Háromszék, 2005. február (17. évfolyam, 4380-4404. szám)

2005-02-01 / 4381. szám

MEGYEI TANÁCS Telj­es a létszám Kereken 30 napirendi pont megvitatására ült össze teg­nap a megyei tanács, így az ülés több óráig elhúzódott. Először a György Ervin pre­fektussá való kinevezésével megürült képviselői helyet töltötték be: az RMDSZ-listán következő Boldizsár Béla ki­fejezett kérése ellenére csak románul tehette le az esküt. Az új tanácstag a külügyi bizott­ságban kíván tevékenykedni, második választásként a szo­ciális ügyeket jelölte meg. A továbbiakban jó néhány in­tézmény (múzeum, könyvtár, iskolák, megyei szakszemély­zet, bizottságok stb.) szerke­zetére és személyzetére vo­natkozó határozatot fogadtak el, valamennyit vita nélkül. A mezőgazdasági szaktanács­­adó és növényvédelmi hiva­tal létrehozását elhalasztották, a megyei érdekű közintézmé­nyek 2005. évi költségvetés­­kiegészítését és a forgóalap felhasználását újragondolták, ám egyéb fennakadás nem volt. (Demeter) (folytatása a 3. oldalon) Más hang a román szövetségnél Az eddigiektől elütő, a harcias hangütést kerülő sajtóértekezle­tet tartottak tegnap a DA szövetségnél, a havas utak miatt a de­mokraták elnöke nem tudott bejönni Bodzafordulóról. Hohincu Zoltán, aki ideiglenesen elnöke a megyei liberálisoknak, beszámolt arról, hogy a szombati országos pártvezetőségi ülésen kongresszusra készülnek sikerült elfogadtatni Bălan kilépését. „Mi ezentúl végrehajtjuk, amit a központ határoz, áldozatokat is hajlandók vagyunk hozni, természetesen igényeljük, hogy minket is meghallgassanak, e ne ígéretet kaptunk” — mondotta, a konflik­tust befejezettnek nyilvánítva. Minapi beszámolónkra reagálva ki­jelentette, nem kívánnak más pártok rovására terjeszkedni. A szer­vezetet 2000-ben alapították, a pártot jelenleg a megyében tizenha­tan képviselik a helyi tanácsokban, taglétszáma „ezer fölötti, ennek több mint fele magyar”. Milik Ottó, a másik alelnök a tolókocsival közlekedő mozgássérültek életének megkönnyítéséről beszélt, miután cége egy ezek szállítására alkalmas mikrobuszt vásárolt, és felajánlotta ez irányú szolgáltatásait. Az igazgatóságokról fo­lyó alkuról nem kívántak nyilatkozni. (b. kovács) Aldobolyi hírhalom • Az idén ké­szítteti el az illyefalvi önkor­mányzat a tavaly részben feljavított elemi iskola és óvoda épületének központi fűtés-ter­­vezetét. A faluban most magyar és ro­mán nyelvű óvo­dás csoport műkö­dik, az iskolások csak román osz­tályban tanulnak. Az V—VIII. osztá­lyos magyar tanulók Illye­­falván, a románok a sepsiszent­györgyi Mihai Viteazul főgim­náziumban folytatják tanulmá­nyaikat. • Hogyan alakul a hely­beli műemlék Hollaky-kúria jövője, arról az önkormányzat nem szolgált részletekkel, de sikerült a mentő- és restaurá­lási munkálatok alatt álló in­gatlanból kiköltöztetnie a hajléktalanokat az illyefalvi szennyvíztisztító állomás kö­zelében levő üres épületbe. Ennek fejében a víztisztító működtetésében segítkeznek. • Március 13—20. között tartják meg a református gyüle­kezet ez évi egyetemes imahetet tájékoztatott­­. Győrbíró Sán­dor lelkipásztor. Ha minden a ter­vek szerint alakul, szószéki szol­gálatot teljesít a magyarhoni Ófehértó és Nyírgyula lelkésze. Az imahéten emlékeznek meg a magyar