Háromszék, 2006. június (18. évfolyam, 4784-4809. szám)

2006-06-01 / 4784. szám

Áru: 60 staiii (6000 lej), előfizetőknek: 38 bani (3846 lej) 4784. szám Sepsiszentgyörgy, 2006. június 1., CSÜTÖRTÖK MEGYEI IFJÚSÁGI NAPOK Hatalomátvétel holnap Június másodikán akár pünkösdi királyságnak is nevezhető, egynapos vezetőcsere lesz a megye és annak két nagyobb városa, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely élén: az egy hónapja megkezdődött megyei ifjúsági napok betetőzéseként pár órára fiatalok veszik át az említett önkormányzati székeket. A fordított nap „megyei tanácselnöke” a megyei di­ákönkormányzat feje, Zsig­­mond József XII. osztályos fi­atalember lesz, Sepsiszent­györgy „polgármestere” a 27 éves Székely István (a refor­mátus LKE jelöltjét a helybeli ifjúsági szervezetek 26 képvi­selője kedden többórás vita után titkos szavazással vá­lasztotta meg), „alpolgármes­terei” Walter Henrietta (IX. oszt.) és Emil Pantelimon (X. oszt.). Kézdivásárhely pün­kösdi vezetőit tegnap válasz­tották meg — Balázs Botond és Ciobotariu Corina a felkészülés azonban természe­tesen sokkal hamarabb meg­kezdődött, az ifjúsági taná­csok tagjai hetek óta tanulmá­nyozzák a megyeházán és a városházákon folyó munkát, és több határozattervezetet készítettek elő igen alaposan abban a reményben, hogy az igazi tanácstagok egy követ­kező alkalommal valóban el is fogadják azokat — így meg­oldódna néhány, a fiatalokat foglalkoztató kérdés (ifjúsági központ létrehozása, környe­zetvédelem, szociális gondok stb.). A fordított nap Sepsi­­szentgyörgyön reggel nyolc­kor kezdődik: a székfoglaló után a fiatalok a polgármeste­ri hivatalnak alárendelt intéz­ményekhez, az iskolákhoz és a közösségi rendőrséghez lá­togatnak el, majd kétórás ta­nácsülést tartanak. A me­gyei tanácsnál tíz órakor ke­rül sor a hatalomátvételre, a különböző igazgatóságok­kal való ismerkedés után itt is tanácsülés lesz. Délben a fiatalok a megye parlamenti képviselőivel és szenátorai­val találkoznak, végül sajtó­­tájékoztatón számolnak be egynapos mandátumukról. (demeter) Tömeges elbocsátás az állami erdészetnél Mától nyolcvankét alkalmazott távozik a sepsiszentgyör­gyi állami erdészettől, az országos elbocsátási hullám össze­sen 263 háromszéki zöld egyenruhást érint — közölték tegnap a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalban. (részletek a 3. oldalon) Három község megkapta az erdei utakat Szinte száz kilométer erdei út kerül önkormányzati tulajdon­ba Háromszéken a hozzájuk tartozó 58,5 négyzetkilométer terü­lettel együtt. Az erre vonatkozó határozatot­ szerdai ülésén fo­gadta el a kormány. Az utakat a határozat érvénybe lépésétől számított harminc napon belül adja át az Országos Erdészeti Hivatal az érintett önkormányzatoknak. Nagybacon, Bodok és Illyefalva azért kérte az erdei utak tulajdonba vételét, hogy pá­lyázhassanak a Sapard-programban azok rendbetételére majd karbantartására. A Sapard 3.5 fejezetben meghatározott uniós pénzek felhasználhatóak magán- vagy köztulajdonban lévő erdei utak építésére és korszerűsítésére, figyelmeztető jelzések felfes­tésére. (­kas) Hazaküldik az áttelepült romákat Értetlenül áll György Ervin prefektus Brassó megyei kollé­gájának a romákat kitoloncoló gesztusa előtt. A múlt csütör­tökön a brassói hatóságok az ottani prefektus beleegyezésé­vel költöztettek haza öt nagy­­borosnyói roma családot: há­zaikat buldózerrel seperték el, holmijukat teherautóra pakolták, és 15 millió lejes kártérítéssel enyhítvén tiltakozásukat, haza­szállították őket. „Senki nem ér­tesített az akcióról. A gesztus annál érthetetlenebb, mivel a bölöni területre áttelepedett Brassó megyei romák vissza­­költöztetése ellen határozottan tiltakozott a prefektus. Azt mondta, itt vannak, készítsünk nekik személyazonosságit, és rendezzük” — mondja György Ervin. Elismeri, kollégája prece­denst teremtett, s tulajdonkép­pen ő is hasonlóan járhatna el, de egyelőre nem teszi. Előbb felmérik a pontos helyzetet, utasította a rendőrséget, min­den háromszéki településen vegyék számba, hány más me­gyéből érkezett, helyi illetőség­gel nem rendelkező személy él. „Sokkal több Brassó megyei roma él Háromszéken, mint for­dítva, és valamilyen fom­ában rá kell kényszerítenünk őket, hogy hazatérjenek” — hangsú­lyozta a prefektus. (­kas) GYERMEKNAP EGYFÉLEKÉPPEN A boldogság órái az oltszemi Mikó-birtokon Nagyszerű ötletnek bizonyult, hogy egy délutánt együ­tt töltsenek el sepsiszentgyör­gyi, illyefalvi