Háromszék, 2007. március (19. évfolyam, 5012-5038. szám)

2007-03-01 / 5012. szám

NÉPSZAVAZÁS KÉZDISZÉKEN Önkénteseket várnak BOCHOM ISTVÁN Kézdiszéken a tervezettnél sokkal lassabb ütemben halad a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszava­zás. A legnagyobb gond az emberhiány, kevés a kérdezőbiztos, egyelőre főleg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi tagsága állt az ügy mellé, pedig nagyon elkel­ne a segítség ahhoz, hogy március 11-ig be tudják fejezni. Bakk Dávid László, a portálnak zömét, a céhes város- Kézdiszéki Székely Tanács­al­­ban egyelőre csak a­ Szabadság elnöke, a népszavazás fő szer­vezője lapunk érdeklődésére elmondta: az ifjúsági szervezet önkéntesei a múlt hét végén vé­gigjárták Ikafalva és Futásfalva utca tömbházaiba jutottak el. Torjáról Bokor Béla jelezte, hogy e hét végére igényli a szavazási kellékeket, s ugyan­csak e hét végére jelentkeznek a népszavazás folytatására az Erdélyi Magyar Ifjak önkénte­sei is. Az ozsdolaiak és a ge­­lenceiek is jelezték, hogy meg­szervezik a referendumot. Az önkéntesek a református temp­lom főbejáratával szemben, az egyházpalota épületében levő irodában jelentkezhetnek hét­köznap 16—21 óra között. Az RMDSZ Kézdiszéken közömbösen viszonyul a refe­rendumhoz, nem gáncsoskodik, de nem is segíti annak lebonyolí­tását. Igen hamar elfelejtették, hogy 2004 szeptemberében az országos kampány Vigadóbeli megnyitóján jelszavuk az Együtt az autonómiáért volt... a­p­i­l­a­p FŰTÉSI SEGÉLY Háromszék kétharmada támogatásra szorul MÓZES LÁSZLÓ Ötvenháromezernél több háromszéki család jogosult fűtési segélyre — közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Serena Ivan, a Megyei Munka- és Családügyi Hivatal igazgatója. A leg­frissebb összesítés szerint a falun élő családok nagy többségének jár ez a szociális juttatás. Miután év elejétől bővítették a jogosultak körét, a községházak adatfeldolgozása után kiderült, hogy a megyében 32 591 falun élő, fával, szénnel vagy folyékony fűtőanyaggal melegítő család jogosult fűtési segélyre, vagyis ezekben a kisközösségekben az egy főre jutó havi nettó jövedelem kevesebb 500 lejnél. A gázfogyasztók közül további 16 884 családnak jár ez a támogatás, míg a legele­settebbnek tekinthető, szociális segélyben részesülők közül 3646 esetben indokolt a fű­téssegély, vagyis összesen 53 368 három­széki családról van szó. Statisztikai becslé­sek szerint a megye 225 000-es összlakossá­ga mintegy 80 000 családot, illetve egyedül élőt jelent, a két kategória mintegy 66 száza­léka (azaz kétharmada) jogosult fűtési se­gélyre. Ez egyben azt is jelenti, hogy Háromszéken közel százötvenezren havonta 500 lejnél kevesebb pénzből élnek. Textilgyári munkaerőhiány FERENCZ CSABA Pucioasa után Leordeni-be is részleget helyezett ki a sep­siszentgyörgyi textilgyár. Vlastimir Isacovici igazgató sze­rint ezáltal, illetve további robotok vásárlásával igyekeznek áthidalni a folyamatos munkaerőhiányt. Eddig öt varrórobotot állítot­tak be, és továbbiakat kívánnak vásárolni Sepsiszentgyörgyön, mert nyolc óra alatt tíz varrónő munkáját végzik el — mondta Isacovici. Ezzel tudják kiváltani az évek óta tartó munkaerőhi­ányt. Vasalásra és csomagolásra alkalmaztak ugyan asszonyokat, de folyamatosan mintegy száz állásra keresnek embert. (folytatása a 3. oldalon) ■■PHHHi MÁRÓL HOLNAPRA Ţ Autonómiafóbia A címet egy cseppet magyaráznom kell: az autonómia fo­galmát nagyjából minden olvasónk érti (bár elég sok kivétel van!), a fóbia szó iszonyt, irtózást, elutasítást jelent. Nyilván, nem a mi közösségünk irtózik a kulturális és területi önrendel­kezéstől, hanem azok, akik számára kenyérkérdés, hatalmi ál­lásuk megtartása a tét. Ezért,,altatják" Románia parlament­jében a kisebbségi törvényt, pedig az csak a kulturális önren­delkezést követeli — oktatásban, művelődésben —, természe­tesen, az autonómia érvényesíthetőségéhez rendelt intézmé­nyekkel egyetemben. Mert azok nélkül írott malaszt maradna minden, a központi vezetés örökös kényének-kedvének kiszol­gáltatott, bármikor törölhető jelszó. Ám abban az esetben, ha magunk intézkedhetnénk iskoláink, színházaink sorsáról m a sort lehetne folytatni —, s a minket jogosan megillető költség­­vetési pénzeket is úgy használhatnánk, ahogyan az a legjob­ban szolgálja ügyeinket, biztosan többre mennénk annál, ahol ma állunk. A híres, de ravasz Groza-időkben még volt önálló magyar központi tanfelügyelőség, s lehetett Moldvában csán­gó magyar iskolarendszert építeni, aztán az egészből lett egy két szűk szobából álló minisztériumi,, osztály" a bukaresti ro­mán szaktárcánál, ahol — írd és mondd! — három ember kín­lódott a maradék nemzetiségi nyelvű oktatás fenntartásáért. Bár nem is ezt várták el tőlük, inkább a megmaradt morzsalék felszámolását. Becsületükre legyen mondva: erre nem voltak hajlandóak. Hát ezért kellenének nekünk döntőképes és dönté­si joggal felruházott intézmények, központi és területi nemzeti­ségi fő- és alhatóságok. Nem akar sikeredni. A területi autonómia kérdése ennél is bonyolultabb, nagyobb in­dulatokat kiváltó: a történelmi Székelyföld döntően magyar többsé­gű területei-székei számára követelnénk-óhajtanánk azt, mert ez a terület, ez a közösség csaknem ezer esztendőn át önrendelkező enti­tás volt, ha kellett, ennek megtartásáért akár a magyar királysággal és az erdélyi fejedelemséggel-vajdas­ággal is szembefordult. Mikor a területi autonómiaigényről hallanak Bukarestben és másutt, ördögöt, sátánt kiáltanak, kígyót sziszegnek, mintha egy kompakt népcsoport valós önrendelkezése felborítaná a vi­lág (sokszor hazug) rendjét. A leghangosabban azok kárálnak, kik bár itt laknak már, vajkevés közük van e tájak hagyománya­ihoz. Ők találták ki a világ legcinikusabb szópárosítását, feje tetejére állított fogalmát:,, úgynevezett Székelyföld”. Hát nem, uraim, ez nem ,, úgy­nevezett", hanem ezeresztendős valóság, ma is élő és a jövőbe is átmutató. A kárálás néha már agresszív igényekbe csap át, mondván, hogy az igény oly alkotmányellenes, a népi konzultáció kiírása és lefolytatása annyira törvénysértő, ami a kezdeményezők és a kivitelezők büntetőjogi felelősségre vonását feltételezi. Vagy a terület további militarizálását. Az immáron európai uniós tag Románia jogrendjének nagyobb dicsőségére! Legyünk tisztában a lehetőségeinkkel: mi pillanatnyilag sem a törékeny román demokráciára, sem az Európai Unióra, sem az anyaország éppen regnáló hatalmára nem számíthatunk. Magunkra vagyunk utalva. De sokszor voltunk így a históriában. Magyari Lajos fMÁF 2007. március 1., CSÜTÖRTÖK 50012. szám msze ÉV ELEJÉN A FALUGAZDÁK Beszélgetés BÖLÖNI DÁVID csernákoni polgármesterrel Bölöni Dávid tizenhét éve áll a nagyközség élén. Az ötvenéves állattenyésztő mérnöknek falusfelei négy alkalommal szavaztak bizalmat a település első emberének választva meg őt. A polgármester a tettek embere, munkaidejének nagy részét nem az irodában, hanem tere­pen, a község területén tölti. Minden megkezdett munkát személyesen ellenőriz, irányít, nem bíz semmit a véletlenre. Év eleji beszélgetésünkben elsősorban a község múlt évi meg­valósításairól és az idei tervekről, nagyobb beruházásokról és rendezvényekről kérdeztük. Interjúnk a 6. oldalon . Falusi turizmus és pityókatermesztés Elosztották a megyei forgóalapot SZEKERES ATTILA ---------------------­ A megyei tanács tegnapi ülésén elosztották a tavalyi év végén felgyűlt forgóalap felhasz­nálatlan részét. Kisebb vitát váltott ki a tervezett turisztikai parkok szükségessége. A ko­­vásznai kommandós sikló, valamint a csernátoni tájmúzeum megvásárlására is készülnek. (folytatása a 3. oldalon)

Next