szabadságharcról is. • Győrbíró Sándor hely­beli RMDSZ-elnök elmondta, az érdekszervezetnek két kép­viselője van az illyefalvi köz­ségvezetésben: Csergő Mária és Lédán Muntyán István. (Kgy.Z.) Januári állástalanság Az év első hónapjában 8,1 százalékos Volt a háromszéki munkanélküliségi ráta de­rül ki a megyei munkaerő-fog­lalkoztatási hivatal összesíté­séből. A mutató decemberi or­szágos átlagértéke 6,2 százalé­kos, így Kovászna megye munkanélküliség szempontjá­ból - a középmezőnyben he­lyezkedik el, az országos lista 25—30 helye között. Január­ban a szakintézményben 7815 állástalant tartottak nyilván, nagyobb hányaduk (4487 fő) legalább egy éve nem dolgo­zik, vagyis már munkanélküli­segélyt sem kaphat. Jelenleg még 689, korábban tömegesen elbocsátott háromszékinek jár havonta folyósított végkielé­gítés. A községek közül leg­több az állástalan Élőpatakon (490), legkevesebb pedig Maksán (22). (mózes) Gyarapodó magyarok B. Kovács András riportsorozata a 7. oldalon Birtokbavételt kezdeményezett az önkormányzat A megyei tanács felkérésére a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is összeállította azon ingatlanok lajstromát, melyeket kormányhatározattal vehet csak birtokába. Az igényelt épületek, földterületek egy része törvénytelenül került állami tulajdonba, a lobbiért már régóta harcol a város — ezúttal talán esélyes is megszerezni mindazt, ami valóban jogosan a település tulajdonában kellene hogy legyen, hiszen a körülmények most a legkedvezőbbek e lépések megtételére. A helyi tanács leg­utóbbi ülésén elfoga­dott döntés szerint a sepsiszentgyörgyi ön­­kormányzat nyolc in­gatlan kormányhatá­rozattal történő átvé­telét szeretné elérni, a kormányhatározatok tervezetét a megyei tanács fogja kidolgoz­ni. A sort az egykori Hungária Szálló nyit­ja, a postának helyet adó műemlék épület nem felel meg jelenle­gi rendeltetésének, a városvezetőség java­solja a postaszolgálta­tás visszaköltöztetését a Romtelecom tulaj­donába került, néhány éve szétvert és azóta is elhagyottan csúfoskodó Olt utcai épület­be. Szintén műemlék a Bazár folytatásában épült, egykori takarékpénztár-épület, mely úgyszintén kihasználatlan, s melyet az ön­­kormányzat múlt év folyamán megvásárolni is szándékozott. Az Olt utcai Öregházat, melyben nemrég még a csendőrség székelt, s melyet most ismét a tűzoltóság használ, már egyszer megpróbálta „megszerezni” az ön­­kormányzat, a Nastase-kormány azonban nem vette figyelembe a város igényét. A sugásfürdői volt dohánygyári villát szintúgy megpróbálta „kiudvarolni” a múlt kormány­zati ciklusban a város, ellenben a közigazga­tási és belügyminisztérium tulajdonába ke­rült épületet sem adták át. (vop) (folytatása a 3. oldalon) Ide költözhetne vissza a posta Albert Levente felvételei Máról holnapra ­ Jótett helyébe jót várj! Hála az RMDSZ Operatív Tanácsának, a parlamenti választásokon, illetve az előválasztásokon kikopott hon­atyák szerte jobbnál jobb prefektusi, államtitkári székhez jutnak. Az, hogy Háromszékről egy ember sem került ma­gas polcra, csak megjegyzendő tény, nem baj. Bizonyára az volt a vezérlő elv, érjük be a magyar prefektussal. Hát azt megkaptuk, s befogjuk a szánkat, mert — mondják — hallgatni arany. Nem kommentálnám a már