Megyei Tükör, 1989. július (22. évfolyam, 5415-5440. szám)

1989-07-01 / 5415. szám

nie VILAS PROLETÁRJAi, EGYESÜLJETEK! AZ RKP COVASNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 5415. szám XXII. ÉVFOLYAM 1989. JÚNIUS 1., SZOMBAT ara so bani j Nicolae Ceaușescu elv­társ beszéde a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülésén Tisztelt elvtársak! A párt Központi Bizottságának plé­numa e két nap alatt megvitatta az irányelvprogramot, a téziseket és a po­litikai-szervezési intézkedéseket a XIV. pártkongresszus összehívására és elő­készítésére vonatkozóan. Úgyszintén­ a plenáris ülésen elemez­ték egész népünk párt általi vezeté­sével kifejtett tevékenységét az idei gazdasági-társadalmi terv legjobb kö­rülmények közötti teljesítéséért, vala­mint a tervelőirányzatokat 1990-re, a 8. ötéves terv utolsó esztendejére. A plenáris ülés teljes egyöntetűség­ben elhatározta, hogy ez év november 20—25. közötti időszakban tartsák meg a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusát és elfogadta az irány­elvprogramot, és a téziseket a kong­resszusra, amelyek közzétételre és szé­les körű megvitatásra kerülnek a párt­ban, a tömeg- és társadalmi szerveze­tekben, egész népünkkel. Egyébként ez a széles körű demok­ratikus vita a pártban és az egész nép­pel folytatja az 1988. áprilisi tézisek­ és az 1988. novemberi nagy demokra­tikus fórum dokumentumai alapján eddig lezajlott vitákat. Elmondhatjuk, hogy a XIV. kong­resszusi irányelvprogram és tézisek összegezik a pártban és az egész nép­pel lezajlott egy évi vitákat, a nemzet forradalmi gondolkodását és öntuda­tát, ama akaratát jelentik, hogy töret­lenül valóra váltja a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom megterem­téséről és Romániának a kommuniz­mus felé való határozott előhaladásá­­ról szóló pártprogramot. (Erőteljes, hosszas taps.) Tisztelt elvtársak!­­ A Központi Bizottság plenáris ülésén teljes egyöntetűséggel elfogadott doku­mentumok — amelyeket megvitat az egész párt és nép s előterj­esztés­eil, a párt XIV. kongresszusára — tudomá­nyosan elemzik a román nép útját a gazdasági-társadalmi fejlődésben, a ro­mán nemzet és egységes nemzeti állam kialakulásában, a termelőerők, a tudo­mány, a kultúra általános fejlődésé­ben,­­ továbbá a szocialista építés nagy megvalósításait, a román szocialista tár­sadalom jelenlegi fejlődési stádiumát. Az irányelvprogram és a tézisek e­­zen az alapon kijelölik a távlati orien­tációkat hazánk fejlesztésére a 2000— 2010-es évekig terjedő újabb szakasz­ban. Ezek a dokumentumok jogos büszkeséggel hangsúlyozzák a román nép nagy megvalósításait gazdasági­­társadalmi fejlődésében, a szocialista társadalom építésében és nagyszerű távlatokat vázolnak fel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom­ megte­remtése és Romániának az­ arany­álom — a kommunizmus — felé való hatá­rozott haladása magasabb megvalósítá­si szakaszának sikeres megteremtésé­re. (Erőteljes, hosszas taps.) Románia: népünk olyan fejlettségi szintre érkezett, hogy létfontosságúan kell elemezni — még ha igen sommá­san is — a megtett egész történelmi utat a dákok első központosított, 2060 évvel ezelőtt megalakult első államá­tól egészen máig. A pártban és az ös­­­szes dolgozókkal sorra kerülő viták­ban határozottan ki kell domborítani a román nép harcát kialakulásáért, sa­ját nyelvének és kultúrájának megte­remtéséért, a román nemzet, az egysé­ges nemzeti állam megvalósításáért. Azért, hogy jól megértsék Románia