Háromszék, 2005. október (17. évfolyam, 4585-4610. szám)

2005-10-01 / 4585. szám

Ára: 50 lumi (5000 lej), előfizetőknek: 35 baui (3461 lej) 4585. szám 8egésőszen­ti Györginy, 2IMI5. október 1., SZOMBAT Nehezítették a kiutazást Csak részben könnyítették, összességében inkább nehe­zítették a román állampolgárok kiutazását a ma érvénybe lépő belügyminiszteri rendelettel — jelentette ki tegnap Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei parlamenti képviselője. A belügyminisztérium Nem kell felmutatniuk ugyan­akkor az említett összeget a szülők útlevelében szereplő 14 évesnél fiatalabbaknak, a hiva­talos külföldi munkavégzésre utazóknak, továbbá azoknak, akik rendelkeznek valamely eu­rópai uniós tagállam területén való tartózkodásra jogosító en­gedéllyel. A sajtó mindezt úgy értékel­te, hogy a román állampolgá­rok mostantól könnyebben és gyorsabban utazhatnak majd az Európai Unió országaiba. Laka­tos Péter szerint valóban keve­sebb pénzt kell felmutatni, de összességében az új rendelet kifejezetten visszalépést jelent, rendelete kimondja: az Euró­pai Unióba utazó román állam­polgároknak kilépéskor a ha­táron távollétük minden napjára 30 eurót kell felmu­tatniuk az eddigi 50 helyett. Öt napra ez összesen 150 eurót jelent. Legalábbis akkor, ha oda-vissza útra szóló jeggyel rendelkezik az utas, ellenkező esetben további 150 euró fel­mutatását kérhetik a határnál bizonyítékként, hogy van pénze a visszaútra. A ma­gánügyben vagy turisztikai célból kiutazóktól a cél­országból küldött hivatalos meghívót is kérik a határon. Az RMDSZ-es honatya emlé­keztetett: korábban azok, akik­nél nem volt elegendő pénz a határátlépéskor, a megkövetelt összeget „kiválthatták” meghí­vóval. Mostantól azonban a pénz felmutatása és a meghívó egyaránt kötelezővé vált. A képviselő szerint eleve törvény­telen, hogy a jogszabály és a hozzá tartozó utasítások egy­bemossák a schengeni tagálla­mokat az összes többi uniós ál­lammal, így Magyarországgal is. A meghívót ugyanis csak a schengeni államok követelik, a többi EU-tagország nem, de az új rendelkezés szerint a schengeni övezeten kívüli or­szágokba is csak hivatalos meghívóval utazhatnak a román állampolgárok. (k.) (folytatása a 2. oldalon) Az erdőirtást nem tudják leállítani Élénk vita alakult az erdőügyben Tamás Sándor parlamenti képviselő és Valentin Ionascu megyei erdészeti igazgató között a polgármesterek tegnapi munkaülésén. Felvetődött a visszaszolgáltatandó erdők nagyszabású kitermelésének, valamint az erdei utak visszaszolgáltatásának kérdése, amelyet vérb­e rendez az idei 247-es törvény. A főerdész tehetetlen, mossa kezeit. Vajjda Lajos, a megyei tanács alelnöke azért hívta meg az erdészeti igazgatót, mert több polgármester jelezte, amióta megszületett a legújabb restitúciós törvény, nagyszabású fakitermelés kezdődött a visszaadandó erdőkben. Tamás Sándor konkrét példákat is felhozott a főerdésznek. A Mikes grófok zabolai erdejét vagy Adrian Căşunean-Vlad megyei szociáldemokrata elnök, volt parlamenti képviselő kommandós erdejét említette. Ionaşcu ismeri Căşunean helyzetét, de nem tud mit tenni, mondotta. Mely törvény alapján állíttassam le a fakitermelést? — tette fel a kérdést, majd elmondta, az adott esetben már két éve üzemtervezték az erdőt, megtörtént a versenytárgyalás, s aki elnyerte a lábon álló fa kitermelési jogát, most elvégzi a munkát. Nem minden erkölcsös, ami megengedett — latin közmondással válaszolt a képviselő. Szekeres Attila (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra Á­zsia örök A kisebbségi törvény szenátusi vitája újra nacionalista indulatokat kavart, a moldvai iszapvulkánok kibuggya­nó, bűzös saraként tört ismét felszínre az ellenzéki szociál­demokraták, illletve nagyromániások magyarellenessége. A hangadók — Adrian Păun­escu, Gheorghe Funar és Ion Iliescu — gondolkodásmódja végérvényesen megkövült, ha az érzelmek feltupírozásáról van szó, akkor rájuk örök­kön lehet számítani. A történtek filmkockáit visszapörget­ve, Paunescu, az egykori udvari dalnok nemes egyszerű­séggel visszaküldte a magyarságot Ázsia mélyének mélyé­re, Funar pedig azt állította, hogy a jogszabály hatályba lépése meggátolja Románia EU-s csatlakozását! Viszont azt sem szabad feledni, hogy a folyamatot a hét elején való­jában Mircea Geoana, a szociáldemokraták jól fésült, a diplomácia semmitmondói készségével is megáldott elnö­ke indította el, akiről sokan hajlamosak azt hinni, hogy a korszerűsödés és a megújulás hullámhosszán hangolja újra a baloldali pártot. Az általa a parlamenti posványba lendített kő után következtek a politikai hullámok, újólag is bizonyítva: a koalíció késésen táncol. Az már csak hab a tortán, hogy épp a szenátusi fiaskó idején a vitatott jogsza­bálytervezetről tájékozódott Bukarestben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Markó