Háromszék, 2000. október (12. évfolyam, 3074-3099. szám)
2000-10-02 / 3074. szám
!■ Ára: 2000 lej, előfizetőknek: 1335 lej 3074. szám ScM»isz«mtgy«rgy, 2000. október 2., HIJITO JUGOSZLÁVIAI VÁLASZTÁSOK Constantinescu közös állásfoglalást javasol A jugoszláviai ellenzék választási győzelme után kialakult helyzettel kapcsolatos közös állásfoglalás kidolgozását javasolta Emil Constantinescu román elnök a Jugoszláviával határos országok államfőinek — közölte tegnap az államfői hivatal. A közlemény szerint a bolgár, a horvát, a macedón és a magyar államfő különösen nagy érdeklődéssel fogadta a kezdeményezést, hogy közös állásfoglalásban üdvözöljék a jugoszláviai demokratikus erők választási győzelmét, kifejezzék az összes szomszédos ország szolidaritását a szerb néppel az együttműködés, a stabilitás és a béke új korszakában, amelyet Vojislav Kostunica győzelme nyit az egész délkelet-európai térség számára. Constantinescu telefonon beszélt Kostunicával is, akinek gratulált történelmi győzelméhez. Az államfő külön nyilatkozatban szögezte le, hogy a szeptember 24-én tartott jugoszláviai választások “nagy győztese a demokrácia volt, és ezzel véget ért az a rezsim, amely évtizedes pusztulást, tragédiát és elszigeteltséget okozott a baráti szerb népnek”. Kifejezte azt a meggyőződését, amely szerint a Milosevic-rezsim bámennyire az erőszakra és az állampolgárok elnyomására épül is, az utolsó órában kénytelen lesz megérteni, hogy nem zavarhatja tovább Jugoszlávia és az egész térség békéjét és biztonságát. (MTI — m. I.) MILLENNIUM NAGYAJTÁN Megállni néma főhajtással A kétezer éves kereszténység és az ezeréves magyar államiság kettős millenniumának éve Nagyajtán sem múlhatott el nyomot hagyó esemény nélkül: tegnap az erdővidéki község központi parkjában millenniumi emlékművet avattak. A néma felkiáltójelként kiemelkedő kőoszlopra az 1848-as szabadságharc és forradalom, valamint a két világháború nagyajtai hőseinek hosszú névsora is felkerült. A nyárias napsütést idéző melegben nagy számban összegyűlt atyafiakat, meghívottakat a középajtai fúvósok fogadták. Az ünnepséget Fekete Levente unitárius és Nagy Károly Kázmér református, tiszteletes ökumenikus istentisztelete nyitotta meg. Az imádság után Fekete Levente tiszteletes a szeretet összetartó erejéről beszélt, arról, hogy a hősök csontjai bárhol is porladnak, arra figyelmeztetnek: a szeretet kötelékét ne szakítsuk el. „Mintha egy nemrég felfedett tömegsír mellett állnék — mondta a tiszteletes —, amelyben véreink nyugosznak, akik az 1848-as szabadságharcban kivették részüket, akiket belekényszerítettek a két zsarnok világégésbe, akiket kiragadtak a család békéjéből, elhurcolva őket messzi Szibériába.” Váry O. Péter (folytatása a 2. oldalon) Magyar Kulturális Hét Magyar—román államközi rendezvény helyszíne lesz október 12—15. között Sepsiszentgyörgy, ahol a Budapest Filmstúdió és a Román Nemzeti Filmintézet magyar—román filmfesztivált rendez. A szervezők a két nép, valamint a két ország közti kapcsolatfelvétel és -ápolás lehetőségének tekintik a seregszemlét, melyen a magyar és a román filmművészet legjavát kívánják bemutatni játékfilm, kísérleti és kisjátékfilm, valamint nem fikciós filmek kategóriájában. Nem az alkotások versenyeztetése, hanem a kölcsönös megismerés az elsődleges cél, a műsorra tűzött bemutatók mellett ezt segítik a szakmai tanácskozások, melyeken szó lesz forgalmazási és koprodukciós lehetőségekről is. A fesztivál fővédnöke Rockenbauer Zoltán magyar és Ion Caramitru román művelődési miniszter. (fekete) A sepsiszentgyörgyi városi művelődési házban az Idősek Világnapját ünnepelték szombat délután. Felvételünkön az idősek napközi otthonának egy csoportja őszről, öregségről szaval. Albert Levente felvétele Sydneyben parádés tűzijátékkal ért véget az olimpia Máról holnapra A globalizáció áldásai és átkai Manapság egyre sűrűbben esik szó a globalizációról, mely nem más, mint egy új, a harmadik évezredben kiépítendő pénzügyi és gazdasági világrend megteremtése. Az eszme sokak számára áldás, másoknak rettegett mumus, mely országok és nemzetek politikai és financiális önrendelkezését próbálja megszüntetni. Nyilván, a gazdagok, a