Háromszék, 2008. február (20. évfolyam, 5291-5315. szám)

2008-02-01 / 5291. szám

g­g­e­t­l­e­n Ára: 1 lej fizetőknek: 52 bani n­apilap 2008. február 1., PÉNTEK 529 1. szám atomsze Példátlan alkotmánybírósági döntés Nyolc év után a Szekuritaté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (SZÍVOT) működését szabályozó törvényt alkot­mányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság. A taláros testület ugyanis elfogadta Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt napokban leköszönt elnökének alkotmányos­­sági kifogásait. A politikus korábban fellebbezett a SZÍVOT őt érintő ítélete ellen, amely szerint annak idején együttműködött a diktatúra titkosszolgálatával. Constantin Ticu Dumitrescu, a törvény kezdeményezője elfo­gadhatatlannak tartja a döntést, szerinte összeférhetetlen, hogy az alkotmánybíróság dönthessen e kérdésben, mivel — mint mondta — tagjait éppen a SZÍVÓT hivatott átvilágítani. Sergiu Andon, Voiculescu ügyvédje a sajtónak kifejtette: az átvilágító bizottság visszaélt hatáskörével, hiszen létrehozásának az volt a célja, hogy az emberek korlátlanul hozzáférhessenek saját aktá­ikhoz, nem pedig az, hogy igazságszolgáltatási szervként mű­ködjön. Andon szerint „nem volt normális állapot”, hogy tizen­két —­ politikai alapon kinevezett — ember hozzon ítéleteket. (folytatása a 2. oldalon) CÉLOKAT FOGALMAZ MEG AZ MPP Kampány előtt FARKAS RÉKA Nem céljuk az RMDSZ lerombolása, a szövetségnek is megvan a jelentősége, szükségessége, bár egy komoly tataro­zás ráférne — jelentette ki a párttá alakult MPSZ frissen meg­választott sepsiszentgyörgyi elnöke, Bálint József. Kiemelte, vigyázniuk kell, hogy ne váljék ez a szervezet is „önkényeske­dő, örökelnökösködő” gyülekezetté. (folytatása a 3. oldalon) Újabb adomány Kommandónak A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány, a Duna Televízió és a PCO Lovagrend 5 026 800 forint ér­tékű vadonatúj ruhaneműt adományozott Kommandó lakosságának. Az adományt Földes István lovag, az alapítvány elnöke (képünk) teg­nap személyesen adta át a kommandói önkom­ányzatnak. Földes la­punknak elmondta: Cselényi László, a Duna Televízió elnöke közre­működésével az adomány céljául azért választották ismét Kommandót, mert tudják, hogy a közel ezerszáz lelket számláló település lakosságá­nak zöme munkanélküli, és ilyenkor, télvíz idején jól jön egy kis segít­ség. Egyébként az utóbbi tíz év alatt Földes István több alkalommal segítette a települést: mentőautót, gyógyszereket, könyveket, ruhane­műt, sportfelszereléseket, játékokat stb. adományozott a falunak, ezért a helyi tanács pár évvel ezelőtt díszpolgárrá avatta. BODOR JÁNOS -HP----------:-----------.— MÁRÓL HOLNAPRA . Itt az adó, nincs is adó... Nagy égzengéssel és fölhajtással vitáznak kies honunkban ar­ról, hogy kelljen-e fizetni a Nyugatról behozott, használt — lehur­­colt vagy kevésbé lehurcolt — autók után regisztrációs, bejegyzé­si adót, illetéket. Az uniós hivatalnokok szeretnék betiltani ezt a gyakorlatot, a román hatóságok viszont ragaszkodnának fenntar­tásához, mondván, nem szeretnének Romániából „roncstelepet” csinálni. A csuda tudja, kinek is van igaza, ám egy dolog azért nyilvánvaló: az országban nem sokkal több autó furikázik, mint amennyit a mostani infrastruktúra (úthálózat és parkolói tér) el­bírna. Ezért a sok dugó, ezért a rengeteg közúti baleset, ezért nem lehet járdákon közlekedni szerte kies­ő hazában. De ahogyan a művelt latin mondja: navigare necesse est, vivere non est necesse. Tehát: közlekedni (hajózni) muszáj, élni nem feltétlenül. A mindenható unió meg is intett minket a használt autók ho­ni forgalomba való beírásáért kirótt illeték miatt, s mi — bal­káni szokás szerint — oda is figyeltünk, s errefel a behozatalt sújtó harács helyett az összes járműre kivetettük a,, környezet­­védelmi