Háromszék, 2010. november (22. évfolyam, 6126-6151. szám)
2010-11-01 / 6126. szám
független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani napilap HÉTFŐ XXII. évfolyam 6 126. szám atomsze Nem tudunk soha levelező viszonyba kerülni a domboldalakban, síkvidéki temetőkben meghúzódókkal. Jobb a fohász, a postaköltséget az ég madarai állják. A kereszténység előtti egy- vagy többistenes korunkban is megjelöltünk az évben egy napot az eltávozottak emlékezetére. És nem kell sokat gyalogolnunk visszafelé az időben, hogy találkozzunk a visszajáró lelkekkel éjfél körül. De apostolok, pápák, uralkodói dinasztiák egész sora csombolyította pogány európai népek hadát a kereszt köré, az együttélés és együttérzés, a közös ima jegyében, e halálig terjedő fénymorzsaidőben. Bonifatius római püspök maga is vállalta a hitek közötti metsző körök lehetőségét, és a pogány ősök ünnepét áthozta a kereszthit irányába, magukat a népeket s hitüket tartva fontosnak. És az elhaltak irány- és példamutató cselekedeteit a jelen számára, ami egykor jövendő vala. Arccal fordulunk az egykor voltak felé az általuk épített házak, istenházak falai között, magunkért és az eljövendőkért imázva, eleven aggodalomban. És időnk fogytán egyre inkább hiszünk a feltámadásban, amire ígéretet kaptunk. Ismeretlen számomra az a költő, fogalmazó, aki ezt a négy sort írta: Kérjük a feltámadókat csendesen történni. Legalább a kárhozottak nyugodjanak békén. Aki éltében így gondolkodik, beletörődve esendő voltába, az bizonyosan ott lesz majd az utolsó harsonák bűvöletében. A temetői nyugodalom sem az itteni élet súlyos biztosítéka a jó cselekedet, az építő tevékenység. Aki nem áll az építők közé a földjén s földünkön, annak minden munkátlan nappal kétszeresen lesz kurtább az élete. Apánk, anyánk s századok csontjain csak virággal s imával, elszántsággal tudunk megállani. És megmaradni, amíg lehet. Czegő Zoltán Virágos fogadalmi hantok ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Farcádi Botond a Háromszék új főszerkesztője Nyugdíjjogosult életkorára hivatkozva lemondott tisztségéről Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője, Farcádi Botond kollégánkat javasolván utódjául. A pénteki szerkesztőségi közgyűlés, melyen Csinta Samu gazdasági rovatvezető is jelentkezett e funkcióra, titkos szavazással Farcádi Botondot választotta a lap főszerkesztőjévé. Farkas Árpád tizennyolc éve vezeti a Háromszéket , mely ezalatt a romániai magyar sajtópaletta legfüggetlenebb és egyben legnagyobb olvasótáborral rendelkező újságjává vált, s számos díjjal (Bocskai-, Bethlen Gábor-, Árpád Fejedelem-díj) tüntették ki olyan magyar civil szervezetek, melyek nem kapcsolódnak sem kormányokhoz, sem pártokhoz, ígérte, hogy a továbbiakban is támogatja Farcádi Botond és a szerkesztőség munkáját. Farcádi Botond 1983-ban született Sepsiszentgyörgyön, a Babeş—Bolyai magyar—román szakos végzettje, öt éve gyakorolja az újságíró-szerkesztői szakmát. A lap nemzeti közösségünket szolgáló szellemi irányultságának továbbvitelét ígérve nyerte el a szerkesztőség többségi szavazatát. Háromszék MÁRÓL HOLNAPRA • Hetven nap magány Van-e értelme a tiltakozás különféle formáinak, vezet-e bármire is a japánsztrájk, az általános munkabeszüntetés, a több tízezres utcai felvonulás, a szakszervezeti arzenál megannyi eleme, ha a hatalom a legkisebb jelét sem mutatja annak, hogy figyelne a tüntetők kérésére, gőgös távolságtartással, cinikus hallgatássalviszonyul az elégedetlenekhez? Valószínűleg ilyen gondolatok motoszkálhattak Cristiana Anghel caracali tanítónő fejében is, amikor a hét végén úgy döntött, hetven nap után véget vet az éhségsztrájknak, amelyet augusztusban kezdeményezett végső elkeseredésében, így akarta jelezni