Háromszék, 2005. szeptember (17. évfolyam, 4559-4584. szám)
2005-09-01 / 4559. szám
Ára: 50 bani (5000 lej), előfizetőknek: 35 frani (3461 lej) 4559. szám Sepsiszentvörgy, 2005. szeptember 1., CSÜTÖRTÖK TERÜLETCSERE BRASSÓVAL Módosítanák a megyehatárt Kormányhatározattal módosítanák a Brassó és Háromszék közötti megyehatárt, hogy rendezzék az áttelepedett roma lakosok helyzetét — erősítette meg az információt György Ervin prefektus. Az elmúlt években nagyon sok Brassó megyei, mogyorósi és környékbeli cigány család telepedett le Bölön és Nagyajta határában, önkényesen foglaltak területet, felhúzták viskóikat. „Nem vették figyelembe, hogy más megyében vannak, úgy viselkedtek, mintha ez a rész is Brassóhoz tartozna” — mondotta Kovászna megye kormánybiztosa. A helyzet rendezésére régóta keresik a megoldást, a családokat kitelepíteni nem lehet, így született az ötlet, hogy az elfoglalt területet átadnák Brassó megyébe, helyette kapnának egy másik részt. A brassói romák, körülbelül 200—300 család, 90 hektárt foglaltak el, nagy területről van szó, így nem egyszerű a csere. A Kovászna megyeiek ma délelőtt találkoznak Brassó megyei kollégáikkal. (kas) NÉGYSZÁZ TANÁRRAL KEVESEBB Hazajönnek a Sapientia végzősei 393 tanári állás maradt betöltetlen megyénkben a szakképzettek versenyvizsgáztatása után, amely folyamatban 255 katedrát foglaltak el — a legtöbbet, szám szerint 115-öt azonban nem véglegesen. A napokban a helyettes lehet sikeres versenyvizsga tanerőkkel való feltöltés kezdődött el, az eddigi gyakorlathoz képest újdonság, hogy egyetlenegy állást sem (legalább 5-ös jegy) vagy teszt (ezt ma tartják) nélkül elfoglalni. (demeter) (folytatása a 3. oldalon) ADÓCSALÓK PARADICSOMA A gazdasági rendőrség lecsapott Kihasználva a hátrányos helyzetű övezet adta kedvezményeket, többen Baróton jegyeztettek be céget, olyanok is, akik semmiféle tevékenységet nem folytattak Erdővidéken. A megyei gazdasági rendőrség idén nagyszabású ellenőrzést végzett az érintett kereskedelmi társaságok körében. Többek között a Covalact Rt. által eladott baráti részleg, a többségi görög tulajdonban levő Tyrom Rt. tejfeldolgozó gyár is fennakadt a szűrőn. A kedvezményeket kihasználva 41 céget alapítottak, ebből még 26 folytat valamilyen tevékenységet, de csupán 5 cég működik igazán — közölte Tóth Albert felügyelő, a megyei gazdasági rendőrség irodavezetője. Az érintett egységek 20 vezetője ellen állítottak össze bűnügyi iratcsomót 51 bűncselekmény gyanújával. Ebből tizennégy dossziét átadtak az ügyészségnek, hatnak a véglegesítése még folyamatban. A rendőrfelügyelő ismertette a három legnagyobb fogást. (Szekeres) (folytatása a 3. oldalon) Barát. Háromszéki adóparadicsom? . Végéhez közeledik az aratás, a kalászosok 90 százalékát betakarították. Az aratáshoz-csépléshez elegendő volt a faluban lévő hat kombájn. Az átlagtermést 3000— 3500 kilogrammra becsülik hektáronként. Megkezdték már a korai krumpli szedését is. A vadak elleni őrzés és az értékesítés is gondot okoz a termelőknek. Többen töltik az éjszakát a krumpliföldek végén, kutyákkal, tüzekkel próbálják távol tartani az éhes vadat. Hamarosan felújítják a közvilágítási hálózatot, pótolják az utcai égőket, új lámpatesteket szerelnek fel — nyilatkozta Fábián Sándor csernátoni alpolgármester. Y Részlegesen feljavíttatta a nyáron az önkormányzat a falu főutcájának makadámburkolatát, s jutott barcaszentpéteri mészkő- Albisi hírhalom zúzalék a mellékutcákba is: a posta felé és a Vén Ferenc utcájába — tudtuk meg Könczei Csaba tanácstagtól. Sikerült meghosszabbítani a szabadeséssel működő vízhálózatot a falu nemzetközi út felőli kijáratáig. Ide szeretnének olyan víztartályt is felszerelni, melyből vizet tudnak majd venni a termelők a mezőgazdasági termények permetezésére. A vezeték elkészült, de a tartály felszerelése már jövőre marad. A kiadásokat községi költségvetésből állták. A Holland segélycsoport dolgozott a kultúrotthon felújításán, amelyet visszakapott a református egyház. Helyben vásároltak nyersanyagot, vakolták, fajanszozták az épület mellé újonnan épített konyhát, amely rendezvényeknél nélkülözhetetlen lesz. (kisgyörgy) Albert Levente felvételei Máról holnapra Szegény lapok, gazdag újságok Nagy sajtóbotrányok a hazai magyar médiapiacon