mai stádiumát, ki kell domborítani a Román Fejedelemségek megalakításá­ért vívott küzdelem legfontosabb mo­mentumait, hangsúlyozva a mindenko­ri szoros kapcsolatot Havasalföld, Moldva és Erdély között, erőteljesen kiemelve a hosszas és kitartó harcokat az idegen uralom, az akkori idők biro­dalmai ellen; azt a tényt, hogy csakis az idegen uralom ellen folytatott küz­delem, a nép függetlenségének és ama jogának a fegyveres védelmezése nyo­mán, hogy saját egységes államot te­remtsen magának, váltak valóra a nép leghaladóbb képviselőinek törekvései és álmai — nemzetünk álmai. (Hatal­mas és élénk taps.) Erőteljesen ki kell domborítani, hogy a nép sorából mindig kiemelkedtek a haladó politikai és társadalmi erők, a­­melyek mindennél előbbrevalónak tar­tották a nép érdekeit, a nép szabad és független jövőjét. Hangsúlyoznunk kell Horia, Cloșca és Crișan forradalmának jelentőségét a XVIII. század végén. Tudor Vladi­­mirescu forradalmát 1821-ben, a pol­gári-demokratikus forradalmat 1848- ban. Ezek megkülönböztetett fontossá­gú szerepet töltöttek be a román nem­zet és az egységes román nemzeti ál­­­lam fejlődésében és kialakulásában, az idegen uralom ellen a teljes nemzeti függetlenségért vívott harcban. (Erő­teljes, hosszas taps.) Nem érthetjük meg jól a román tár­sadalom fejlődésének jelenlegi stádiu­mát, anélkül, hogy ne világítanánk rá a Fejedelemségek egyesülésének jelen­tőségére, ami 1859-ben történt Cuza vezetésével és új momentumot jelzett a román nép évezredes történetében, megnyitotta hazánk modern fejlődésé­nek útját. Mint ahogyan a leghatározottabban hangsúlyoznunk kell a függetlenség ki­kiáltását és a függetlenségi háborút 1877—1878-ban, amely megszüntette a függőséget az Oszmán Birodalomtól, újabb fontos momentumot képezve nemzetünk és népünk fejlődésében. Úgyszintén a­­ legerélyesebben hang­súlyoznunk­ kell Erdély Romániával történt 1918. évi egyesülésének törté­nelmi jelentőségét és az egységes nem­zeti állam megalakulását. Ez megte­remtette a feltételeket nemzetünk, termelőerők és a nép általános fejlett­­­ségi szintje fejlődéséhez. (Élénk és hosszas taps.) Hazánk egész története azoknak súlyos harcoknak az eredménye, me­l­lyeket fegyverrel a kézben az idegen uralom ellen, a haladásért, a szabad­ságért és a függetlenségért vívtak nép­tömegek, az egész nép, nemzetünk, a a gazdasági-társadalmi haladás igazi megalkotója. (Hatalmas, hosszas taps.) Való igaz, hogy hazánk fejlődését mindezekben a történelmi szakaszok­ban hátráltatta az idegen birodalmak évszázadokra ki­terjedő uralma; Romá­nia kapitalista fejlődésre való rátéré­­sével együtt pedig, a múlt század má­sodik felében az idegen tőke és mono­póliumok behatolása országunkba, ame­lyek egészen az 1944. augusztusi anti­fasiszta és an­ti­imperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalomig uralták és fosztogatták az ország kin­cseit Amint a múlt év novemberi nagy demokratikus fórumon tartott expozé­ban megjegyeztem, Románia éppen az idegen monopóliumok és tőke uralma miatt maradt továbbra is gyengén fej­lett ország, népünk életszínvonala e­­zért maradt igen alacsony, miközben csupán a tőkés fejlődés évei során az imperialista monopóliumok több mint 100 milliárd dollárt harácsoltak össze Romániából. Mindezek következtében a román nép, miként Eminescu írta, „szegény maradt szegény országban“. Hangsú­lyozni kell a pártban és az egész nép­pel sorra kerülő egész vitában az 1944. évi társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom, ama forradalom döntő szerepét, amely végérvényesen felszá­molta az imperialista uralmat, meg­nyitotta az igazi függetlenség felé ve­zető utat, megteremtette a feltételeket arra, hogy a nép saját belátása sze­rint, minden külső beavatkozástól men­tesen építhesse jövőjét. 