Háromszék, 2006. október (18. évfolyam, 4889-4914. szám)
2006-10-02 / 4889. szám
Ára: 60 hali. előfizetőknek: 38 bani 4889. szánt metsiszennyürgy, 2006. október 2., HÉTFŐ Búcsú Sütő Andrástól Mindannyiunkat szíven ütött a hír: Sütő András is kiszökött az Idő satu markából. Erdélyi és egyetemes nemzeti közösségünk egyik legtisztábban látója immár nemcsak sorsunkért való küzdelemben kivert fél szemével, de teljes ölelő tekintettel néz le odafentről mireánk. Tamási Áronunk óta erdélyi sorsgondoktól átszőtt írói lét még nem csiholt ily fényes, máglyáról pattant csillagot egünkre. Volt ő földi vonulásában diadalmas és átkozott-kárhozott, de maradt immáron több mint negyedszázada Szavaink Nagyfejedelme. Szülőföldhűséget sugalló címeivel: Süket egek alatt / Maradok, másként nem tehetek — széles e világon minden magyar híve gyászolja, s mert az utóbbi évtizedek ütésközelét állva a magasban maradt, remélhetőleg hűséges ellenségei is. Anyjával együtt a nyelv és nemzet könnyű álmot ígért neki, bennünket ébren tartót. Úgy legyen! Farkas Árpád A pótolhatatlan veszteség okozta mély megrendüléssel értesültünk szeretett és tisztelt barátunk, Sütő András író elhunytáról. Halálával mi, mindannyian a magyar irodalom kiemelkedő alkotóját, ugyanakkor közösségünk egyik jelenkori szellemi vezetőjét veszítettük el, írói munkásságának jelentőségét jelzi, hogy 1979-ben Herder-díjban, 1992-ben Kossuth-díjban részesült, példamutató közéleti szerepvállalásáért pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. Sütő András azonban számunkra mindig is több volt egy nagy tehetségű írónál: egész életét meghatározta a nemzetéért, kisebbségbe szakadt közösségéért érzett felelősség. Prózájában, esszéiben, drámáiban az emberi és kisebbségi lét súlyos sorskérdéseit jelenítette meg, ugyanakkor a nemzeti méltóság, a nemzeti önazonosság megőrzése melletti kiállás, a zsarnokság elleni lázadás üzenetét fogalmazta meg a legsötétebb időkben is. Sütő András nem csak szóban, hanem tettben is szembefordult a létünket veszélyeztető zsarnoki hatalommal, és síkraszállt az emberi és közösségi jogok tiszteletben tartása mellett. Közösségi szerepvállalásának nagy jelentősége volt a magyarság 1989 utáni önmagára találásában is. 1989 decemberében Sütő András a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapító tagja, az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapítója és első elnöke, később tiszteletbeli elnöke, majd a Szövetségi Egyeztető Tanács tagja volt. Vezetői magatartását mindig a közösség iránti felelősség határozta meg. 1990-ben az erőszakkal szembefordulva, személyes áldozatot is hozott az erdélyi magyarság érdekében. Nemzete iránti elkötelezettsége, hűsége, felelősségérzete élő példa marad mindannyiunk számára. Sütő Andrást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség saját halottjának tekinti. Az RMDSZ országos vezetősége nevében őszinte részvétemet fejezem ki a gyászoló családnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke 1927—2006 r így tovább nem mehet. Sólyom László köztársasági elnök a magyarországi helyhatósági választások semleges pillanatában — az eredmények ismerete nélkül — államelnökhöz méltó erkölcsi-politikai-jogi tartással és emelkedettséggel kijelentette, hogy így tovább ez nem mehet! Erdélyi, illetve romániai magyar ember a '89-es magyarországi rendszerváltoztatás óta az öt közül egyetlen alkalommal sem várta annyi szorongással a helyhatósági választások eredményét, mint most. Ez azért van így, mert ekkora gazdasági nehézségekbe torkolló erkölcsi válság még nem volt Magyarországon, mint most, s a mostani választás legnagyobb tétje az, hogy egy választói körzetben egyetlenegy pluszszavazattal győzelemhez segíthető képviselő milyen erkölcsi oldalról nyeri el ezt az egyetlenegy szavazatot. A hazugságra és a félrevezetésre, a tömeges becsapatásra mondanak-e igent az emberek, vagy végre elindul egy alulról