nincsenek. Súlyos leleplező cikkek sem jelennek meg — egyrészt, mert a mi újságíróinknak nincs bejárásuk a magasabb hatalmi szférába, másrészt pénzük sincs az információk megfizetésére, márpedig az oknyomozó újságírás nemcsak azért drága, mert egy-egy újságírónak hónapokig kell egy téma után járnia, hanem mert a vonatkozó adatokat volt rendőrségi, belügyes vagy egyszerűen csak bennfentes emberektől kemény pénzért lehetne megvásárolni. (Íme a korrupció másik arca!) Emiatt a magyar felsőbb vagy megyei politikai szféra viszonylag jól megúszta a több mint tizenöt éves sajtószabadságot, viselt dolgaikról, esetleges törvénytelen üzleteikről, korrupciós üzelmeikről nagy ritkán a román lapok adnak hírt. Azt veszik át jó esetben a magyar újságok, s kommentálják saját ízlésük, meggyőződésük, tudásuk szerint, így ha csak a sajtóleleplezéseket vesszük alapul, a magyar gazdasági és politikai elit remekül áll. Alig van köztük korrupt ember, vagyonukat a látszat szerint tisztességes úton szerezték, életük a munka és választóik szolgálata. A MARE, a magyar újságírók romániai egyesülete főként sajtóetikai dolgokban próbál igazságot tenni, de túl sok dolga nincs, időnként egy-egy picit megcsiklandozott delikvens fordul hozzájuk igazságot keresendő, amit általában meg is kap. Az újságot és újságírót megróják, s minden halad tovább a maga útján. A lapkiadóknak is van egy egyesületük, ez az újságok gazdasági érdekeit próbálja összehangolni és képviselni, meglehetősen szerény eredménnyel. Hisz amint látjuk, sorozatosan buknak be a magyar lapok, maradnak székház, támogatás, pénz nélkül. Amit a Comunitas Alapítvány román állami pénzekből nyújtani tud, kevés, Magyarország az Illyés Alapítványon keresztül alig csöpögted a pénzeket, és ha késve ugyan, de megérkeznek, csak egy kis lyukat képes azzal betömni a szerkesztőség, a túlélést segíti csupán, de igazi prosperitást nem biztosít. Valójában néhány megyei lap áll viszonylag biztosan a lábán, egyik mert lefeküdt az RMDSZ-nek, másik éppenséggel azért, mert nem. Az irodalmi lapok, a gyermeklapok, a tudományos kiadványok munkatársai a minimálbért alig meghaladó fizetésért dolgoznak. Tehát a romániai magyar sajtó, néhány kivételtől eltekintve, a lét és nemlét határán billeg. Azok sem állnak jobban, akiket külföldi kiadók vásároltak meg, vagy eleve külföldi befektetők alapítottak. Kicsi a hazai magyar sajtópiac, és alacsony az olvasási kedv, emiatt szegények a magyar lapok. Olyan hatalom, mint amit a román médiában a Román Sajtóklub (CRP) jelent, ami köreinkben nem alakult ki. Azt is mondhatnák, szerencsére. Mert e vegyesnek minősíthető testület, mely a legnagyobb román lapok tulajdonosait tömöríti, s vezetői gyakran azonosak az illető újságok sztárújságíróival, olyan nem épp Grál-lovagoknak tekinthető figurákat fog össze, mint a Pro tévés Adrian Sârbu, a Realitatea tévés Mihai Tatulici, az újdonsült laptulajdonoselnök Cristian Tudor Popescu vagy Sorin Roşca Stănescu, Dorina Tinu, illetve Voiculescu megbízottjai. Pénzük, hatalmuk, kapcsolatuk oly nagy, hogy törvényt szabhatnak, kizárhatnak és bevehetnek kedvük szerint bárkit a csapatba. Újabban kiebrudalták az Evenimentul zileit, mert nem vetette alá magát a Băsescu elnökkel való találkozás utáni sajtócsendnek. Mintha szereptévesztésben élnének: olyan sajtótestületről, mely tiltja, nem támogatja az információ szabad áramlását, ritkán hallani. Bukarest ebben is vezet. Simó Erzsébet Visszakapták a termőföldet Bárót város tanácsa határozattal megerősített kérvényben fordult a belügyminisztériumhoz, és Felsőrákoson visszakapta az 1995-ben csendőrlaktanya létrehozására odaadott 100,05 hektár termőföldet. A terület a város magánvagyonába került, de Bárót nem szándékszik számottevő részt megtartani, s a birtokviszonyok tisztázása után a jogos tulajdonosok nevére állítanak ki majd birtokleveleket. A felsőrákosi közbirtokosságnak telekkönyvileg 1878 hektár az összvagyona, viszont az erdészet kimutatásai szerint államosításkor 1316,8 hektárt vett át, és abból is 152,8 hektár beerdősített legelő volt. A kormányhatározattal visszaszerzett területből a különbség egy részét, illetve a magánszemélyek 2000/1-es törvény alapján benyújtott igényeit elégítik ki. (hecser) Mikor a víz az új Irodalom a 6. oldalon