Háromszék, 2000. március (12. évfolyam, 2892-2918. szám)

2000-03-01 / 2892. szám

­ Újra a Petőfi utca A megyei tanács tegnapi ülésén határozatot hozott a sepsiszentgyörgyi 1918. December 1. út színház és villanyrendőr közé eső szakaszának Petőfi Sándorra, valamint a Gépész utcának Gertyánffy Ferencre történő átkereszteléséről. Kétszeri sikertelen próbál­kozás után a sepsiszentgyör­gyi tanács harmadszorra úgy döntött, hogy a megyei köz­gyűlés elé terjeszti az utcanév­adásra vonatkozó javaslatát. A tavalyi 43-as helyi tanácsi ha­tározat a Petőfi és Gyer­­tyánffy utcára való átkeresz­telésre tett ajánlatot. A megyei tanács tavaly augusztusi ülé­sén elnapolta a döntést, mivel időközben a prefektus meg­támadta a városi tanács határozatát. A kormánymeg­bízott pert nyert a megyei köz­­igazgatási bíróságon, de a vá­rosi önkormányzat a brassói táblabíróságon megfellebbezte az ítéletet, és végérvényesen meg is nyerte a pert. Most szabaddá vált az út, és Orbán Árpád tanácselnök előterjesz­tésére a megyei közgyűlés többségi szavazattal elfogadta a határozattervezetet. (Szekeres) (folytatása a 3. oldalon) ÁTSZERVEZÉS A TEXTILGYÁRBAN Felbontották a távozók munkaszerződését A sepsiszentgyörgyi textilgyár nemrég elfogadott átszer­vezési terve egyebek mellett 124 alkalmazott tömeges elbo­csátását írja elő. Ezek munkaszerződését tegnap bontották fel. A magántulajdonban lévő textilgyár átszervezési tervét a megyei munkaerő-ügynökség hagyta jóvá február 15-én. A dokumentum értelmében legke­vesebb 1303 munkavállalónak kell maradnia a gyárban. A 124 távozó mindenike jogosult vég­­kielégítésre. A bánatpénz kifi­zetésével kapcsolatos ügyinté­zés folyamatban van, a végki­elégítéshez szükséges pénz­alapot a munkaerő-ügynökség azután kéri a szaktárcától, ahogy az elbocsátandók iratcso­mói az ügynökség asztalára ke­rülnek. Értesüléseink szerint az egy hónapra fizetendő végki­elégítés 1 363 907 lej. (vi. 1.) ző Újra remekel a román diplomácia? Sylvester Lajos írása az 5. oldalon A Háromszék Mikóújfaluban Holnap 18 órakor lapunk szerkesztői, Áros Károly, Benkő Levente, Farkas Árpád, Ferencz Csaba, Kisgyörgy Zoltán és Sylvester Lajos találkoznak Mikóújfaluban olvasóinkkal. Teríték­re kerülnek a legégetőbb falugondok, majd bemutatják Kisgyörgy Zoltán Kovászna megye és Sylvester Lajos Az őrnagy visszatér című kötetét. Ugyanakkor megvásárolhatók a Háromszék Lap- és Könyvkiadó legújabb kiadványai. Pénteken ugyanebben az időpontban Árkoson kerül sor hasonló találkozóra a helybeli Dahlström Kálmán Közművelődési Egyesület meghívására. Orbán Árpád tanácselnök méltatta Kónya Ádám munkás­ságát, és megköszönte mindazt, amit a megyéért tett. Arra kérte, hogy tudásával továbbra is támo­gassa a múzeumot, mert szükség van rá. Benczédy Sándor tanács­tag kifejtette, hogy két szakma, hivatás van, amelyet nem lehet befejezni a nyugdíjba vonulással, s mindkettőt gyakorolta Kónya Ádám: a tanári és a tudományos munka. Ezáltal ő is a munka foly­tatására buzdította az igazgatót. Kónya Ádám megköszönte a me­leg szavakat, és mindenkit bizto­sított arról, hogy egészségi álla­potának függvényében a legna­gyobb örömmel tovább dolgozik és segít. (sz.) • Kónya Ádám nyugdíjba vonult A hatvanöt éves Kónya Ádám­ mától a Székely Nemzeti Mú­zeum nyugalmazott igazgatója. A megyei tanács tegnapi ülésén Cserey Zoltán eddigi aligazgatót bízta meg az igazgatói teendők elvégzésével addig, amíg versenyvizsgával betöltik a tisztséget. PÉNZÜGYI SZTRÁJK Maradnak a zárt ajtók Tegnap országos értekez­letre gyűlt össze a pénzügyi és vámhivatali dolgozókat tömö­rítő szakszervezeti szövetség. A pénzügyminiszter jelenlé­tében a munkavállalók kép­viselői a sztrájk folytatása mellett döntöttek. Amint Szabó István, a megyei pénzügyi szakszerve­zet elnöke kérdésünkre el­mondta, legalább csütörtö­kig folytatják a tiltakozó ak­ciót. A 29 megyéből jelen levő küldöttek ugyanis el­söprő többséggel úgy dön­töttek, hogy csak a kormány asztalán levő státustörvény elfogadása után állnak el a sztrájktól. Az elfogadásra leghamarabb a csütörtöki kormányülésen kerülhet sor. A tanácskozáson részt vevő pénzügyminiszter támo­gatásáról biztosította a szak­szervezetet, és megerősítet­te, hogy az e heti kormány­ülés napirendjén szerepel a jogszabály. De elfogadására az állami költségvetési vita időszakában még Traian Decebal Remeş sem vállalt garanciát — összegezett a szakszervezeti vezető. . (Ferenc­) B. Kovács András riportja a 7. oldalon Versenyfutás a tejért Valóságos verseny folyik a bölöni tejért, jelenleg a faluban négy tejbegyűjtő is van. Habár télen megcsappan a tej mennyisége, mégis jól működik a tejipar ott, ahol tiszteletben tartják a termelőt, becsületesen kifizetik a leadott tej árát. Nem így van ez az Aitalact háza táján, tetemes összegekkel adós, egyre több károsult gazda kénytelen más céghez fordulni. A bölöni tejtermelők háromnegyede egy helyi cégnek hordja a tejet, a Zúgó csarnok bi­zonyult a legmegfelelőbbnek. Körülbelül 275 gazdától több mint 2500 liter tejet gyűjtenek be naponta. Az összes felvásárolt tejet feldol­gozzák, de egyelőre csak olyan termékeket ké­szítenek, mint a sajt és a túró, mert ezeknek hosszabb a szavatossági idejük, így könnyebb tartósítani! Országszerte vannak állandó meg­rendelőik.­­ Habár télen kevesebb a tej, jól megy az üzlet, mert ebben az időszakban van igazán nagy kereslet a termékeink iránt. Rendes időben tudunk fizetni. De ha tavasszal megje­lenik a piacon a juhtejből készült termék, akkor nehezebb lesz értékesíteni a tehéntejet — mond­ta Pakulár Judit. Havelka Ferenc (folytatása a 3. oldalon) BOLON Máról holnapra A fejét, hogy ne sántuljon!... Visszapillantva az elmúlt hét botrányos belpolitikai esemé­nyeire, igazat adhatunk azoknak a kommentátoroknak, akik szerint Mátyás ugyan csak részben törte meg a jeget, megkez­dődött viszont , mielőtt Sándor, József és természetesen a jeles Benedek zsákban hoznák a meleget, Iliescu „szociálde­mokratái” pedig a boldogságot, jólétet, bort, búzát, békessé­get, valamint szabad versenyt — a boldogtalan választási kam­pány. Nagy nehezen befejeződött az iszonyatosan félre- és rosszul kezelt tanügyi sztrájk, a kormányrendelet napján a kabinet három minisztere is a tévékamerák elé állt, nem az ország állampolgárainak hibája, hogy előterjesztéseikből nem nagyon lehetett megtudni, mégis mi történt: engedett-e a kormány vagy nem? S mindez jelzi, hogy az Isărescu-kabinet egyik nagy hibája — akárcsak az előző kormányoké — a