Megyei Tükör, 1989. szeptember (22. évfolyam, 5467-5492. szám)

1989-09-01 / 5467. szám

?CÍ­­­­V«.xv /V VILA( PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK) ÍGY­ • • TÜKÖR AZ RKP COVASNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPJA A szocialista tulajdon­­ az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének szilárd alapja EGÉSZ TEVÉKENYSÉGÜKBEN SZÜNTELENÜL SZEM ELŐTT KELL TARTANUNK AZ ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI SZOCIALISTA TULAJDON FEJLESZTÉSÉT, AMELY SZILÁRD ALAPJÁT KÉPEZI A GAZDASÁGI­­TÁRSADALMI HALADÁSNAK, VALAMINT A SZOCIALIZMUS ÉS KOM­MUNIZMUS SIKERES MEGVALÓSÍTÁSÁNAK. NICOLAE CEAUŞESCU ,A társadalmi és nemzeti felszabadí­­tási, antifasiszta és antiimperialista forradalom negyvenötödik évfordulója kiváló alkalmat teremtett arra, hogy felmérjük a szocialista építésben eddig megtett út eredményeit, s ugyanakkor előre tekintsünk, felvázoljuk azokat a határköreket, amelyeket el kell ér­nünk további felívelésünk, anyagi és szellemi civilizációnk gyarapítása ér­dekében. E rendkívül gazdag mérleget tisztánlátóan, nagy következetességgel végezte el a párt főtitkára, NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs abban a nagysze­rű beszédben, amelyet az említett év­forduló tiszteletére tartott ünnepi gyű­lésen mondott. Egyben kiemelte, hogy ez a haladás annak a megfeszített munkának köszönhető, amelyet a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiség, az összes dolgozók végezteke és végez­nek az elénk tűzött célok gyakorlatba ültetéséért, azért, hogy szocialista ha­zánkat a jólét és civilizáció egyre ma­gasabb csúcsaira emeljük. A pártfőtitkár beszédében többek között jól kihangsúlyozódik az a nagy szerep, amit a szocialista tulajdon ját­szott és játszik az összes eredmények felmutatásában. Felvázolván ezutáni fejlődésünk ívét 1995-ig, távlatilag pe­dig 2010-ig, a pártfőtitkár jogosan emel­te fel, hogy továbbra is a szocialista tulajdonnak meghatározó szerepe lesz a termelőeszközök­ fölötti szocialista tulajdon a hazánkban végbemenő szo­cialista építőmunka,­­ a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom megterem­tésének, a kommunizmus felé való ha­ladásnak meghatározó tényezője. Amint a beszéd hangsúlyozta, a szo­cialista tulajdon két megjelenési for­mája — szövetkezeti és állami — azt az alapot képezi, amelyen Romániában a legigazságosabb és legnagyszerűbb társadalmi rend épül. A felszabadulás, különösen pedig a párt IX. kongresz­­szusa utáni években a párt következe­tesen síkraszállt a szocialista tulajdon védelméért és gyarapításáért, erősíté­séért. Ezt szolgálta és szolgálja az ész­szerű felhalmozási politika, a széles­körűen végrehajtott hatalmas beruhá­zási program, amelynek célja a terme­lőeszközök szüntelen szilárdítása, bőví­tése, korszerűsítése. Nagy győzelemnek számít, hogy a IX. kongresszus utáni időszakban a nemzeti jövedelemnek mintegy harmadát a felhalmozási alap­ra fordították, ezt a politikát a jövő­ben is folytatjuk, párhuzamosan az­zal, hogy az egész fejlesztést a tudo­mány és technika legújabb vívmányai­nak alkalmazására alapozzuk. Ez, kétségkívül, óriási erőfeszítéseket követel az egész társadalomtól. Ám el­kerülhetetlen és maradéktalanul szük­séges erőfeszítés ez, nélküle nem let­tek volna megvalósíthatóak a nagy ipari, mezőgazdasági, szociális-kulturá­lis építkezések, nem változott volna meg alapjaiban az egész ország arcu­lata, csakis ez biztosíthatta az egész nép anyagi és szellemi színvonalának egyre magasabbra emelését. A szocialista tulajdon nagyságrend­jének bizonyítására érdemes