és oltszemi állami gondozott gyer­mekek. A helyszín kiválasztása is telitalálat, az oltszemi egykori Mikó-kastély udvarkertje, ahol a vendéggyermekek és a házigazdák tegnap önfeledten játszottak, versenyeztek, és végül mindenkinek megvolt a jutalma. A gyermekvédelmi hatóság által gyermeknapi mulatságnak szánt együttlét a helyszínen készített tokány elfogyasztásával ért véget, várva az újabb találkozást. A kilenchektáros iskola- és gyermekott­hon-birodalom központjából, a gesztenye­körből körülnézve azt hinné az ember, hogy nem sok minden változott az elmúlt tizenhat évben a kapun belül. Legfennebb nagyobb a rend és a tisztaság, nem csúfítják konzerv­dobozok az udvar közvetlen szomszédsá­gát, nem salétromosak a falak. Pedig nem csak ennyi történt. Az üvegházak, a szántó és kaszáló, valamint az állatgazdaság a leg­nagyobb rendben, megterem itt sok minden a konyháravalók közül, néha még fölösen is, amit az intézmény saját hasznára értéke­sítene, de a jogrend nem engedi, ők csak alárendelt intézmény, a többletet ingyen át kell adniuk másnak. Fekete Réka (folytatása a 3. oldalon) Albert Levente felvétele Máról holnapra Egy kilométer kolbász Turizmusfejlesztés. Amolyan varázsszó mifelénk. Tar­talma, jelentése egyaránt lényeges, ám a kifejezésnek — noha sűrűn emlegetik — értelmet, létjogosultságot adó gyakorlatiassággal még bajok vannak. A minapi turisz­tikai rendezvényen is elhangzott: jó úton járunk, szakem­berek, önkormányzati vezetők, vállalkozók egyaránt ko­molyan veszik a turizmusfejlesztést, s az idegenforgalom húzóágazat lehet térségünkben... Hogy jó irányba tar­tunk, az nagyon jó, nagyon szép, mindössze az örök felté­teles mód kifogásolható, az, hogy évről évre egy hangzik el: a turizmus húzóágazat ,,lehet" Háromszéken. Mikor lesz valóban az?... Abban mindenki egyetért, hogy való­ban meghatározó iparágnak kell lennie, hogy ehhez szá­mos lehetőség adott, ám szakmabéliek is megfogalmaz­zák: késésben vagyunk, öt-tíz évvel ezelőtt kellett volna ott állnunk, ahol most tartunk, s bizony a munkát senki sem végzi el helyettünk. A lassan járj, tovább érsz mondás bölcsességével sem mentegetőzhetünk, hiszen magyaror­szági és nyugatabbi testvérmegyék szakértői minden al­kalommal elmondják, megmutatják, miként sietnek ők, s kinek van szeme a látásra, észreveheti, van mit tanulni lelkes, támogató barátainktól. Akik nem győzik eleget hangsúlyozni: amikor turizmussal foglalkozunk, jövőt is tervezünk... Mert addig, amíg a háromszéki utazások valóban egy­re több ide látogató vendégnek jelentenek ,,ötcsillagos történetet” — ezáltal az itteni szolgáltatóknak lisztesebb hasznot —, a sikeres kezdeményezések ellenére hosszú még az út. Nem egyszerű ugyanis a lehetőségből értékesí­tett turisztikai terméket kovácsolni. Akár falusi turiz­mussal összekötött aktív turizmus, akár befogadó ökoporták, csábító, vidéki vendégasztalok terén, akár a nagyobb beruházást, komolyabb infrastruktúrát igény­lő egészség- vagy konferenciaturizmus esetében. Az em­berek aktív — testi és szellemi — kikapcsolódásra vágy­nak, éppen ezért a turisztikai trendekben komoly átala­kulás tapasztalható, felértékelődőben a rurális térsé­gek idegenforgalma. Ehhez viszont felkészült szállás­adók, vendégfogadók kellenek és szemléletváltás, mert a vendéget szervezett programok csábítják ide (a meg-­­ erősödő, most újrainduló falunapok fűszerezése, ismert­té tétele sok lehetőséget rejt még). Kulcsmondatként idéz­hetjük: a helyi lakosság bevonása nélkül nem lehet, nem szabad turizmusfejlesztéssel foglalkozni, a háromszéki idegenforgalom-szervezőknek pedig oda kell figyelni­ük a világban működő rendszerekre. A turisztikai tanácskozásokon bőven találni tehát követhető példára, felvillantott lehetőségre. Csak úgy tűnik, hiábavaló a megyei tanács igyekezete, hogy meg­felelő szakembereket hozzon az itteniek okítására, ha mondandójuk iránt alig érdeklődnek. Mintha az elő­adók egymásnak beszélnének, mert mindössze három polgármester, néhány vendégfogadó-tulajdonos érdeklő­dik mondandójuk iránt. Igaz, az önkormányzatok első emberei másnap már igen aktívnak bizonyultak a kolbászfesztiválon, férfiasan darálták, gyúrták, fűszerez­ték a csemegét. Ez szintén nagyon szép, nagyon jó, de turizmusfejlesztéshez nem elég a frissen készült, közel egy kilométernyi ínyencség, mert több nap, mint kol­bász... Arra meg lassan gondolni sem merünk, hogy va­lamikor majd itt is kolbászból fonják a kerítést. Mózes László

Next