Háromszék, 2013. december (25. évfolyam, 7060-7083. szám)
2013-12-02 / 7060. szám
DECEMBER ELSEJE HÍVATLAN VENDÉGEKKEL Nemzeti ünnep zavargással SZEKERES ATTILA Hívatlan vendégek, az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) nevű román nacionalista szervezet mintegy hetven-nyolcvan tagjának zajos jelenléte borzolta a kedélyeket a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett hivatalos rendezvényen tegnap Sepsiszentgyörgyön. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csendőrök által körülvett, mintegy negyven tagjának reakciója nem maradt el. Két magyar ifjút a csendőrségre szállítottak, és megbírságolták. Annak ellenére, hogy Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kérte, az Új Jobboldal ne jöjjön a városba zavart kelteni, mint a korábbi években, a szervezet kemény magja megjelent kék-sárga-piros, valamint a szervezet keltakeresztes (szerintük máramarosi keresztes) zöld zászlókkal és az egységes és oszthatatlan román nemzetállamot hirdető transzparenssel. Az állami ünnepség a központi ortodox katedrálisban kezdődött. Az istentiszteletet követően az onnan kijövő jobbosokkal az Erzsébet park széléről a jelképek nélkül megjelent vármegyések néztek farkasszemet. A románok közül átkiabáltak, magyarok, vissza. A tömeg tíz román nemzeti ruhás zászlóvivő lovas mögé felsorakozva megkerülte a belvárost, és a Mihai Viteazul térre vonult. Utolsóként a jobbosok. Az új Szent György-szobor előtt már várták őket a vármegyések, akiket körbevettek és filmeztek a csendőrök. Amint a menetoszlop odaért, a jobbosok megálltak, és skandálták: Hargita, Kovászna - román föld! Erre jött a válasz: Székelyföld nem Románia! A viszontválasz: Kifelé a magyarokkal az országból! A vármegyések: N. D., takarodj! (N. D. , Noua Dreaptă), Idegenek, menjetek haza! (folytatása a 2. oldalon) Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a szeretetet szórjuk szét, ezen az estén is azt kívánjuk, hogy mindenki itthon érezze magát ebben a városban - foglalható össze Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere tegnap esti beszéde az adventi gyertyagyújtás alkalmából. A Székely Mikó Kollégium diákkórusa által bent. A polgármester meggyújtotta az első gyertyát, a színvezetett ünnepségen óvodák, iskolák mutatták be műpadon elkezdődött a tánc, kétségkívül eljött advent első soraikat, a szülők, nagyszülők koszorúja nem kis tábort vasárnapja, ami Sepsiszentgyörgy újkori ünnepének alkotott, de bőven voltak fiatalok is, akik azt mondták: igen jelentős pillanata. A láng meggyűlt, a város váraszámukra az advent olyan ünnep, amit nem lehet kihagykozik. A FEKETE RÉKA ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI Míves portékát a Mikulástól Hangulatos vásárban bocsátották szemlére, kínálták türelmük, elszánt munkájuk gyümölcsét a hét végén a Háromszéki Népművészeti és Kézműves Egyesület tagjai. A közelgő ünnepre készülők, szeretteiket meglepni szándékozók gazdag felhozatalban tobzódhattak, s nem csupán a vásárlókat, de az ötletgyűjtő látogatókat is szívesen beavatták mesterségük titkaiba a bemutatkozó kézművesek. Az immár hagyományos Mikulás-vásár hogy a míves daraboknak hosszú ideig örüla sepsiszentgyörgyi vállalkozói inkubbhessen leendő gazdájuk. Könyvek, dísztártorházban fogadta a látogatókat, s már-már gyak, adventi koszorúk sorakoztak a bejárat családias hangulatban zajlott a kereskedés, közelében, nagy gonddal, leleményességa kizárólag kézzel készült portékához jó gól összeállított színes ékszerek közül bölkívánság mellett hasznos tanács is társult, gyek, urak válogattak. (folytatása a 3. oldalon) _4| DEMETER VIRÁG KATALIN rOMÁRÓL HOLNAPRA Jöttek, kiabáltak, elmentek Különös érzéke van azoknak a román fiataloknak, kiket Új Jobboldal néven ismer az ország, hogy belerondítsanak a székelyföldi románság Románia nemzeti ünnepének tartott december elsejei rendezvényeibe. Korábban Marosvásárhelyen, majd Csíkszeredában, most Sepsiszentgyörgyön jelentek meg autóbusszal, trikolórba burkolt személygépkocsikban, hogy néhány órányit tájainkon pöffeszkedjenek, és Székelyföld-tagadó, magyarellenes jelszavakkal borzolják a kedélyeket. S hogy az ünnep igazán ünnep legyen, az erőszakszervezetek is kitettek magukért, annyi csendőrt, rendőrt, vízágyút, rabkocsit aligha láttunk eddig Sepsiszentgyörgy városközpontjában, mint most, december elsején. Az izmos, a lakosság átlagmagasságánál legalább húsz centivel termetesebb karhatalmiak, mint kiderült, szívesen fitogtatják erejüket. No nem akkor, mikor az Új Jobboldalosok, megérkezvén, azzal verték fel a város csendjét, hogy itt is a román nyelv az úr, vagy hogy a Székelyföld nem létezik, hanem mikor a Hatvannégy Vármegyések üvöltötték a hívatlan vendégek szemébe, hogy Székelyföld nem Románia, és menjenek haza. Nos, akkor akcióba léptek, s hogy a rabszállító kocsijuk se maradjon parlagon, ha már idáig hurcolták, fel is tuszkoltak rá engedetlenség és rendbontás címén két magyar fiatalt. Ami meg a prefektúra által szervezett Mihai vajda szobra melletti ünnepséget illeti, a nacionalista felhangú szónoklatok mellett kissé avíttnak, idejét múltnak tetszett. Múlt század eleji harci indulókat fújtak, zászlóaljakat buzdítottak, hogy lépjék át a Kárpátokat (melyik irányba?), s zengték, nemcsak azt, hogy - a félreértések elkerülése végett - ők románok, de azt is, itt élnek, mióta a világ világ, ők Traianus utódai, azaz a rómaiak. De hát ez már legyen a prefektus úr és környezete gondja, akik az évfordulót összekeverik a kilencven évvel ezelőtt - másutt zajlott események hangulatával, azzal az elég alantas céllal, hogy érezzék legalább néhány órányit kényelmetlenül magukat azok a magyarok, kik e nap déli óráiban kimerészkedtek városukba. Románia szíve Sepsiszentgyörgyön fog dobogni - hirdették hetek óta a „ vendégek". Bizonyára soha nem hallottak arról, hogy nem is oly távoli őseik kilencvenöt éve Gyulafehérváron vallották, vállalták, írásba is foglalták. Teljes nemzeti szabadságot biztosítanak az együtt lakó népeknek, s azt, hogy: Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Ez az autonómia. Szerencsére nagyobb baj nem esett jöttek, láttak, kiabáltak, elmentek. A parkban felhúzott székely zászló végig vidáman lobogott. Sántó Erzsébet