megemlí­tenünk, hogy a nemzeti vagyon jelen­leg körülbelül 21-szerese az 1945. évi­nek. Az állóalapok ez időszakban mintegy 20-szorosra növekedtek. Külö­nösen a IX. kongresszus után vált hangsúlyozottá a nemzeti vagyon gya­rapodása, a felhalmozás üteme felgyor­sult. A pártfőtitkár méltán emelte ki, ha nem így jártunk volna el, ha elha­nyagoltuk volna a felhalmozást és a fejlesztési alapot, továbbra is Romá­nia gyengén fejlett ország maradt vol­na, nem beszélhetnénk azokról a ra­gyogó győzelmekről, amelyeket éppen a szocialista tulajdon állandó gyarapí­tásának, erősítésének köszönhetően, ab­ból kiindulva valósítottunk meg. TÜKÖR ^EKlSilS^lapzárta ) PÁRIZSBAN befejeződött a Kam­bodzsával kapcsolatos nemzetközi ér­tekezlet, amelyen képviseltette magát az ENSZ, 18 állam és a négy kambod­zsai érdekelt fél. Egy közlemény sze­rint a résztvevők egyelőre nem tud­tak kölcsönösen elfogadható megoldást felkutatni, így elhatározták a munká­latok felfüggesztését azzal a felhívás­sal, hogy a felek fokozzák erőfeszíté­seiket egy globális egyezmény létrejöt­téért. A következő hat hónapban fel­újítják a konzultációkat, hogy újabb nemzetközi értekezletet hívjanak ösz­­sze a most elért haladás alapján. HOSZNI MUBARAK egyiptomi el­nök a libanoni válságról, az elfoglalt területek helyzetéről és a palesztin problémákról tárgyalt Jasszer Arafat­tal, a Palesztin Állam elnökével, je­lenti a MENA. Mubarak eln­ök hang­súlyozta, hogy fel kell újítani az Arab Liga által a libanoni válság rendezési erőfeszítéseinek támogatására létreho­zott hármas arab bizottság munkáját. Yasszer Arafat elítélte Izrael akcióit a megszállt területeken, s aggodalommal szólt a libanoni válságról, amely ha nem oldódik meg, nemzetközivé vál­hat, s Libanon felosztásához vezethet. AZ AFGÁN ELLENZÉK egy része, amely nem reagált pozitívan a kor­mány békekezdeményezéseire, további nyomást gyakorolt az ország egyes tartományaira, rakétákkal támadva a városokat, és akadályozva a szállítást — hangsúlyozta Najibullah elnök a parlament megnyitó ülésszakán. Hoz­záfűzte, hogy egyben folytatódtak a tárgyalások az ellenzéki erőkkel, s bi­zonyos pozitív eredmények is szület­tek. Megerősítette, hogy a kormány kész a nemzeti dialógusra és ENSZ- védnökség alatti általános választások megs­ze­rvezésére. FRANZ VRANITZKY osztrák szö­vetségi kancellár a tiroli Alpbachan­­ban mondott beszédében nemzetközi dokumentum kidolgozását szorgalmaz­ta, amely alapul szolgáljon a megelőző környezetvédelemben. A dokumentum kellene hogy tartalmazzon minden o­­lyan szabályozást, amelynek célja a modern társadalom ökológiai elvekre helyezése, a környezetszennyeződést megelőző, illetve a környezetet védő nemzetközi kooperáció fejlesztése. Párának főtitkára felhívására válaszolva teljesítsük a XIV. kongresszusig az évi tervet!­­ Újabb tízezer tonna lignit terven felül Augusztus hónap folyamán a bánya­­vállalat újabb 10 000 tonna lignittel te­tézte eddigi terven felüli megvalósítá­sát. Ezzel az egész esztendő során ter­ven felül kitermelt szénmennyiség több mint 45 ezer tonnára növekedett. A fizikai termelés túlteljesítésének megfelelően növekedett az árutermelé­si terv túlteljesítése is. Nyolc hónap alatt az erdővidéki bányák és a me­gyeszékhely melletti külszíni fejtés dol­gozói 16 millió lejjel teljesítették túl árutermelési tervüket. Ezekben az ősz eleji napokban a bá­nyavállalat dolgozói mindent megtesz­nek, hogy megrendelőiknek, a moldo­vai hőerőműveknek­ minél több szenet szállítsanak a téli tartalékok létreho­zására. Ez annál is inkább érdekük, mivel a bányavállalat tervfeladatai