Háromszék, 2010. december (22. évfolyam, 6152-6176. szám)

2010-12-01 / 6152. szám

n­apilap 2010. december 1., SZERDA XXII. évfolyam 6 152. szám aromsze független Ára: 1 lej Előfizetőknek: 77 bani Decemberi elbocsátások MÓZES LÁSZLÓ Bár novemberben az előző időszakhoz képest megnőtt az alkalmazások száma, decemberre több vállalat ígér újabb tömeges elbocsátást, száznál többen maradnak mun­kahely nélkül. Az egyik fővárosi őrző-védő cég, melynek megyei kirendelt­sége eddig itteni pénzintézetek biztonságára vigyázott, teljes háromszéki állományától meg­válik, harmincketten kerülnek utcára, végkielégítésként egy fizetést kapnak — közölte Kelemen Tibor, a megyei mun­kaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója. Egy sepsiszentgyör­gyi szigetelőcég tizenöt munka­társától válik meg (a huszonhét­ből), az építőipari ágazatból ugyanakkor a téli időszakra jel­lemző, további elbocsátások várhatóak, egyelőre a kilyéni betonkészítők jelentették be, hogy felmondanak 34 dolgozó­juknak (összesen negyvenegyen vannak), egyelőre ez a legna­gyobb arányú leépítés. De a fagylaltkészítőknek sem kedvez az időszak, a kovásznai gyárból huszonheten kényszerülnek tá­vozni a negyvenkilenc fős mun­kaközösségből. További egy­­három fős leépítésről számolt be az egyik üzemanyag-forgal­mazó, illetve a villanyvállalat. A munkaszerződéseket decem­ber folyamán bontják fel — tet­te hozzá a munkaerő-hivatal vezetője. Kevés a patika falvainkban FEKETE RÉKA A kórházi gyógyszertárak biztonságos ellátása kerülne veszélybe, ha a gyógyszerészeti törvény az egészségügyi mi­niszter által javasolt változatban lép érvénybe 2011. január 1-jétől — állítja a megyei gyógyszerészkamara elnöke —, ugyanez a jogszabály ellenben kedvez a már működő gyógyszertáraknak, mert városon szinte lehetetlenné tenné új patikák megnyitását. (folytatása a 3. oldalor­) Erdővidék tisztaságáért HECSER LÁSZLÓ Közel hároméves történet végére került pont: lezárult Bárót azon PHARE-pályázata, amely értelmében a város, a közigazga­tásilag hozzá tartozó öt falu, illetve Erdővidék öt községe szelek­tív hulladékgyűjtő szigeteket vehet birtokába, a családok és az intézmények pedig EU-s követelményeknek megfelelő szemét­­tároló kukákhoz jutnak bérmentesen. A kukákat valószínűleg következő hónap közepéig adják át a szemét elhordására szerző­déssel rendelkező lakóknak. (folytatása a 3. oldalon) Leállhat a lakásépítési program Papíron gyönyörűen működött, a valóságban teljes csődöt mondott az Országos Lakásépítési Ügynökség (ANL) elképzelése: a bérlőknek felkínált el­adás a túlzott ár miatt nem valósult meg, így a befektetés sehogy sem akar meg­térülni, következésképp nincs pénz újabb tömbházakra. Liviu Marchiş, az ügy­nökség vezérigazgató-helyettese szerint mindez a menet közben változtatott lakás­odaítélési feltételeknek tudható be. Az elmúlt tizenhárom év alatt ország­szerte felépített mintegy harmincezer lakásból mindössze negyvenet vásároltak meg bérlőik, emiatt sok önkormányzat is hibás, mert nem osztotta fel és telekköny­­vezte külön-külön a lakásokat, hogy elad­­hatóakká váljanak (előnyösebb számukra a havi bér bezsebelése), de legfőképp a négyzetméterenkénti 407 eurós ár riasztja el a vásárolni szándékozó bérlőket. Mint a vezérigazgató-helyettes elmondta, az el­adási árat úgy állapították meg, hogy ab­ból a pénzből ugyanakkora felületű új la­kás építési költségét fedezhessék. Hogy túlzott ez az összeg, elismerte, de úgy véli, nem az áron kell változtatni, hanem a la­kások odaítélési feltételein, illetve be kel­lene vezetni azt a megszorítást, hogy a bérlő legfeljebb öt évig lakhasson az álla­mi lakásban, ha azalatt nem vásárolja