Háromszék, 2013. március (25. évfolyam, 6830-6855. szám)

2013-03-01 / 6830. szám

FUEN-ÁLLÁSFOGLALÁS: Engedélyezni kell a székely zászlót Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) aggodalmát fejezte ki a zászlóügy kapcsán kialakult ro­mán-magyar vita miatt, és kijelentette: az államoknak nem szabad a kisebbségek kárára vitatkozniuk. A FUEN szerint elfogadhatatlan a székely zászló haszná­latának romániai tiltása. Az európai nemzeti ki­sebbségek ernyőszervezete összefoglalta a román-ma­gyar zászlóháború történetét. A 32 európai ország 94 szer­vezetét tömörítő FUEN dél­­tiroli alelnöke, Martha Stocker által aláírt nyilatkozat megál­lapítja, hogy a román hatósá­goknak a székely zászló betil­tására irányuló kísérletei erős tiltakozást váltottak ki a ma­gyar kormány részéről, s ez­zel Budapest nemzetközi szintre emelte a kérdést. (folytatása a 2. oldalon) Pénzekről és autonómiatüntetésről DEMETER VIRÁG KATALIN Az áfából és a jövedelemadóból Kovászna megye számára elkülönített hányadok kiutalásáról döntött tegnapi soros ülésén a megyei önkormányzat. A pro­jektcentrikus elosztásról az ülést vezető Henning László alelnök tájékoztatta a testületet, mely ellenszavazat nél­kül elfogadta a határozatot.­ ­ Több kritériumot is figye­lembe véve, a megyeháza a 3500 lakosnál népesebb köz­ségeknek például 100 ezer lejt juttatott, ahol az önkor­mányzatoknak folyamatban lévő EU-s pályázatok költsé­geihez kell hozzájárulniuk, 100 és 300 ezer lej közti össze­get irányítottak. Ugyanakkor a pénzügy, illetve a megye ál­tal eszközölt kiutalás révén összesen több mint egymillió lejjel bővült azon községek büdzséje, melyeknek lakossá­ga meghaladja a négyezer főt. Az alelnök rámutatott: néhány település igen kis összegben részesült a pénzügytől érkező kiutalásból, a testület tegnapi döntése nyomán azonban költségvetésük legkevesebb 300 ezer lejjel bővült. A 45 háromszéki területi közigaz­gatási egységnek kevéssel több mint 13,6 millió lejt osz­tottak le tegnap. (folytatása a 3. oldalon) TANÁCSÜLÉS SEPSISZENTGYÖRGYÖN M­ég nincs költségvetés­ e FARKAS RÉKA Még mindig nincs költségvetése Sepsiszentgyörgy­­nek, a képviselő-testület tegnapi ülésén a tavalyi büdzsé végrehajtását hagyták jóvá. Vita nélkül, szűk negyven perc alatt letárgyalta és meg­szavazta a sepsiszentgyörgyi tanács a februári rendes ülés napirendjére tűzött tizenegy határozattervezetet, egyet, a helyi adók és illetékek mó­dosítására vonatkozót már az ülés elején visszavont a beterjesztő, de ezúttal hiány­zó polgármester nevében Sztakics Éva alpolgármester. A tavalyi költségvetés meg­valósításáról nem volt, ami­ért vitatkozni, a kész tények­re bólintott rá a teremben ülő húsz tanácstag (az MPP-t képviselő Bálint József nem volt jelen), és elfogadták azt is, hogy négy új állást léte­sítsenek a személyi nyilván­tartó hivatalnál, kettőt pedig az anyakönyvezésnél. (folytatása a 3. oldalon) Tüntettek a postások Jogaik védelmében sorakoztak fe Mások a kormánybiztosi hivatal előtt tíző ágazati szakszervezet felhívásár megmozdulásokat tartottak a Romá­k mintegy félszáz kollégájához szó­ló Cornel Radu szakszervezeti bizalmi emlékeztetett: sokan több tíz éve dol­goznak a társaságnál, nem ritka, hogy egész családok, ám az alkalmazottak­nak, képviselőiknek nincs rálátásuk a júniusi privatizálás részleteire, követ­kezményeire. Tény azonban, hogy a tegnap reggel sepsiszentgyörgyi pes­­teren, a huszonnégyezer tagot tömő­­at ország többi megyéjében hasonló Posta tervezett átszervezése okán. Román Posta vezérkara már az év ele­jén jelezte az érdekvédelmi szervezet­nek: módosítaná a 2018-ig érvényes kollektív munkaszerződés