az év utolsó hónapjaiban jelentős mér­tékben növekednek és rendkívül jelen­tős számukra az, hogy e növekedés fel­tételeit­ mennyire teremtik meg ezek­ben a napokban. Tény, hogy az eddigi tervtúlteljesítés kellő biztosítékot je­lent arra, hogy egész évi tervüket is határidő előtt, vállalásuknak megfele­lően, a párt XIV. kongresszusának tisz­teletére valóra váltsák. (marton) Magas termelékenységű szállítószalag és vöd­erkerekes kotrógép biztosítja a megyeszékhely m­ellett külszíni szénkitermelésben a meddő gyors elszállí­tását (ALBERT Levente felvételei) Telnek a széna­­csűrök, silógödrök Telnek a szénáscsűrök, egyre növek­vő ütemmel telnek a silóvermek —er­ről vallanak a­­ gazdaságok mérleghá­zának adatai. Immár harminc gazda­ság farmjának munkaközössége el­mondhatja, hogy jöhet a tél, kezdőd­het akár holnap az istállóztatási idő­szak, meglepetést az állattenyésztési telepeken a takarmány már nem okoz­hat. Szénafélékből hatvanezer tonna gyűlt be eddig, ami az egész megye gazda­ságai szénaszükségletének nyolcvanöt százaléka. A silókukorica betakarítá­sával meggyorsult a nedvdús takar­mány tárolása is, eddig a több mint ötvenezer tonnányi silótakarmány kö­zel negyedrészét fedezi a szükséglet­nek. Mind a szénamennyiség, mind a silótakarmány jóval nagyobb a hason­ló időszakban tavaly begyűjtött kész­letnél. S számolnak még egyes állat­­tenyésztési farmokon a gyepterületek sarjaival, a pillangósok harmadik ka­szálásával. Erdővidéken immár 35 szá­zalékra rúgott a szükséglettel szembe­ni többlet. Továbbra is gond viszont tucatnál több farmon a szénakészlet biztosítása, közöttük változatlanul nagy (ezertonnás nagyságrendű) a mérleghi­ány Turián, Arcuson, s ennél is na­gyobb a három állami mezőgazdasági vállalat farmjain. (marosi) Nyújtott m­űszakban A két nap óta meg-megeredő esők szünetet parancsolnak a burgonyabe­takarításban, de ez szakvezetőnek, gazdasági irányítónak egyáltalán nem szegi kedvét. Nagy András például Lunga határában így fogalmaz: — Rohamléptekkel közeledünk a fél­időhöz, termésünk felének begyűjtésé­hez. Egyelőre százötven hektárat meg­haladta a kiszedett terület, s ha a két napja tartó eső nem szól közbe, már túljutottunk volna a 350 hektárnyi ve­tésterületünk felén a betakarítással. Gondot egyedül a kinnlevőség váloga­tása jelent számunkra. Jóllehet, négy­százra tehető a globális akkordban szorgoskodó szedők száma, ám ehhez viszonyítva a százötven főnyi válogató kevésnek bizonyul. A betakarító gépek magas teljesítményének tulajdonítható a hatszáz tonnát meghaladó kinnlevő­ség. Lehetetlenség volt lépést tartania a válogatóknak az öt betakarító kom­bájnnal, melyek közül három gépünk három soros, nagy kapacitású. Valóban, végigkísértük a Középláb dűlőjén szorgoskodó asszonyokat, akik a sárfalvi úti dűlő Ostara gumóinak begyűjtése után itt a maradék Super fajtájú burgonya szedését-válogatását végezték. Papp László, Bartus István és Kádár József E-649-es betakarító gépe, továbbá Móré András és Sipos István kétsorosa hosszú csíkokban pergette ki a föld termését, a napi húszhektáros ütem túlságosan magasra állította a kézi munkaerő mércéjét-fel­­adatát. Ennek magyarázata a vontatot­tan telítődő zsákok sora. A szállító­eszközök megteszik a magukét, több­nyire 350—400 tonnányi a szállítás na­pi üteme, olykor 15 ezer zsák sorako­zik a határban, noha hét IRTA-jármű és a hat saját tehergépkocsi megállás nélkül üzemel. Köztudottan zárt övezet terméséről van szó, amelynek néhány napos szik­­kadása a minőségi tárolást segíti elő. ARADI Endre (folytatása a 2—3. oldalon) A 2.-3. oldalon • SPORT

Next