kommunikáció! Ráadásul a liberális és gazdasági botrányairól elhíresült pénzügyér fulminánsan jelentette ki, hogy a tanügynek tett engedményeknek m­ás társadalmi csoportok látják kárát —­ oszd meg, és uralkodj! —, az „új seprű jól seper” lendületével érkező munkaügyi miniszter asszony arról szónokolt, hogy „a kormány mennyire megbecsüli a pedagógu­sokat” — ezt láttuk, kár volt szóba hozni —, a filozófus Margit pedig számadatokat olvasott majdnem követhetetlenül... Erről ennyit! Az élet nem állt meg itt, jött a Babiuc-bot­­rány, a szokásos kötélhúzás, míg aztán a parasztpárti agy­tröszt fiatal és kíméletlenül rámenős vezérürüje, Remu­s Oprin — átlátva a kisebbségi kormányzás lehetetlenségét — kezdte pengetni a bülbül hangokat is a megsértett Demokrata Párt irányába, miközben az Izraelt megjáró Ion Iliescu kötött két rendkívül furcsa választási szövetséget is, egy nagy szakszer­vezettel és a Humanista Párttal i S megjelent a TDRP régen várt gazdasági programja. Európában megszokott ugyan, hogy némely szociáldemokra­ta vagy baloldali pártok közelednek bizonyos szakszervezetekhez, de az, hogy egy nagy szakszervezet támogatásáról biztosítson egy pártot a választások előtt, csak nálunk, „eredeti demokráciánk­ban” fordulhat elő! Sokkal derűsebb a Humanista Párttal való szövetség, ennek a pártnak ugyanis egyik oszlopos tagja az Antena 1 adó tulajdonosa (!), ami azt is jelenti, hogy a feltűnően rossz médiaszerepléseket felválthatja az egyik legnézettebb tévécsa­torna nyílt szimpátiája (!), javítva a párt leromlott médiahelyze­tén... A gazdasági program minden szempontból jelentékeny vál­tozásokat ígér — már természetesen ha újra választásokat nyer, visszakerül a hatalomba, s kormányt alakít a legnagyobb ellenzé­ki párt. Ugrásszerűen nőni fog a gazdaság termelékenysége, csökkenni fog az infláció, a baj csak az, hogy a nyolcvan-egynéhány oldalas program nem árulja el — nem kívánván idő előtt érveket adni ellenfelei kezébe —, hogy mindezt hogyan, mi módon érik el. Puszta abrakadabrákkal, varázslatokkal?... Mindez természetesen sokat levon a párt történetében először a szabad verseny szerepét is hangsúlyozó és a belső piac erősítését is célul kitűző gazdasági program... értékéből. De még az újra hihetetlen munkabírással fölszárnyaló Iliescut is képes volt hét végén letörölni a képről az államfő. Emil Constantinescu — aki nemrég cserélte le nemzet­­biztonsági tanácsadóját — a parasztpárti gyógyszerészek és orvosok (!) összejövetelén elmondta, hogy — idézzük —: „...jobban félek ma a szekuritátétól, mint ’90 előtt”. Elismerte, hogy „a volt kommunista diktatúra rettegett politikai rendőrsége mára legyőzte őt (!?), alulmaradt a volt rezsim politikai aktivistá­ival és a régi szekusokkal szemben, akik a Nagyrománia Pártban, majd Iliescu pártjában gyűltek össze."...” Bizonyítékokat nem sorolt fel (?), így aztán a román kótyagos polgár — s ilyen egyre több van szegényedő hazánkban — joggal gondolhatja: ezek után miért szavazzon Emil Constantinescura, ha már úgyis legyőzték?! (Valami fatális tévedésben leledzenek az elnök rosszul válogatott tanácsadói, s félő, hogy ennek kárát bimbózó demokráciánk látja majd...) Bogdán László Sepsiszentgyörgy, 2000. március X., SZERDA

Next