Háromszék, 2013. május (25. évfolyam, 6880-6903. szám)

2013-05-03 / 6880. szám

napilap FAIPARI BERUHÁZÁS Tájékozódtak a rétyiek­ ­ A Rétyre tervezett faipari beruházás kapcsán tartot­tak tegnap délután lakossági fórumot a község kultúr­­otthonában. Dalnoki Lajos polgármester ismertette: az elmúlt napokban hatfős rétyi önkormányzati küldött­ség látogatott Szászsebesre, ahol megnézték a Holz­industrie Schweighofer (HS) fafeldolgozó gyárát, s a látottak alapján úgy véli, az sem a környezetet, sem az egészséget nem veszélyezteti, egyedül a nagymértékű fafeldolgozás itteni lehetősége aggasztja. A jelen lévő ré­tyiek közül senki nem szólt az osztrák beruházás ellen, ellenvéleményt néppárti „vendégek” fogalmaztak meg. A lakossági fórumot do­­bára háromszéki néppárti hősük hirdette ki a faluban, illetve feltüntették az önkor­mányzat Facebook-oldalán. A délután négy órára beje­lentett rendezvény előtt ki­sebb vitát szült, hogy egy hozzávetőleg húszfős, sob­ MÓZES LÁSZLÓ politikusok, illetve az alaku­lattal szimpatizálók csoport­ját eleinte nem akarták be­engedni a kultúrotthonba, hangoztatván, hogy a falu­gyűlés a rétyieknek szól. (folytatása a 2. oldalon) Éltetik az évszázados hagyományt élt BOKOR GÁBOR Fúvószene ébresztette idén május el­sején is a zágoniakat. Az évszázados ha­gyomány szerint a zenekar a falu fölé emelkedő Farkasdombról fújta a rezet. A tussal fűszerezték. A zene, a csábító iila­népünnepéllyé duzzadt szabadtéri hang-­­ok sokakat kicsaltak a domboldalra, versenyt flekkenezéssel, sűrű koccintval (folytatása a 3. oldalon) Zágon felett, a Farkasdombon zenélnek A SZERZŐ FELVÉTELE SEPSISZENTGYÖRGY Cserélgetik a feliratokat gIVÁRY O. PÉTER Eleget téve a brassói táblabíróság tavaly év végi végleges ítéletének, a sepsiszent­györgyi városháza elkezdte kicserélni a többnyelvű feliratokat, feltüntető táblákon, de a parkolóautomatákon is elsőként a magyar nyelvű felirat, alatta a román, esetenként a más nyelvű következett. (folytatása a 3. oldalon) Mint ismeretes, a polgármesteri hivatalt a volt prefektus perelte be azért, mert a város­ban a többnyelvű eligazító táblákon, a város­háza bejárata melletti hivatalmegnevezést Fent a román, lent a magyar ALBERT LEVENTE FELVÉTELE 2013. május 3., PÉNTEK XXV. évfolyam 6880. szám aromsze Egy sikeres karrierre készítünk fel­­ Sepsiszentgyörgy legeredményesebb csapatában! Gyere az Autoliv-hez! Jelenlegi állásaink : ► * gyártáskezelő • karbantartási technikus • laboratóriumi technikus * minőségi ellenőr Hozd el az önéletrajzodat az AUTOLIV Románia . KFT sepsiszentgyörgyi székhelyére. Román Hadsereg utca 58. szám. Csak a kiválasztott személyeket hívjuk állásinterjúra. (693) Autoliv MÁRÓL HOLNAPRA • Mennyit ér a munka? Szabadnapok sorozatával ünnepelte a kormány május elsejét, a közalkalmazottak számára a görögkeleti húsvét miatt egyhe­tesre duzzasztották a minivakációt - mintha akaratlanul is beismernék: más módon nem tudják elismerni a munkát, marad hát a fi­zetség ezen csalóka módja. És csakugyan, alighanem a munka értéke silányult el leginkább az elmúlt évek, évtize­dek Romániájában. Hogy ez a méltánytala­nul alacsony bérek miatt alakult-e így, hogy a tisztességgel és hozzáértéssel végzett mun­ka megvetése, az alkalmazottak kizsákmá­nyolása játszott-e ebben több szerepet, vagy az amíg csak fizetgetnek, addig csak dolgoz­gatunk el, kapott-e mind nagyobb teret, azt nehéz eldönteni. A munkavállalók előbbire, a vállalkozók utóbbira esküsznek, de nem is ez a leglényegesebb vetülete a kérdésnek. Tény ugyanis: a munka ily mértékű elérték­telenedése a társadalom erkölcsi válságát jel­zi. Ma már szinte csodabogárnak számít, aki reggeltől estig dolgozva akar megélhetést te­remteni maga és családja számára, gúnyolód­nak azzal, aki hisz abban, hogy képességei és szorgalma nyomán képes feljebb jutni a társa­dalmi ranglétrán. Ma zavarba hozzák a tanárt, ha legújabb mobiltelefonjukat elővillantó ta­nítványai megkérdik tőle, miért is tanuljunk hogy legyen annyi fizetésünk, amiből jóformán ruhára sem jut?! Csencselni, bizniszeini, vala­mi jó állást szerezni (értsd: olyan, rendszerint állami sóhivatalban, ahol kevés a munka, de nagy a fizetés) - nagyjából erről szól manap­ság a hazai munkamorál. Erre rátesz egy la­páttal a gazdasági válság is, csőd szélére sod­ródott vállalkozások kénytelenek megválni munkatársaiktól, akik szívesen dolgoznának, azok meg azzal szembesülnek: nincs munka­hely. Európában csúcsokat dönt a munkanél­küliség, mifelénk még rosszabb a helyzet, még inkább kiszolgáltatott az, aki segélyre szorul, esetleg már abban sem részesül. Márpedig - amint ezt a pénzügyi krízist követő évek tapasztalata is bizonyítja - a munka becsületének helyreállítása nélkül aligha van egészséges társadalom, gazdasá­gi fejlődés, biztonság és jólét. És ezt bizony felülről, hatósági, kormányzati szintről kel­lene kezdeni. Ösztönző és teljesítményará­nyos bérekkel, munkahelyteremtést segítő programokkal, a munkát terhelő adók mér­séklésével, a fiatalok, az idősek, a szociáli­san hátrányos helyzetben levő kategóriák elhelyezkedését támogató elképzelésekkel, rugalmas, de a kizsákmányolástól óvó mun­katörvénykönyv kidolgozásával. Bizonyára jobban örülne ennek minden­ki, mint az ingyen kapott szabadnapoknak... fareádi Botond

Next