kinevezett magyar miniszterek, államtitkárok névsorát sem, mert hinni akarom, van köztük felkészült, jó szakember, és hogy ez ki is derüljön, időnek el kell telnie. Tehát várjunk. Itt a megyében egyelőre mélységes mélytengeri titok övezi a leendő intézményvezetők névsorát, arról halla­ni csak, ki mindenki megy — de arról, kik jönnek, nem­igen nyilatkozik senki. Várják úgymond az országos megállapodást, egyezkednek a román pártokkal, illet­ve egyelőre úgy látni, ugyancsak kerülgetik a forró ká­sát. Am úgy tudni, a kulisszák mögött minden székért a platformok, illetve politikai érdekcsoportok közötti ke­gyetlen küzdelem folyik, s bár nyilatkozatok szintjeit ki­ki, aki számít, azt állítja, csakis a szakértelem és a hoz­záértés­ fog majd számítani, hogy fiatalítani szeretné­nek, mi több, az a javaslat is elhangzott, pályáztasson az RMDSZ, győzzön a legjobb, mégis az a gyanú él so­kunkban, hogy az állunk majd akkor esik le, mikor meg­ismerjük a neveket. Őszintén szeretném, ha csalódnék. Mert meglepetés azért a magyar államtitkárok nevesí­tésekor is ért. Egyetlen példát említenék, a volt Bihar megyei képviselőnek, Székely Ervinnek az egészségügyi államtitkári tisztségbe való kinevezését. Az előválasztá­sokon — Bihar megyében nem urná­s szavazás, h­anem­ elektoros jelölés volt — Székely harmadik lett, ami azt jelenti, hogy saját hívei, eszmetársai között sem örvend osztatlan elismerésnek. Erről a helyről — ismert okok miatt: túl kevés magyar ment el szavazni — nem jutott be a parlamentbe. Több mint tíz évig volt képviselő, de a t. Házban alig hallatta hangját. Publicisztikája ellenben, melyet az RMDSZ ,,magas védnöksége ” alatt kiadott lap­ban közölt, figyelemfelkeltő volt, nem kimagasló tehetsé­ge, íráskészsége vagy világos és tiszta szemlélete, hanem a pártaktivista tipikus megszólalása okán. S még ezt is bocsánatos bűnnek tekinthetnénk, s elintézhetnénk az­zal, hogy így szolgálta meg kiváltságos helyzetét, csak azt nem lehet feledni, mikor Székelyföldön hangot kap­tak a területi autonómiatörekvések, s mikor az­ RMDSZ még azt vallotta (tavaly év elején), hogy választási évben ilyen témát bedobni a köztudatba vagy felelőtlenség, vagy gazemberség, több cikkben — a szatmári Reggeli Újság­ban, a Bihari Naplóban — amatörizmussal vádolta meg az autonómiastatútum elkészítőit, a Krónikában meg egye­nesen azt nyilatkozta, hogy ,,ilyesmit még Adolf Hitler sem merészelt volna papírra vetni”. Nos, ez az ember, aki — ha szavait értelmezzük — szabályosan lenácizta a szé­kely­séget, szórványmagyar önzésében a legalpáribb mó­don bélyegezve meg a tömbmagyarság önkormányzási vágyát, igényét, jogát, most — hála az RMDSZ ,,híveinket nem hagyjuk elveszni’’, illetve ,,jótett helyébe jót várj” elvének — egy olyan minisztérium államtitkári székébe huppant, ahová nemcsak ész kellene, de emberi szolida­ritás, empátiakészség, bátorság, nyitottság. És mindenek­­felett szakértelem. Kár, hogy az egészségü­gyi tárca vezetőjében nem volt annyi karakánság, mint Monica Macovei igazságügy­miniszterben, aki visszautasította Székely Ervin állam­­titkári jelölését, és maga választott egy bizonyosra jó szak­embernek tartott, de posztfüggetlen magyart — ráadásul nőt — tárcájához. Simó Erzsébet

Next