hatalmasok javára, a szegények és kiszolgáltatottak kárára... De így van-e vajon? Ma a globalizációt a két nemzetközi pénzintézet jelképesíti: a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. Egyesek ezekben látják a mentőövet, a fuldoklóknak nyújtott utolsó szalmaszálat, mások a sátán földi reinkarnációját, a kicsiket, a szegényeket élve lenyelő szörnyet. Ez utóbbi vélekedésben sokkal több a megalapozatlan hisztéria, az anarchista kilengésekre hajlamos szélsőségesség, mint józan megfontolás és mérlegelés. Komoly közgazdászok is fenntartásokkal, kritikusan közelítik meg a globalizáció kérdését, nehogy a hatalmasok gazdaságipénzügyi parancsuralma válhasson belőle. Másrészt viszont higgadtan megállapítják, hogy aligha van más járható út: a koldusszegény országokon, a csőd szélére jutott nemzetgazdaságokon csak így lehet segíteni. Persze, nem könyöradományként és nem felétételek nélkül. Ezt mi is megtanulhattuk az utóbbi néhány esztendőben — úgy udvarolunk a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, mint kényes és finnyás márkajelöltjének a házasulni óhajtó egyszeri legény. Mi szeretnénk megkapni a támogató kölcsönpénzeket, de mint az ördög a tömjénfüsttől, úgy irtózunk e testületek feltételeitől, a „belügyeinkbe” való beavatkozásuktól. Pedig ahol a pénz beszél, ott a kutya torkaszakadtából ugathat, nem veszi számba senki kétségbeesett csaholását. Pénzt kérni lehet, adni pedig nem muszáj, ha a hitelt kunyeráló a hitelező édes öreganyját szidja. A hitelező beleszól bizony a költségvetés alkotásába, az infláció korlátozásába, sőt — uram, bocsá’! — még a gazdasági szerkezet átalakításának megtervezésébe is. Tiltakozni, sopánkodni persze lehet, de nem nagyon érdemes.’A gazdasági mozgásokhoz szemernyit sem konyító „honfiak” (honatyáknak üttetve magukat) éppen eleget békétlenkednek, mondván: „oda a szuverenitás!”, „eladtuk drága hazánkat!” stb., stb. De hát ez már így van. A dolog felelőtlen ocsmánysága ott kezdődik, amikor bizonyos (nehezen azonosítható) erők a nemzetközi huliganizmust mozgósítják és vetik be rohamcsapatként, világszintű értekezletek megzavarására. Hitelt lehet adni annak, hogy a fiatalság fél a globalizációtól, tartván attól, hogy az munkanélküliséget, beilleszkedési nehézségeket hozhat számára. De a félelemtől a vandalizmusig elég hosszú az út. Az antiglobalizációs mozgalom pedig a minap Prágában a huligán vandalizmus köpönyegébe öltözött: bőrfejű és kakastarés frizurások valóságos poklot teremtettek az „arany város”, a békességes Prága utcáin, vér folyt, s azt sem a karhatalom okozta, hanem az a nemzetközi csőcselék, mely mindig jelen van, ha sportesemények tömegverekedéssé való züllesztéséről, minden rendű és rangú zavargásról van szó. Határok nélkül. Hogy rohamcsapatok, azt bizonyítják a nagy hirtelen előkerült gázálarcok és terroristamaszkok, a szakszerűen feltépdesett utcaburkolat, a rendőrök kíméletlen megtámadása, a hazug ígérgetés, miszerint békés tüntetésről lenne szó, a vandál károkozás, az anarchista jelszavak. Elgondolkodtató. Vajon nem felelőtlen fasisztoid mozgalomról van itt szó? _____________________Magyari Lajos | És kialudt a láng Színpompás ünnepélybe torkollott az este. A görög és az ausztrál himnusz elhangzása után Michael Knight, Ausztrália olimpiai minisztere, a szervezőbizottság elnöke elégedettségének adott hangot, amikor kijelentette: minden ausztrál büszke lehet arra, hogy sikeres volt a sydneyi olimpia. Valóban az volt. A NOB elnöke, Juan Antonio Samaranch gratulált az ausztráloknak a sikeres rendezéshez, majd bezárta a XXVII. Nyári Olimpiai Játékokat, és felhívta a világ ifjúságát, hogy négy év múlva Athénban, az olimpia szülőhelyén ismét együtt ünnepeljen. Athén polgármestere és a 2004-es nyári olimpiai játékok szervezőbizottságának elnöke átvette az olimpiai zászlót Sydney polgármesterétől. Gyönyörű dal közepette lassanlassan pislákolóba váltott az óriás kandeláber lángja, és mielőtt utolsót lobbant volna, a soksok apró fényből, a világmindenség csillagárjából feltűnt az ausztrál légierő egyik szuperszonikus gépe, és elvitte a lángot. Az Olimpiai Stadionban megkezdődött a világ legnagyobb show-ja, diszkója. (Áros)