Háromszék, 2005. július (17. évfolyam, 4506-4531. szám)
2005-07-01 / 4506. szám
Ismét a parlamentben az autonómiastatútum Miután az RMDSZ-frakció elutasította, Sógor Csaba szenátor és Garda Becsek Dezső képviselő aláírásával tegnap iktatták a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó statútumot. A törvénytervezet kezdeményezője, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményben üdvözölte a benyújtás tényét. Az SZNT májusban levélben egyenkéntesen többségi szavazattal elutasította az SZNT majd nyílt levélben együttesen szólította fel kérését. Indoklásként megfogalmazták, hogy a szövetség képviselőit és szenátorait, hogy az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi térv választási kampányban vállalt kötelezettvénytervezet prioritást élvez, a statútumosségeket teljesítve támogassák a statútumot, tája rontja annak esélyeit. (Ferencz) A szövetség két frakciója akkor együttes ülés (folytatása a 2. oldalon) A harmadik árhullám Július elseje nemcsak az új, kemény, négy nullától megszabadított lej bevezetését jelenti, hanem igazi árhullámot is hoz. A hónap első napjától 10,2 százalékkal nő a földgáz ára, 5,2- vel a villamos energiáé, távfűtéses lakásokban 9 százalékkal lesz drágább a hőenergia, a benzin és gázolaj a kőolaj világpiaci árának elszabadulása miatt (már 60 dollár fölött a fekete arany hordója, de év végéig akár meg is kétszereződhet) kéthetente kb. 600—1000 lejjel drágul. Emiatt nőni fog mind az élelmiszerek, mind az ipari cikkek, mind a szolgáltatások ára. A nullátlanított lej bevezetése is a felfelé kerekítés okán drágulást hozhat, bár ezt a jegybank szakemberei cáfolják. (s) CSÁNGÓ ISKOLA Az ügy mindennél fontosabb A közvélemény számára váratlan volt a bejelentés, hogy a beígért támogatások hiányában a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium (felvételünkön) épülete kalapács alá kerülhet. És vele közel négyszáz magyar középiskolás, na meg egy sikertörténet — amely a sziklára épített házzal indult, majd a gyimesi és moldvai csángómagyar középiskolások anyanyelvű oktatásának valójában első és mindeddig utolsó fecskéje — zsákutcába juthat. De a hír megjelenésének másnapján már mentő ötlet is született. (Ferencz) (folytatása a 3. oldalon) Szekeres Attila felvétele CÍMERVITA Magyar igen, román nem A sepsiszentgyörgyi önkormányzat tegnapi ülésén — amint az várható volt — heves vitát váltott ki a város új cmmerének elfogadásra bemutatott tervezete. A vonatkozó jogszabályok szerint elkészített, a helyi szakemberekből álló címerbizottság által elfogadott, a közmeghallgatáson sem kifogásolt címertervet a liberális és szociáldemokrata román képviselők támadták, akik az alkalomra alaposan felkészültek törvényismeretből, de még a levéltári kutakodástól sem riadtak viszsza. (vop) (folytatása a 3. oldalon) asgt IvW' , I mim** wssmtd mmm mm m ' %m tmit*1* ’ Szentkatolnai hírhalom • A helyi költségvetésből a Hősök emlékműve előtti téren kis parkot alakítanak ki, ahová hamarosan hat hintát és hat padot állítanak. A park járdáit fehér tört kővel a kézdivásárhelyi Agrement Club Kft. helybeli szociális munkásokkal tölteti fel. Befejeződött a községháza tatarozása, termopán ablakokat szereltek, kívülbelül lemeszelték az épületet, a mennyezetre gipszkartont szereltek. Tusa Levente a július közepén sorra kerülő tanácsülésre a prefektust és a megyei tanács vezérkarát is meghívja, hogy élőben szerezzenek tudomást az öt faluból álló község mindennapos gondjairól. * Úgy tűnik, használt a polyári polgármester-találkozón elhangzott kritika, ugyanis a megyei útosztály végre Csernáton irányából itt kifogott a tizenhét kilométeres útszakasz foltozásának. A vízhálózat kiépítésére kiírt versenytárgyalásra július 26-án a katolnai községházán kerül sor. Nyolc cég vásárolta meg a tenderfüzetet. A Gelence patakából hamarosan