Háromszék, 2007. június (19. évfolyam, 5087-5112. szám)

2007-06-01 / 5087. szám

független Ára: 80 bani Előfizetőknek: 38 bani 2007. június 1., PÉNTEK 5087. szám atomsze BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY Névsorírásból elégtelen A Demokrata Párt tegnap benyújtotta a képviselőház el­nökéhez az egyszerű bizalmatlansági indítványt, ám hamar kiderült, hogy egy név kétszer szerepel a mellékletben, így nincs meg a szükséges 116 támogató aláírás. Emil Boc ké­sőbb bejelentette, a hibát kijavították. Az alkotmány 113. cik­kelye értelmében az egy­szerű bizalmatlansági in­dítványt a képviselők és a szenátorok egynegyedének aláírásával nyújthatják be. A benyújtás után Bogdan Olteanu házelnök jelezte, az indítványt kísérő aláírási íven Gheorghe Flutur neve kétszer szerepel, így a do­kumentumot csupán 115 hi­teles aláírás támasztja alá. Emil Boc DP-elnök el­ismerte a tévedést, és beje­lentette, az indítványt mégis 116 honatya támogatta, mert Nati Meir nevét kifelejtet­ték. Ugyanakkor kifejtette, szükség van az indítványra, mert a miniszterelnöknek vállalnia kell a referendum kudarcát, szükséges tisztázni, mely párt van kormányon és melyik ellenzékben, a máso­dik Tariceanu-kabinet pedig mindeddig a leggyengébb kormánynak bizonyult. A ki­egészített dokumentumot ma ,vagy holnap ismét benyújtják. Călin Popescu Tăriceanu tegnap kijelentette, továbbra is folytatni akarja a kormány­­programot. A miniszterelnök így reagált Traian Băsescu államelnök szerdai parlamen­ti beszédére, melyben a kor­mány lemondását kérte. A rombolás borzalma SYLVESTER LAJOS Bánki is volt az előzménye, bárki bármennyit is hibázott, vétett valamikor valaki vagy valami ellen, az az épületrombo­lási borzalom, amit tegnap egy bukaresti cég rontó-bontó indu­latában Zágonban véghezvitt, amint egy végleges törvényszéki határozat értelmében a helyi polgármesteri hivatal által felújí­tott épületet szétverte, Hamburg fegyverletétel utáni szétbom­­bázására vagy Budapest 1944—45-ös és 1956-os szétdúlására, lerombolására emlékeztetett. (folytatása a 3. oldalon) Iskolát neveztek el­­ Berde Áronról A szentivánlaborfalvi szám­azású jo­gász, egyetemi tanár az első tudós, akiről Sepsiszentgyörgyön iskolát neveznek el — emelte ki Berde Áron munkásságáról szóló ismertetőjében Kónya Ádám nyu­galmazott múzeumigazgató. Berde Áron (1819—1892), az első je­lentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója, a nemzet­gazdaságtan és a politika tanára, az 1872-ben alapított kolozsvári egyetem első rektora székfoglaló beszédében hangsú­lyozta, „a nemzetek súlyát nem csak a nép lélekszáma, hanem műveltsége is meghatározza”. E gondolatot idézte a tegnapi névadó ünnepségen Gazdag Ildikó, a Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola igazga­tója, aki szerint hinni kell a nevek mági­kus erejében, abban, hogy az újonnan keresztelt iskola diákjai követik a neves tudóselőd példáját. Tegnaptól új névtábla hirdeti az iskola önazonosságát, és az udvaron a Vargha Mihály szobrászművész által tervezett és készített, kőtömbbe helyezett Berde Áron-emlékplakett hívja fel a figyelmet arra, hogy a neves tudóselőd vigyázó szemét az utána következő nemzedékek cselekedetein tartja. FEKETE RÉKA * Több évig tartó engedélyeztetés után vált valóra, hogy nevet kapjon a sep­siszentgyörgyi Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola. A három év­tizedes tanoda tegnap ünnepélyes keretek között felvette Berde Áron nevét. ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI MÁRÓL HOLNAPRA • Állóháború­s kilátások nélkül Aki arra számított, hogy Traian Basescu államfő szerdai beszéde valamelyest is enyhíteni fog a kormány és az elnöki hivatal, illetve Basescu és a parlament között kialakult súlyos feszültségeken, az alaposan megcsalódhatott, a hajóskapitány talán politikai pályája legkeményebb szónoklatát mondta el a parlament két házának együttes ülésén, s ezt a beszédet ellen­felei nevezhetik ,,összefüggéstelennek”, ,felelőtlennek”, egy dolog biztos, jelesen az, hogy az államelnök nem enged a hu­szonegyből. Azt kéri és követeli, amit már mandátuma kezde­tétől: vezessék be az egyéni körzetes választásokat, mondjon le a Tariceanu-kabinet, karcsúsítsák a parlamentet (ha lehet, alakuljon át egykamarássá), mielőbb írjanak ki előrehozott választásokat, hogy az ország politikai élete megszabadulhas­son a patthelyzetektől, az áldatlan torzsalkodástól, legyen végre világosság és áttekinthető kormánytámogatottság. Mondani könnyű, megvalósítani jóval nehezebb, hiszen olyan alkotmányos fékek hátráltatják a gyors kibontakozást, mint az alkotmány és a választójogi törvény átírása, s pilla­natnyilag a legtöbb, amit kicsikarhatott Basescu tábora, az egy új népszavazás kiírásának elvi kikényszerítése volt, amely az egyéni választókörzetes voksolás bevezetésének igenlésé­ről, avagy elutasításáról kérdezné meg a választókat, nem ügydöntő, hanem csak konzultatív jelleggel. Ezt gyorsan, de nyögvenyelősen meg is szavazta (az egyre kevésbé tisztelt) Ház, s természetes volt, hogy az RMDSZ kategorikusan és egyöntetűen ellene szavazott, hiszen ha ilyen választási rend­szert törvényesítenek, úgy Székelyföldön kívül aligha lesz sze­nátora és képviselője a magyarságnak. Jogos az elvárás tehát, hogy az egyéni és a listás szavazás elegyítésével biztosítsák a magyar nemzetiségű polgárok arányos képviseletét, ne vessze­nek el szavazataik a román többségű és a vegyes vidékeken. Ez elemi jog! A többi nemzetiség honatyáit nem érdekelte a do­log, hiszen ők egy-egy mandátumot hivatalból mindenképpen kapnak, többre nem nagyon futná. Különben Basescu rövid, de fulmináns beszéde alatt ugyan­csak vakaróztak az ellene sebtében létrehozott,, koalíció ” rep­rezentánsai, mert minden mondatától valamelyest találva érezték magukat, s azt is tudják, hogy ugyan sok-sok alkot­mányjogi csűrés és csavarás után a hatalmában megerősödött államelnök végül fel is oszlathatja a parlamentet, s úgy min­denképpen előrehozott választások lesznek. Ám ehhez először meneszteni kell Tăriceanu kisebbségi kormányát. A bizalmat­lansági indítvány elkészült, s a demokrata-liberális-demok­rata csoport tegnap már megkísérelte benyújtani, ám az ,, el­vétett ” aláírások miatt újra kell próbálkoznia. Nagyon forró nyár következik, talán még forróbb őszt meg­előzően. De mi ez a globális felmelegedéshez képest! _____________________________ _ Magyari Lajos Költségvetés-kiegészítés kormánypénzzel VÁRY O. PÉTER . Kormányhatározatok nyo­mán újabb pénzekhez jutott Sepsiszentgyörgy, ezeknek a helyi költségvetésbe való be­lefoglalásáról döntött tegnapi ülésén az önkormányzat. A város a 7-es kormány­rendelet­nél pályázva elnyerte Kilyén és Szotyor vízellátásának be­ruházását, a két munkálatot előkészítendő, a tervezésre 25 000, illetve 158 000 lejt adott a kormány. A jövedelmi adóból, visszaosztott összeg­ből Sepsiszentgyörgy 350 400 lejt kapott. Jelentős összeget kapott még az államkasszából a Kós Károly Szakközépiskola, 1 650 000 lejt a középiskolai kampusz megépítésének el­kezdésére, illetve az iskola egyes épületeinek felújítására. A központi alapokból szárma­zó pénzek beiktatása mellett néhány kisebb módosítást is eszközöltek a képviselők a vá­ros költségvetésén, többek kö­zött elkülönítették a szükséges önrészt a Mikes Kelemen ut­cai szociális tömbház felújítá­sához. A mintegy két éve megvásárolt volt legénylakás egyik részének átalakítását a város pályázati úton valósítja meg, ehhez már elnyerték a 729 062 lejes finanszírozást, az összeg tíz százalékát kell a helyi költségvetésből fedezni. A munkálatok kivitelezésére három év áll rendelkezésre.

Next