felháborodását a kormány intézkedései, a fizetések levágása miatt. Kezdetben majd senki nem foglalkozott vele, később a sajtó figyelmének középpontjába került. A kormánypártok képviselői hallgattak, vagy hárították a felelősséget, az ellenzékiek rájöttek, politikai tőkét kovácsolhatnak a magányos farkasként fellépő pedagógus történetéből, a szakszervezetek pedig, igaz, meglehetősen tétován, de szolidaritásukról biztosították Cristiana Anghelt. És ő mindenkinek üzent. A kormányzóknak, hogy döntéseik nyomorba és kilátástalanságba sodorják a lakosságot, azok az állami alkalmazottak, akiket az államháztartási egyensúly helyreállítását célzó törekvések során egyszerűen számoknak tekintenek, élő emberek, sorsuk drámaira fordulhat. Az ellenzéket felelősségre intette: a tét sokkal nagyobb a politikai nyilatkozatoknál, a népszerűséget biztosító szólamoknál, a közembereket mindennapi betevőjük érdekli, nem a különféle hatalmi játszmák. De a szakszervezetek is levonhatnák a tanulságot a hetven nap történetéből. Az elmúlt időszakban ugyanis meglehetősen félszárnyúra sikeredtek akcióik, erőtlen megmozdulások, a különféle föderációk közötti széthúzás, a vezetők tétovázása, elsikkadó felhívások jellemezték tevékenységüket, így aztán a kormány nem ütközött különösebb akadályba a nadrágszíjszorító intézkedések alkalmazásakor. A caracali tanítónő mindvégig magára maradt. Kiáltó szavára nem figyelt sem hatalom, sem ellenzék, sem a szakszervezetek. Úgy tűnik, tiltakozásának egyetlen eredménye, hogy beszélnek róla, és talán akad, aki csodálja hetvennapos éhezését. Farcádi Botond 2010. november 1.. CSALÓKA STATISZTIKA Kevesebb a munkanélküli MÓZES LÁSZLÓ Csaknem két százalékkal csökkent október végére a megyei munkanélküliségi ráta: a mérséklődést nem csak az eddigihez képest több alkalmazással magyarázzák, hanem azzal is, hogy ezernél több egyetemista került ki a nyilvántartott állástalanok táborából. Míg Háromszéken szeptemb 23 friss diplomás kapott munber végén 10,64 százalékos volt a munkanélküliségi arány, a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal összesítése szerint mostanra ez a mutató 8,80-ra apadt. Az intézmény igazgatója, Kelemen Tibor ezt azzal magyarázza, hogy októberben az eddigihez képest több állástalant alkalmaztak, nem csak megyei foglalkoztatók, hanem brassóiak is, mintegy hatszáz főt, köztük 142 negyvenöt év fölöttit, ami látványos előrelépésnek tekinthető. De figyelemre méltónak tartja, hogy a pályakezdők számára tartott állás vásár után kat, köztük 13 egyetemet végzett fiatalt, számukra jóformán nincs ajánlat a havonta meghirdetett állások között, legfeljebb az a lehetőségük marad, hogy más területen vállalnak munkát. Továbbá a regisztrált munkanélküliek közül kikerült ezernél több diák, akik egyetemre mentek, de a szigorítások, ellenőrzések miatt a szociális segélyben részesülők száma is hét-nyolcszáz fővel kevesebb lett, összességében ezekkel magyarázható az állástalanok számának csökkenése, jelenlegi 7700 főről tudnak az munkaerő-hivatalban. CSUTAK VILMOS-SZOBROT AVATTAK Zágon ünnepelt ifj BOKOR GÁBOR Zágonnak van, mivel büszkélkednie, minden évben megemlékezhet egy-egy nagy elődről, szoborral tiszteleghet előttük — mondotta beszédében Kis József polgármester Csutak Vilmos igazgató-tanár, történész mellszobrának szombati avatóünnepségén. Az alkotás a Mikes—Szentkereszty-kúria szobor- és kopjaparkját gazdagítja, a megemlékezésen a helybeliek mellett jelen volt Senyén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Pálosi Ferenc tiszteletbeli konzul, parlamenti képviselők, szenátorok, önkormányzati vezetők, egyházfők. A szobrot Zágon polgármestere és Szén József Kisköre korábbi elöljárója leplezte le. (folytatása a 2. oldalon)