Háromszék, 2003. július (15. évfolyam, 3898-3924. szám)
2003-07-01 / 3898. szám
Ára: 3500 lej, előfizetőknek: 2003 lej (1508. szánt Seppsiszentgyorigy, 2003. július 1., IUDI) OZSDOLA Megalakult a Polgári Mozgalom Vasárnap délután az ozsdolai Zsögön Zoltán Művelődési Otthon kistermében huszonnégy érdeklődő és dr. Fekete Károly állatorvos, a polgári mozgalom egyik megyénkbeli kezdeményezője jelenlétében tartotta alakuló ülését a helyi Polgári Mozgalom kezdeményező csoportja. A fórumon Haraly László ny. gyógyszerész, RMDSZ-elnök is részt vett. Az RMDSZ csúcsvezetősége már csak egy szűk csoport, és nem az erdélyi magyarság érdekeit képviseli, ezért van szükség egy olyan csoportosulásra, amelyik az RMDSZ-en kívül alternatívát kínál a közelgő helyhatósági választásokon, és az autonómia ügyét is nyíltan felvállalja. A magyarságot éppen az RMDSZ csúcsvezetősége osztotta meg, és nem a Polgári Mozgalom, amikor megfosztották Temesvár hősét a tiszteletbeli elnöki címtől. A magyarságra csak négyévente van szükség, amikor a választások vannak, máskor elfelejtik a kisembereket, a falun élő választópolgárokat. Most azzal ijesztgetik a magyarságot, hogy ha parlamenti képviselet nélkül maradunk, összedől a világ, holott csak a saját bársonyszékeiket féltik— mondotta többek között Fekete Károly, majd Bögözi Attila, Felcser Miklós, Harasy László, László Attila és Páll István a helyi gondokat tette szóvá. Sochom István (folytatása a 3. oldalon) Két rábólintás között egy-két ellenvetés A megyei tanács pénteki rendkívüli ülésén az egyhangú szavazást csak néha szakította meg egy-két ellenvetés, de egy kivételével valamennyi erőtlennek bizonyult. A tanács tagjai többek között rábólintottak a helyi adók és illetékek növelésére, de nem szavazták meg az ipari park létrehozása céljából a sepsiszentgyörgyi GYPPA Rt.-vel kötendő társulásról szóló, immár másodszor előterjesztett határozattervezetet. A megyei tanács tagjainek és tisztségjegyzékének egyöntetűen bólintottak rá a jóváhagyásáról szóló hazótanács, valamint az alárenrozattervezetre. Bár némi delt egyes közszolgálatok megjegyzés elhangzott, szakapparátusa létszámköre- mégis elfogadták Kovászna tének, szervezeti felépítése- Megye Alapszabályzatát, amelyben azt kifogásolta az egyik bizottság, hogy a megye tiszteletbeli polgára címet ne pénzjutalommal együtt adományozzák, de a javaslatot elvetették. Megszavazták, hogy Dobra József, a polgárőrség jogtanácsosa képviselje az őrséget a számvevőszék Kovászna megyei bírói tanácsa előtt. (fekete) (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra Egy elbizonytalanodó ország Felfogás kérdése, mit tartunk az egymással is versengő romániai közvélemény-kutató intézetek időről időre megjelenő felméréseiről. Két dolgot azonban — mivel tények! — le kell szögeznünk: mivel több is van, a másik intézet mintegy versenyre serkenti őket, s az ebben a szakmában nélkülözhetetlen pontosságot követeli ki, más szóval nincs simlizés, mellébeszélés, félrevezetés. (Vagy csak olyan mértékben, tani még ..belefér" s elkerülhetetlen is, ugyanis ők, akárcsak az ári szabók, hozott anyagból dolgoznak, s csak azt értékelhetik, ama válaszokat, amelyeket kérdéseikre kapnak...) Másfelől — és ez az idei, napvilágra kerülő, egymást leköröző felmérések közös tapasztalata — a megkérdezettek (kis túlzással az egész választótábor!), az egész ország alaposan el van tájolódva. Bizalmatlanság uraló. Fokozódik az elbizonytalanodás. Az IMAS legutóbbi, június 13—19. között végzett felméréséből is elsősorban ez derül ki. Ha a politikai pártok sorrendjében az elmúlt hónapok statisztikáival szemben nincs is lényeges elmozdulás, világosan látható, hogy a kormányzás felelősségét is vállaló kormánypárt — a nehezen átlátható kormánydöntések és a pártban zajló viták meg az elhanyagolhatatlan korrupciós botrányok miatt is — fokozatosan veszít népszerűségéből. Júniusban a megkérdezettek 48,9 százaléka voksolt volna a Szociáldemokrata Pártra. Őket megint a Nagyrománia Párt követi a maga 16,3 százalékával (■!), a liberálisokra 16,1, a Demokrata Pártra 6,9, az RMDSZ- re 6,6 százalék adná le szavazatát, ha ma lennének a választások. A mezőnyt a maga 2,8 százalékával a Humanista Párt s a maga 1,1 százalékával a sorait oly nehezen rendezni tudó parasztpárt zárja. Ami a politikusok népszerűségét százalékban kifejező listát illeti, Iliescu elnök vezet 46,6 százalékkal, megelőzve a nemrég még élen álló külügyminisztert, Mircea Geoanăra júniusban a válaszadók 44,7 százaléka voksolt volna. A további sorrend: Adrian Năstase 42,2, Theodor Stolojan 36,9, Traian Băsescu 36,3, C. V. Tudor 22,4 százalék. A listán szerepel a vitatott tevékenységű Miron Mitrea 15,2 százalékkal, s feltűnik 13,4 százalékkal a politikába visszatérő Emil Constantinescu exelnök is (!). Markó Bélára 10,9 százalék voksolna, ami fölöttébb érdekes, hiszen ezek szerint nemcsak magyarok szavaznának rá!... Az IMAS-felmérés legelképesztőbb fragmentumai az életszínvonalra vonatkoznak, amely a barométerrel ellentétben megbízhatóan zuhan! A válaszadók 40,9 százaléka úgy látja, hogy egy év alatt sem fordulhat meg a helyzet, nem fordulhat sorsuk jobbra: 24 százalék szerint ! 