hetvenöt teherkocsi kavicsot szállítanak, az erre kiírt versenytárgyalást a három jelentkező közül a gelencei Mylly Kft. nyerte meg a legkisebb árajánlattal . Gelencével és Kézdialmással együtt a katolnai Bálint Gábor Általános Iskola is felkerült a Világbank által finanszírozott kilenc megyénkbeli iskola listájára. Az épület teljes felújítását 2006 decemberéig fejezik be. Kicserélik a villanyhálózatot, a nyílászárókat, ivóvizet vezetnek, és saját központi fűtéssel látják el az épületet. Sochom István (folytatása a 3. oldalon) Albert Levente felvétele Máról holnapra A nagy nemzeti zűrzavar Máig sem értem igazán, miért volt szüksége arra a Román Nemzeti Banknak, Romániának, a pénzintézeteknek, mindenféle kereskedelmi bankoknak, mindannyiunknak, hogy Mugur Isărescu bankfővezér megkurtítson minket négy darab zérussal, s féltve őrzött fejeinket a milliós szintről visszavigye a tízesek és tizedesek tartományába. Azért nem értem, mert a ,,nagy műveletnek" semmiféle gazdasági indoka nincs, a lej devalválódását, az állandó pénzhígítást Románia tizenöt éven át egymást követően regnáló kormányai, az egyre kétbalkezesebb gazdaságpolitika, az állandó tolvajkodás és a manipulációk sorozata váltotta ki, sőt, az a monetáris politika is, amit másfél évtizede — hol bankkormányzóként, hol miniszterelnökként — maga Mugur Isărescu dirigált. Végleg tanácstalan vagyok, hogy miért oly fontos nekünk a négy nulla, avagy zérus lefaragása, rengeteg új bankjegy és pénzérme előállítása, ha azon semmit, de semmit nem nyerünk. A ,,milliós világunk" legalább matematikai — fejszámolópéterkei éberségünket tartotta ébren, de ettől tovafelé ember legyen a talpán, aki majd eligazodik a kettős árazások-fizetgetések szövevényes világában. Beleszámítva roma honfitársainkat is, akik — állítólag — arról híresek, hogy mindenféle tanítói és tanodai zaklatások ellenére a legkiválóbb fejszámolók. Persze, a dolog azért csak megoldható némi prakticiz■ mással, a jobboldali zsebünkbe tesszük a százezreseket, a baloldaliba a tízeseket és banicskáinkat, s ha a kereskedők is két pénztárgépet használnak a nagy átmenetben, akkor csak annyit kell mondanunk: , jobbra ütök, nektek füttyöl, balra ülök, akkor is nektek füttyöl!" A vasutasok nagy sztrájkja után most újra megbénult az ország, zárva a bankok, ,,bénák" a pénzautomaták, nincs ahol és akinek illetékeket, díjakat kifizetni. Négy álló napig, de az is lehet, hogy tovább... A vasutasok sztrájkjáról jut eszembe, hogy egy okos és kedves levelet kaptam egyik sepsibükszádi olvasónktól, amelyben — a témáról írott cikkem kapcsán — azt nehezményezte, miért nem szóltam benne a vaspályás maffiáról, amely ,,igazándiból" ellehetetlenítette és ellehetetleníti az államvasutak tisztességes működtetését. A veszteségek nélküli tevékenykedést. Arról lenne szó, hogy a ,,kalózok " (conductors) és más hivatalosságok a saját zsebükre zsebelnek, ezért sopánkodhat a vállalat. Igazat kell adnom neki, magam is sűrűn tapasztaltam e jelenséget! E rövid kitérő után viszont komolyodjunk el, s nézzük meg a hozzáértésünk arányában -, hogy mire is jó e nagy felhajtás, amivel a román fej úgynevezett ,,stabilizációját" megvalósítják?! Semmire. Semmire nem jó, mert — eltekintve a tetemes költségektől és a törvényszerűen bekövetkező zűrzavartól — nem old meg semmit, ami Románia gazdasági stabilizációját biztosítaná. Ez a gazdaság, sajnos, továbbra is leszálló ágban van, az infláció tovább vágtat, s komoly pénzügyi szakemberek vélekedése szerint ilyenkor kár és bűn ,,pénzstabilzációval" foglalkozni. Mert úgyis visszajutunk oda, ahonnan menekülni akarunk. Hogy hány zérus van egy banljegyen, az voltaképpen semmit nem számít, levágatásuk értelmét csak a vásárlóerő növelése indokolná. Ám itt erről, azt hiszem, szó sincs többi majd kiderül e nagy országos zűrzavar múltán. Magyari Lajos