Béla szerint a nagyromániások támadása vár­ható volt, Iliescuról pedig azt mondta, úgy látja, az exállamfő ismét a kilencvenes években használt érveivel állt elő: szeparatizmusról, párhuzamos intézményekről beszélt. Az RMDSZ elnöke arra is emlékeztette politikus kollégáit, hogy míg 1990—91-ben azt állították, hogy Romániában végérvényesen rendezték a kisebbségek jogait, a mostani vita nem ezt bizonyítja. Ráadásul —­ érvelt Markó — a kormány vállalta az érdekvédelmi szövetség tervezetét, amely új elemeket is tartalmaz: egy­részt meghatározza a nemzeti kisebbségek státusát, más­részt megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit. Hogy ez egyébként mire lesz majd elég, kiderül, egyelő­re tény, hogy Iliescu poros öltönye újra divatcikk lett, s ha lesz, nagy csata árán lesz kisebbségi törvény. Örök ellendrukkerként a Magyar Polgári Szövetség ezúttal sem mulaszthatta el az alkalmat, hogy kifogásolja a tör­vénytervezetet — antidemokratikusnak és diszkrimina­tívnak tartva azt —, sőt, annak elfogadását az MPSZ szerint egyenesen meg kellene akadályozni, akár az eu­rópai fórumok segédletével. Az MPSZ nem csak a velen­cei bizottságnál panaszkodik, hanem akarva-akaratla­nul a román alkotmány fogadatlan őrzőjévé vált, mert szerinte a kisebbségi törvénytervezet sérti azt. Egyre nehezebb tehát tisztán látni, az erdélyi magyar pedig csak kapkodhatja a fejét, hát ő immár kinek higgyen? Amíg eldönti, s még mielőtt Ázsia sztyeppéivel közelebbről megismerkedne, javíthatatlan optimisták­ként idézzük újra az RMDSZ elnökét: ,,bár fennáll a ve­szélye annak, hogy a 90-es évek elejére emlékeztető vi­tákra kerül sor, bízunk benne, hogy végül a többség és kisebbségek közös érdekében a testület megszavazza a kisebbségi törvény tervezetét”... A remény hal meg utoljára! Mózes László Mi újság Sepsiszentkirályban A mező nagyon az őszre emlékeztet. A nyár nem szűkölködött­ eseményekben, de az év gondjai súlyosbodtak, ősz végére, tél elejére torlódnak. Az infrastruktúrában semmi nem változott, utak­utcák, vízhálózat, nemkülönben a közvilágítás sok kívánnivalót hagy maga után. Az illyefalvi községvezetés pályázatot nyert, melyből önkormányzati irodát fognak berendezni az iskola egyik termében. A fel­szerelés és a bútorzat egy része már megér­kezett. Itt tartják majd fogadóórájukat az ön­kormányzati vezetők, s adók-illetékek befize­tése végett nem kell Illyefalvára fáradni. A nyári árvíz használhatatlanná tette a pá­­linkafőzde melletti pataki átjárót. Az önkormány­­zat és a helyiek erőfeszítése révén újjáépítet­ték. A költségek húszmillió régi lejre rúgtak, de az átjárót a következő ár ismét megrongálta. Bár a pénzalapok szűkösek, Benedek H. János polgármester ígéretet tett, hogy még az ősz fo­lyamán újra kijavítják. Kisgyörgy Zoltán (folytatása a 3. oldalon) Albert Levente felvétele Makovecz Imre Háromszéken Makovecz Imre magyarországi építész Háromszék vendége a hét végén. Ma délelőtt a Kós Károly Egyesülés háromnapos székelyföldi konferenciája alkalmából Illyefalván vesz részt tanácskozáson, vasárnap délelőtt fél tízkor tartják a szemerjai ravatalozó ava­tóünnepségét, délben Vargyason ünnepélyesen átadják a XI—XII. századi korai román templom alapjaira ugyancsak a neves építész által megálmodott templomot. , Én és Európa — Makovecz Imre írása a 4. oldalon A KISEBBSÉGI TÖRVÉNY VITÁJA Magyarellenes kirohanások a szenátusban Botránnyal, magyarellenes felhangokkal kezdődött meg a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet vitája. Az RMDSZ bízott abban, hogy elkerülheti a jogszabály­­tervezet nyilvános vitáját, és ez így történt volna, ha ked­den a szenátus nem szavazza meg az elfogadás határide­jének tizenöt napos meghosszabbítását. A hét első felében, éppen nyege” — hangsúlyozta kér­désünkre Puskás Bálint sze­nátor, aki felidézte a csütörtö­kön délután történteket is. „A Nagyrománia Párt 30—35 szurkolót hozott be a balko­nokra, akik azért jöttek, hogy meghallgassák, hogyan verik szét a kisebbségi elképzelése­ket párttársaik. Kemény kife­jezések hangzottak el: Ázsia mélyéről jött nép! A lovak nyelvét beszélő nép! A román terület drága szívéből akarunk kihasítani egy darabot, és meg akarjuk valósítani az ország szétdarabolását!” a határidő lejárta előtt, utolsó pillanatban terjesztette elő in­dítványát az SZDP, és hét kor­mánypárti honatya támogatá­sával elérték a határidő kitolá­sát, így a hallgatólagos elfo­gadás helyett nyílt vitával kell szembenéznie az RMDSZ- nek. A csütörtök délutáni első vitanap azonban bebizonyí­totta, ez a vártnál is kellemet­lenebb lehet. „Összesen 280 módosító javaslatot tettek le, többségét a Nagyrománia Párt, és ezek mind olyanok, ha akár csak egyet-kettőt is elfo­gad a szenátus, akkor értelmét veszti a törvény, elúszik a lé­ Farkas Réka (folytatása a 2. oldalon)

Next