Háromszék, 2013. március (25. évfolyam, 6830-6855. szám)
2013-03-01 / 6830. szám
FUEN-ÁLLÁSFOGLALÁS: Engedélyezni kell a székely zászlót Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) aggodalmát fejezte ki a zászlóügy kapcsán kialakult román-magyar vita miatt, és kijelentette: az államoknak nem szabad a kisebbségek kárára vitatkozniuk. A FUEN szerint elfogadhatatlan a székely zászló használatának romániai tiltása. Az európai nemzeti kisebbségek ernyőszervezete összefoglalta a román-magyar zászlóháború történetét. A 32 európai ország 94 szervezetét tömörítő FUEN déltiroli alelnöke, Martha Stocker által aláírt nyilatkozat megállapítja, hogy a román hatóságoknak a székely zászló betiltására irányuló kísérletei erős tiltakozást váltottak ki a magyar kormány részéről, s ezzel Budapest nemzetközi szintre emelte a kérdést. (folytatása a 2. oldalon) Pénzekről és autonómiatüntetésről DEMETER VIRÁG KATALIN Az áfából és a jövedelemadóból Kovászna megye számára elkülönített hányadok kiutalásáról döntött tegnapi soros ülésén a megyei önkormányzat. A projektcentrikus elosztásról az ülést vezető Henning László alelnök tájékoztatta a testületet, mely ellenszavazat nélkül elfogadta a határozatot. Több kritériumot is figyelembe véve, a megyeháza a 3500 lakosnál népesebb községeknek például 100 ezer lejt juttatott, ahol az önkormányzatoknak folyamatban lévő EU-s pályázatok költségeihez kell hozzájárulniuk, 100 és 300 ezer lej közti összeget irányítottak. Ugyanakkor a pénzügy, illetve a megye által eszközölt kiutalás révén összesen több mint egymillió lejjel bővült azon községek büdzséje, melyeknek lakossága meghaladja a négyezer főt. Az alelnök rámutatott: néhány település igen kis összegben részesült a pénzügytől érkező kiutalásból, a testület tegnapi döntése nyomán azonban költségvetésük legkevesebb 300 ezer lejjel bővült. A 45 háromszéki területi közigazgatási egységnek kevéssel több mint 13,6 millió lejt osztottak le tegnap. (folytatása a 3. oldalon) TANÁCSÜLÉS SEPSISZENTGYÖRGYÖN Még nincs költségvetés e FARKAS RÉKA Még mindig nincs költségvetése Sepsiszentgyörgynek, a képviselő-testület tegnapi ülésén a tavalyi büdzsé végrehajtását hagyták jóvá. Vita nélkül, szűk negyven perc alatt letárgyalta és megszavazta a sepsiszentgyörgyi tanács a februári rendes ülés napirendjére tűzött tizenegy határozattervezetet, egyet, a helyi adók és illetékek módosítására vonatkozót már az ülés elején visszavont a beterjesztő, de ezúttal hiányzó polgármester nevében Sztakics Éva alpolgármester. A tavalyi költségvetés megvalósításáról nem volt, amiért vitatkozni, a kész tényekre bólintott rá a teremben ülő húsz tanácstag (az MPP-t képviselő Bálint József nem volt jelen), és elfogadták azt is, hogy négy új állást létesítsenek a személyi nyilvántartó hivatalnál, kettőt pedig az anyakönyvezésnél. (folytatása a 3. oldalon) Tüntettek a postások Jogaik védelmében sorakoztak fe Mások a kormánybiztosi hivatal előtt tíző ágazati szakszervezet felhívásár megmozdulásokat tartottak a Romák mintegy félszáz kollégájához szóló Cornel Radu szakszervezeti bizalmi emlékeztetett: sokan több tíz éve dolgoznak a társaságnál, nem ritka, hogy egész családok, ám az alkalmazottaknak, képviselőiknek nincs rálátásuk a júniusi privatizálás részleteire, következményeire. Tény azonban, hogy a tegnap reggel sepsiszentgyörgyi pesteren, a huszonnégyezer tagot tömőat ország többi megyéjében hasonló Posta tervezett átszervezése okán. Román Posta vezérkara már az év elején jelezte az érdekvédelmi szervezetnek: módosítaná a 2018-ig érvényes kollektív munkaszerződés