adót”, így még több a költségvetési bevétel, s az euró­pai megfelelés látszata is megvan. Esküdt ellensége lévén az autók túlburjánzásának, mégis ta­nácstalanul álldogálok: milyen logika szerint adóztatnak és sarcolnak mifelénk? Miért kell most még többet fizetnie egy va­donatúj kocsi tulajának, mint egy lehurcolt kisebb boldog-bol­dogtalan gazdájának csak azért, mert az elsőnek — úgymond — nagyobb a hengerűrtartalma? Nem értek ehhez. De azt tu­dom, hogy a környezetet egyéb intézkedésekkel kellene véde­ni, még akkor is, ha nagy büszkeségünkre a tárca vezetője éppen magyar nemzetiségű, s­őt a legsikeresebb és legkorrek­tebb miniszternek nevezték az elmúlt év értékelésekor. Például az erdőket, a folyóvizeket kellene védenie elszántabban, arra kötelezni a fabárókat, hogy egyetlen fa kidöntéséért tízet ül­tessenek, a folyó- és állóvizek szennyezőit-mocskolóit börtön­­büntetéssel sújtsák. Nem jelképes pénzbírsággal. Ettől mi távol állunk még, pedig Korodi Attila jobban tud­ja, mint én, hogy Románia is az ökológiai katasztrófa felé ha­lad, de csak azért sem tiltják be az összes ciánalapú arany- és ezüstbányát, nem állítják le Kiskapust, a szörnyű módon szennyező,hőerőműveket, nem sokat tesznek a folyóvizek sza­bályozásáért, a földcsuszamlások megakadályozásáért... Hja, a pénz beszél, a kutta ugat. Ami pedig az autókat illeti: Sepsiszentgyörgyön például tett ezt-azt a polgármesteri hivatal a dolgok rendezéséért, parkolókat építtetett, de a járdákról mégsem tűntek el a járgányok. A fölös számban lévők, melyek hónapokig ott rostokálnak a szegény gya­logosok útjában. Az autó az úr, az ember kicsit számít... Magyari Lajos R5vS----­ ELMARADT KÁRPÓTLÁS Halállal fenyegetik az állatorvosokat A lovak a hó alatt is kapnak ennivalót — rajtuk még nem ütött ki a kór A SZERZŐ FELVÉTELE FERENCZ CSABA „Ha nem fizetik ki a lovam árát, elvágom a nyakát” — ilyen és ehhez hasonló fenyegetéseket kapnak a háromszéki állatorvosok, mert — egy januárban meg­jelent törvény ellenére — a fertőző kevésvérűség miatt levágott állataik után a lótartók másfél éve nem kapják meg a kárpótlást. A fertőző lóbetegség megfékezésére mintegy másfél évvel ezelőtt hirdettek or­szágos programot, amely révén a fertőzött állatok levágását rendelték el. Már­­2006 nyárutóján kiderült, hogy a szakminiszté­rium nem minden ló után akar kárpótlást fizetni, mert többségüket egy olasz közve­títő révén szállították vágóhídra. Mert az itthoninak nem volt elég kapacitása, egyenként költséges lett volna a szállítás Alexandriába , ahová a háromszéki gaz­dákat irányították. (Erre mondja a köz­nyelv, hogy „több a költés, mint a kere­set”.) A közvetítői ügyet az illetékesek azóta sem tudták megoldani. Legutóbb ja­nuárban törvényben erősítették meg (akár szimbolikus is lehet: a törvény az egyes számot viseli­, hogy a program kezdete óta feláldozott állatok után, még ha közve­títő révén is értékesítették azokat, jár a kártérítés — mondta kérdésünkre dr. Sikó- Barabási Sándor megyei főállatorvos. Ám ezt a szakminisztériumban máskép­pen látják, a jogi igazgatóság főnöke sze­rint az alkotmány világosan leszögezi, csakis a büntető törvénykönyv előírásait lehet visszamenőleg is alkalmazni, az egyes törvény csak a megjelenése után feláldozott állatokra vonatkozhat. Laurenţiu Lupu igazgató tehát amolyan alkotmánybíróként viselkedik. Eközben a gazdák elveszítik türelmüket. Joggal — mondják az állatorvosok, pedig őket fenyegetik. Dr. Németh Csabának Gelencén már azt is megígérték, hogy rá­gyújtják a házát, megölik. Itt 2006 január­jában tizenkét lovat vitt el az olasz közvetí­tő, de a minimális előlegen kívül a tulajdo­nosok bottal üthetik a pénzük nyomát. „Mindenkivel jó viszonyban voltam, most a düh, az elkeseredettség mindent megvál­toztatott” — mondja a gelencei állatorvos. (folytatása a 3. oldalon)

Next