2004-re még alacsonyabb lesz az életszínvonal! 32,8 százalék szerint az elmúlt évben semmit sem változott az ország helyzete. Sőt, 17,2 százalék szerint felismerhetően rosszabbodott! A derűlátók tábora elképesztő, mindössze a megkérdezettek 1,1 százaléka látja úgy, hogy az elmúlt évben fejlődött a makromutatóira oly büszke gazdaság. A lényeg: a válaszadók 42,3 százaléka szerint a Năstase vezette kormány és következésképpen az ország rossz úton halad, 26,6 százalék szerint a reformok célt tévesztettek. Ami a legelképesztőbb az egészben, s érdekes fényt vet választóink (hm?) világértékelésére: Romániában a közintézmények (?) közül a legnagyobb népszerűséget és bizalmat változatlanul az egyház élvezi, 90,3 százalékkal! A további sorrend: a hadsereg 79,4, a sajtó 68, az államelnöki hivatal 49,5, a rendőrség 43,4, a Román Hírszerző Szolgálat 42,7 százalék... A kormány és a parlament megítélése továbbra is negatív, ami a végzetes és végletes elbizonytalanodást is jelzi. Persze, ne feledjük: a felmérés kánikulában készült, de ez nem lehet ,,mentség" semmire. Abszurdisztán hű önmagához és önmaga legszebb hagyományaihoz... Bogdán László Albert Levente felvétele Ami eltakarja a valós gondokat Nincs az a beteg ember, akit a kórházba kerülve az érdekelne, hogy éppen ki a soros igazgató, mennyi pénzt csepegtet az egészségbiztosító a kórháznak, van-e elég orvos, ápoló- és takarítószemélyzet. Ő gyógyulni akar, ha lehetősége van rá, mindenáron. Utóbbi néha arra (is) vonatkozik, hogy a beteg hozzátartozói be tudják-e szerezni az éppen hiányzó gyógyszert, tudnak-e kellő mennyiségű és minőségű táplálékot vinni a bent fekvőnek, és ami nem ennyire látványos, de annál nyilvánvalóbb, rendelkezésükre áll-e a hálapénz, ami nélkül gyakran kivert kutyának érezheti magát a szerencsétlen beteg. Természetesen, van kivétel, a sepsiszentgyörgyi megyei kórházban is van olyan osztályvezető főorvos, aki rendet és tisztaságot tud tartani a legszegényebb időszakban is, akinek beosztottjai a legkiválóbb és legemberségesebb asszisztensek, ápolók és takarítók, az orvosok pedig beérik egy kis figyelmességgel is. Még ilyen körülmények között sem üdülés kórházban lenni, de sokat segíthet a beteg álapotán, és törődnek vele." Fekete Réka (folytatása a 3. oldalon) térjítő földügyeink B. Kovács András riportja az 5. oldalon KIBÚCSÚZTATTÁK • NT. INCZE SÁNDOR ESPEREST Mindig arra törekedett, hogy az embereket jó útra terelje Hetvenedik esztendejében, negyvenhét év lelkészi szolgálat és tizenhárom esztendei esperesi tisztségviselés után kibúcsúztatták dt. Incze Sándort, a Sepsi Református Egyházmegye nyugdíjba vonuló esperesét. Incze tiszteletes jelentést tett az egyházmegye vezetősége és lelkészei előtt, valamint búcsúzott a szemerjai gyülekezettől, ahol huszonkét évig pásztorolt. Az egyházmegyei közgyűlés előtt pénteken bemutatott jelentésében dt. Incze Sándor rövid történeti áttekintést nyújtott az irányítása alatt az egyházmegyében történt legkiemelkedőbb eseményekről, emlékeztetett közéleti tevékenységére, és vázolta az egyházmegye harminc gyülekezetének jelenlegi helyzetét. A közel harmincezer lelket számláló Sepsi egyházmegyében az elmúlt tizenhárom esztendő alatt a közösségek saját erőből sokat építkeztek. Sepsiszentgyörgyön egy új templom, Árkoson pedig új torony épült, Szemerján új parókia és új karzat készült el, három gyülekezet templomában új harang szól, két kazettás mennyezetet teljesen újjáépítettek, elkészült hat-hét új gyülekezeti terem, megmentették a hídvégi templomot a lebontástól, felállították a földvári fogolytábor áldozatainak emlékművét, valamint millenniumi és világháborús emlékhelyeket avattak. A kibúcsúzó esperes szolgatársainak és az egyházmegye vezetőségének megköszönte segítőkészségét és támogatását, és János apostolra hivatkozva kérte a közgyűlés tagjait, mindenkoron szeressék egymást. Fekete Réka (folytatása a 3. oldalon)