld termőképességét. Mindez elválaszthatatlan az általá­nos minőségi követelményektől, a mi­nőség pedig az új agrárforradalom megvalósításának elsőrendű előírása a termelés fokozott fejlesztésének és korszerűsítésének folyamatában. SZABÓ Gyula AZ ÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS ÚTJÁN A bevétel növelése érdekében immár ötödik esztendeje annak, hogy a pénzügyi gazdálkodást illetően Szentkatolna község is önellátó lett. Az öt falut egyesítő, közel három és fél­ezer lakosú község pénzügyi mérlege az említett időszaktól pozitív. Az önellátó pénzügyi gazdálkodásra való áttérés első esztendejében a 7-es számú törvény előírásai szerint építő­csoport létesült, melynek tevékenysége révén évről évre nőtt a jövedelem. 1987-ben például e csoport 153 száza­lékos teljesítményről adhatott szárpot, ami azt jelentette, hogy az előirány­zott 250 000 lejjel szemben mintegy 380 000 lejt valósított meg. Ez annak köszönhető, hogy egyre bővült a cso­port tevékenysége. Nemcsak a középü­letek javítását végzik el az építők, ha­nem utóbb járdalapokat, betonból ke­rítéssasokat, járdaszegély-köveket állí­tanak elő. És van megrendelés nem­csak helyben, hanem a környező fal­vakból is. A pénzügyi jövedelem másik mel­lékforrása a hatolykai gyógyfürdő, a­­melynek használati díja évente meg­közelíti a félszázezer lejt. A pénzügyi bevételből év végén a község több száz­ezer lejjel járult hoz­zá a meg­yei néptanács költségvetési mérlegének a gyarapításához. A lakosság pénzügyi hozzájárulásá­ból erre az évre például előirányoz­ták a néptanács épületének a külső rendbetételét, az imecsfalvi műemlék­nek nyilvánított iskolaépület javítását, az egészségügyi rendelők rendbetételét, a központi iskola két újabb tanter­mének a parkettezését, az oktatási in­tézmények külső és­­ belső takarítását. — A jövedelmi források gyarapítá­sa céljából, mindenekelőtt a mellék­üzemi tevékenység bővítésére törek­szünk — mondotta Bakk Edit, a köz­ségi néptanács végrehajtó bürójának alelnöke —. Gondolunk elsősorban egy favágógép vásárlására, amely kisebb költséggel jelentős jövedelmet hozhat­na a néptanácsnak. És kezdeménye­zünk más hasonlókat, hogy a pénzügyi mérlegünk bevételi része folyamato­san növekedjék. (vásárhelyi) HANS-DIETRICH GENSCHER nyu­gatnémet külügyminiszter újságírókkal tartott bonni találkozóján üdvözölte a balkáni országok külügyminisztereinek Belgrádban tartott nemrégi összejöve­telét, rendkívül érdekesnek és pozitív­nek minősítve azt a tényt, hogy oly eltérő státusú országok első ízben­­ tar­tottak találkozót. A térség sajátos problémáiról folytatott véleménycsere üdvözlésre méltó — mondotta a nyu­gatnémet külügyminiszter. FINNORSZÁG Külügyminisztériuma jóváhagyta, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus és a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet áprilistól kezdve tájé­koztatási irodát nyisson Helsinkiben — közli az APS és az ADN. A 2.-3. oldalon • START A JÖVŐ FELÉ

Next