1944. augusztus 23. után a román hadsereg az egész néppel együtt, szovjet hadsereg oldalán hősi harco­­­kat vívott a haza teljes felszabadítá­sáért a hitlerista és horthysta hadse­regek alól, majd Magyarország, Cseh­szlovákia és Ausztria felszabadításá­ért, egészen a hitlerista Németország feletti végleges győzelemig. Ugyanakkor­ az or­szágban forradal­mi harcok folytak az ország demokra­tikus fejlődéséért és az új társadalmi rend építésére való rátérésért. Ebben a rövid időszakban létrejött a munkásosztály egysége és a munkás­­osztály egységes pártja, megerősödött az összes hazafias, demokratikus erők, az egész nép egysége, létrejöttek, a szükséges feltételek a szocializmus si­keres építésére való rátéréshez. A szocialista építés 40 esztendeje so­rán és különösen az 1965-ben lezaj­lott IX. pártkongresszus után a román nép — dicsőséges kommunista pártunk vezetésével — több történelmi szakaszt tett meg, s a gazdasági-társadalmi fej­lettség, az általános civilizáció olyan szintjére jutott, amilyenre nem érkez­hetett el több százéves periódusában — amit külön hangsúlyoznék — a tő­kés fejlődés egész időszakában. Mindezek a vitathatatlan tény­ek ere­jével bizonyítják, hogy csakis a tőkés kizsákmányolás és elnyomás, az ide­gen uralom felszámolásával és egy új társadalmi rend, a szocializmus építé­sére való rátéréssel egyidejűleg váltak lehetővé hazánk általános fejlődésének e nagyszerű megvalósításai, a terme­lőerők erőteljes növekedése, az iparé több mint 135-szörösen, amiből 120- szoros a növekedés a IX. pártkong­resszust követően, a mezőgazdasági termelés több mint 10-szeresen, ami­ből 6-szoros a növekedés a IX. kong­resszus után, továbbá a nemzeti jöve­delem több mint 40-szeres gyarapodá­sa, amiből 33-szoros a növekedés u­­gyanabban a IX. pártkongresszus utá­ni időszakban. Méltán állapíthatjuk meg, hogy mind a XIV. kongresszusra szóló irányelv­­program, mind pedig a tézisek rész­letesen taglalják minden téren a ter­melőerők erőteljes fejlődését, az álló­alapok, a lakásépítkezés és más kul­turális létesítmények építése erőteljes növekedését, amelyek gyökeresen át­alakították hazánk arculatát, az egész nemzet általános életszínvonalát. Miként a plenáris ülésen elfogadott dokumentumok joggal hangsúlyozzák, kétségtelen, hogy voltak nehézségek, meg kellett küzdenünk­ számos fogya­tékossággal, bizonyos időszakban vis­­­szaélések történtek, megsértették a szo­cialista törvényességet, de kommunis­ta pártunk, főleg a IX. kongresszus után, levonta a szükséges következte­téseket és intézkedéseket fogadott el ezeknek az állapotoknak a végérvényes felszámolására, arra, hogy ilyen tör­vénytelenségek soha többé ne fordul­hassanak elő. Megtörténtek a szükséges intézkedé­sek a forradalmi munkásdemokrácia erőteljes fejlesztése érdekében, új de­mokratikus keretek jöttek létre. Ezek biztosít­ják az egész nép cselekvő rész­vételét szabad és független, szocialis­ta és kommunista jövője tudatos épí­tésében. (Erőteljes, hosszas taps.) Mit lehet mondani és mit kell nyo­matékosan hangsúlyoznunk most, ami­kor megvonjuk a szocialista építés ed­digi útjának mérlegét, amikor jogos büszkeséggel szemléljük, milyen ma­(f­olytatása a 2. oldalon)

Next