bizonyos passzusait, ami a jogok megnyirbálását jelentené, például kevesebb ételjegyet adnának. Továbbá 1800-zal csökkentenék a városokban szolgálatot teljesítő alkalmazottak számát, vidéken pedig ezer postás elbocsátását eredményezheti a tervezett 1300 ügynökség megszüntetése. Március elsejétől a társaság bérelt autóparkját, több száz járművet kell visszaszolgáltatni egy korábbi szerződés értelmében - vázolta a szakszervezet képviselője -, így kérdéses, hogyan oldják meg a küldemények továbbítását, hiszen erre vonatkozó információ nem érkezett a vezetőségtől. (folytatása a 2. oldalon) DEMETER VIRÁG KATALIN ALBERT LEVENTE FELVÉTELE IMÁRÓL HOLNAPRA • Európát is meg kell győzni Összehangolt offenzívának tűnik mindaz, amit a román kormány és a kétharmados szociálliberális többség az elmúlt hetekben indított különféle jogaink ellen. Kezdődött a zászlóháborúként elhíresült hisztériával, melynek során nemzeti szimbólumaink ellen rohantak ki, aztán nyelvi jogaink frontján lendültek támadásba, bírságot róttak ki csak azért, mert egy székelyföldi városban a főépítészi állásra jelentkezőknek feltételül szabták a magyar nyelvtudást, közben pedig Gyergyószentmiklóson bűnügyi vizsgálatot indítottak a Wass Albert irodalmi est szervezői ellen, de még az esemény résztvevőit is kihallgatták. A közbeszédet fokozatosan züllesztik le a gyűlölködő rágalmazások szintjére: az ország miniszterelnöke sztálinista korokat idézve nyíltan vádolja azzal politikai ellenfeleit - Monica Macoveit és Tőkés Lászlót —, hogy az ország ellenségei. Számunkra azonban még e nyílt gyűlöletkeltésnél is veszélyesebb az elmúlt napok egyik olyan üzenete, amely a Bukarestbe látogató Jean-Claude Mignontól, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökétől származik. A politikus ugyanis újfent megismételte, amit a román diplomácia oly hatékonyan belevésett Európa döntéshozóinak fejébe, és amit jó ideje hangoztatnak Bukaresttől Brüsszelig: hogy tudniillik a román állam „példaértékűen” megoldotta a nemzeti kisebbségek kérdését. Mintha nem éppen most zajlana mindaz, amit említettünk, és mintha nem éppen most készülnének az ország területi-közigazgatási átszervezése során besorolni a magyar tömböt egy olyan közigazgatási egységbe, amelyben számaránya már nem éri el az 50 százalékot sem. De ne a román diplomáciát okoljuk ezért, ők csak dolgukat tették. És ne is Jean-Claude Mignontól kérjünk számon olyasmit, amiről hivatalos csatornákon aligha értesülhet. Magunkba kell néznünk elsősorban, és azon kellene elgondolkodnunk: tettünk-e eleget azért, hogy gondjainkról, igényeinkről megfelelően tájékoztassuk a nemzetközi közvéleményt? Lám, az elsősorban a magyar kormány határozott fellépése nyomán nagy nemzetközi nyilvánosságot kapott zászlóügy kapcsán számos velünk rokonszenvező vélemény hangzott el, látott napvilágot, a nemzetközi sajtóban is téma volt szimbólumaink használatának joga, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója szintén elfogadhatatlannak nevezte a székely zászló tiltását. De vajon tudnak-e valamit Európában vagy a világ más részein autonómiatörekvéseinkről? És ha nem, vajon nem parlamenti képviselettel rendelkező politikai szervezetünknek kellene hatékony nemzetközi lobbit kezdeményeznie ahelyett, hogy az önálló külpolitika esélyét sutba vágó kormányzati szerepvállalás után nosztalgiázva toporogna egy helyben, azzal áltatva magát és bennünket, hogy mindentől megvéd? Annál is inkább, mert egyre viharvertebbnek tűnik a szövetség ernyője, márpedig zivataros időket jelez a bukaresti politika széljárása... Fareádi Botond