bizonyos passzusait, ami a jogok megnyirbálását jelentené, például kevesebb ételjegyet adnának. Továbbá 1800-zal csökkente­nék a városokban szolgálatot teljesítő alkalmazottak számát, vidéken pedig ezer postás elbocsátását eredményezhe­ti a tervezett 1300 ügynökség megszün­tetése. Március elsejétől a társaság bé­relt autóparkját, több száz járművet kell visszaszolgáltatni egy korábbi szerző­dés értelmében - vázolta a szakszerve­zet képviselője -, így kérdéses, hogyan oldják meg a küldemények továbbítá­sát, hiszen erre vonatkozó információ nem érkezett a vezetőségtől. (folytatása a 2. oldalon)­ ­ DEMETER VIRÁG KATALIN ALBERT LEVENTE FELVÉTELE IMÁRÓL HOLNAPRA • E­urópát is meg kell győzni Összehangolt offenzívának tűnik mindaz, amit a román kormány és a kétharmados szociálliberális többség az el­múlt hetekben indított különféle jogaink ellen. Kezdődött a zászlóháborúként elhíresült hisztériával, melynek során nemzeti szimbólumaink ellen rohantak ki, aztán nyelvi jogaink frontján lendültek támadásba, bírságot róttak ki csak azért, mert egy székelyföldi városban a főépí­tészi állásra jelentkezőknek feltételül szabták a magyar nyelvtudást, közben pedig Gyergyószentmiklóson bűnügyi vizsgálatot indítottak a Wass Albert irodalmi est szervezői ellen, de még az esemény résztvevőit is kihallgatták. A köz­beszédet fokozatosan züllesztik le a gyűlölködő rágalmazá­sok szintjére: az ország miniszterelnöke sztálinista korokat idézve nyíltan vádolja azzal politikai ellenfeleit - Monica Macoveit és Tőkés Lászlót —, hogy az ország ellenségei. Számunkra azonban még e nyílt gyűlöletkeltésnél is ve­szélyesebb az elmúlt napok egyik olyan üzenete, amely a Bukarestbe látogató Jean-Claude Mignontól, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökétől származik. A politikus ugyanis újfent megismételte, amit a román diplo­mácia oly hatékonyan belevésett Európa döntéshozóinak fejébe, és amit jó ideje hangoztatnak Bukaresttől Brüsszelig: hogy tudniillik a román állam „példaértékű­en” megoldotta a nemzeti kisebbségek kérdését. Mintha nem éppen most zajlana mindaz, amit említettünk, és mint­ha nem éppen most készülnének az ország területi-köz­igazgatási átszervezése során besorolni a magyar tömböt egy olyan közigazgatási egységbe, amelyben számaránya már nem éri el az 50 százalékot sem. De ne a román diplomáciát okoljuk ezért, ők csak dol­gukat tették. És ne is Jean-Claude Mignontól kérjünk szá­mon olyasmit, amiről hivatalos csatornákon aligha érte­sülhet. Magunkba kell néznünk elsősorban, és azon kelle­ne elgondolkodnunk: tettünk-e eleget azért, hogy gondja­inkról, igényeinkről megfelelően tájékoztassuk a nemzet­közi közvéleményt? Lám, az elsősorban a magyar kormány határozott fellé­pése nyomán nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott zász­lóügy kapcsán számos velünk rokonszenvező vélemény hangzott el, látott napvilágot, a nemzetközi sajtóban is té­ma volt szimbólumaink használatának joga, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója szintén elfogadhatatlan­nak nevezte a székely zászló tiltását. De vajon tudnak-e valamit Európában vagy a világ más részein autonómiatö­rekvéseinkről? És ha nem, vajon nem parlamenti képviselettel rendelke­ző politikai szervezetünknek kellene hatékony nemzetközi lobbit kezdeményeznie ahelyett, hogy az önálló külpolitika esélyét sutba vágó kormányzati szerepvállalás után nosztal­giázva toporogna egy helyben, azzal áltatva magát és ben­nünket, hogy mindentől megvéd? Annál is inkább, mert egy­re viharvertebbnek tűnik a szövetség ernyője, márpedig zi­vataros időket jelez a bukaresti politika széljárása... Fareádi Botond

Next