építkező, polgári és keresztény oldalról érkező erkölcsi katarzis, amely felrázza az eddig közömbös értelmiségi elitet, s valamennyire kiszorítja a hazugság szolgálatába álló, a becsapásokat igazoló és magasztaló szánalmas elemeket. Sólyom László beszéde ezt az álláspontot a legmagasabb szintről támogatja meg. A mi esetünkben húsba vágó kérdés az, hogy a határon túli magyarságot is sorozatosan becsapó, a magyar állampolgárokat félrevezető — gondoljunk a Magyarországot elözönlő 23 millió román rémképére és a másfél évtized alatt kialakított határon túli intézményes ügyviteli rendszer megsemmisítésére —, szóval, kérdés az, hogy legalább önkormányzati és helyhatósági szinten velünk szimpatizáló, bennünket támogató garnitúra jut-e hatalomra vagy nem. A választási eredményektől függetlenül ugyanis a jelenlegi kormány „maradni akar" — bár várjuk ki ennek is a végét. Ha marad a kormányzat, akkor megtehet, hogy ismét előkerülnek a durva sértések és hazudozások, az összmagyarság külföldi képviseletének további ellehetetlenülése. Meglehet, hogy a határon túli kártyát újra ki akarják játszani. Biztató jel, hogy Sólyom László államelnök feltette az i-re a pontot. „Az ország kárára lenne, ha minden folytatódna tovább. Az alapvető erkölcsi probléma háttérbe szorult. " A hazugság fogalmát kiforgatták — tudjuk, hogy ki —, tizenhat évre kiterjesztették. Az államháztartás rendbe rakása fontos, de ezt nem lehet a terhet viselők bizalma nélkül véghezvinni. A békés tüntetések nem moshatók össze a randalírozással és az alkotmányellenes cselekedetekkel. Az államelnök a rendőrség túlkapásaira nemcsak utalt, hanem érzékeltette azt, s félreérthetetlen módon fejezte ki, ami felszólításként is felfogható: a parlamenti többség kezében a döntés joga. Biztató az is, hogy ezernyi jelzés van arra: a lakosság jelentős része az erkölcsi válságból való kilábalást akarja, és külföld, a kormányzat csatlós személyeitől eltekintve, képtelenségnek tartja egy hazug kormány és csalással hatalomba került kormányzat választási ciklust kitöltő uralmát. Lapzártakor még nincs biztos választási eredmény, de egy bizonyos: így nem mehet tovább! Az országos politikai akarat olyan helyzetbe hozta a parlamentet, hogy a hazugság kultuszát büntetlenül nem folytathatja tovább. Szinte bizonyosnak tűnik, hogy a jelenlegi kormányfő elődje, Medgyessy Péter sorsára jut, s a szocialisták, balliberálisok előtt megnyílik az út, hogy megpróbálják lemosni négy év, illetve az utóbbi egy-két év hazugságainak gyalázatát. Esküjük kötelezi erre. Sylvester Lajos Máról holnapra ÜLÉSEZETT A SZÉT ÉS AZ SZKT Integrációs kihívás: versenyképesség és autonómia A területi autonómia nem homályos, szimbolikus cél, nagyon is gyakorlati, fontos tartalma van, arról szól, hogy a közösség döntéshozatali hatásköreinek növelésével a közösség versenyképességét, erejét, a jövőben való megmaradási képességét jelentősen növelni tudjuk — fejtette ki politikai beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke az SZKT és a SZKT szombati marosvásárhelyi ülésén. Részletek a 2. oldalon ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK, MAGYARORSZÁG Budapesten a kormánypártok, vidéken az ellenzékiek nyertek A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokéval nagyjából egyenlő arányban vettek részt a tegnapi választásokon a magyarországi polgárok, ezúttal is a nyugat-magyarországiak bizonyultak fegyelmezettebbeknek, a fővárosi részvétel pedig szintén alacsony volt. Lapzártáig az Országos Választási Iroda (OVI) összesítése szerint az ellenzéki pártok jelöltjeire 1,2 milliónyian, a kormánypártok jelöltjeire 800 000-en szavaztak. Budapesten Demszky Gábor, az SZDSZ—MSZP közös jelöltje 47,1 százalékkal nyert ötödik mandátumot, Tarlós István független jelölt 44,8 százalékot kapott. A fővárosi közgyűlésben azonban a Fidesz 30, az MSZP 24, az SZDSZ kilenc, az MDF három mandátumot szerzett. (folytatása a 2. oldalon)