meg, át kelljen adnia a következő igénylő­nek. Szerinte a mostani bérlők azért nem tudják kifizetni a négyzetméterenkénti 407 eurós árat, mert az évek során módo­sítottak a lakások kiadásának feltételein, eleve az értelmiségi, tehát jobban kereső fiataloknak épültek volna, közben azon­ban szociális lakásokká váltak, a legtöbbet alacsony keresetű fiatalok bérelik. Sepsiszentgyörgyön 61 állami lakást kínálnak eladásra, bérlőik közül néhá­­nyan jelezték vásárlási szándékukat, de az árat mindannyian túlzottnak találják: jócskán meghaladja a piaci értéket, ekko­ra összegből becsületes telken családi házat is lehetne építeni, vélik. Antal Árpád András polgármester korrekciós együttható bevezetését ajánlotta, a helyi piaci érték vagy a település lakosságának függvényében kellene változtatni az alapáron, de szerinte a legjobb az lenne, ha a központosítást felszámolnák, az ön­­kormányzatokra bízva, hogy eladják a lakásokat, s a befolyt összegből újakat építsenek. VARY O. PETER ALBERT LEVENTE FELVÉTELE IMÁRÓL HOLNAPRA­­ . December 1. arcai December 1. a legnagyobb román állami ünnep. A történelem­mel valamennyire is tisztában levő magyaroknak gyásznap, Erdély elcsatolásának napja, mely számunkra legfeljebb a gyulafehérvá­ri ígéretek be nem tartását, a román szószegéseket idézi, hogy fi­noman fogalmazzunk, mert ha az akkori ígéreteknek 92 év alatt érvényt lehetett volna szerezni, akkor a romániai magyarság ma minden szintű autonómiával rendelkezne. 1918. december 1-je in­dította el azt a folyamatot, amely az első és a második világháború után a Magyarországra kényszerített békediktátumok révén nem­csak Székelyföldet kebelezte be, hanem etnikailag homogén határ menti országdarabokat is elcsatolt az ott élő lakosság beleegyezé­se és megkérdezése nélkül. A december elsejei ünnep a magyarság többsége számára provokáció, jelenlegi tartalmával és formájával a két nemzet közti jó viszony megrontója, s ezen a tényen nem változtatnak sem az esetleges politikusi nyilatkozatok vagy a nemzeti érzel­meiket elfojtó érdekemberek alkalmi megnyilvánulásai, a Kempinski szállóbeli, illetve a Cotroceni-palotában megesett pezsgős koccintások sem. Ezek legfeljebb a magyarság ellen­szenvét és rosszallását váltják ki. A december elsejei ünnep ro­mánokat és magyarokat egyaránt provokáló tényére két friss példa: Alföldi Róbert szállásadási kísérlete a román nemzeti ünnepnek a budapesti Nemzeti Színházban, ami az egész ma­gyar szellemi térben visszatetszést szült, és a szélsőségességet indukáló másik példa az erdélyi magyarság fekete vasárnap­jának városában, Marosvásárhelyen a szélsőségesen magyar­­ellenes Noua Dreaptă kivonulása a magyar ,, irredentizmus " és „sovinizmus” ellen. Az ünnep eme negatív hozadékaival szemben érzelmeinkhez szóló és rokonszenves Mădălin Guruianu háromszéki román liberális politikus állásfoglalása a december elsejei ünnepség kérdésében, aki ezt a napot a román nemzet ünnepének tartja, bárhol is éljenek tagjai, Moldovában, Bukovinában vagy a nagyvilágban; országos ünneplés számára azért véli alkalmat­lannak, mert minden állampolgár bensőséges ünnepének is kellene lennie, márpedig december 1., különösen a magyarság számára, nem az. Ne legyünk naivak, a román alkotmányt nem fogják megvál­toztatni egy ellenzéki politikus nemzeteket egymáshoz közelítő véleménye folytán, de számunkra jóleső érzés ezt tudomásul ven­ni, hisz érzékeli, a magyarokat a törökök sem kötelezték arra, hogy a mohácsi katasztrófát ünnepüknek tekintsék, s a románság körében sem váltana ki rokonszenvet, ha Bukarest 1916-os, né­metek általi elfoglalásának évfordulóin kellene hallelujázniuk. Sylvester Lajos

Next