Háromszék, 2014. augusztus (26. évfolyam, 7259-7283. szám)

2014-08-01 / 7259. szám

Drágul a víz Kovásznán BOKOR GÁBOR Kovásznán nő az ivóvíz-szolgáltatási és kanalizálási díj. Az áremelést az Aquacom Közösségfejlesztési Egye­sület javasolta, a fürdőváros tanácstagjai tegnap több mint kétórás vita után elfogadták az intézkedést, és Thiesz János polgármestert felhatalmazták, hogy a szer­vezet közgyűlésén is a drágulás mellett szavazzon. Az ülésre meghívták a Közüzemek Rt. képviselőit is. A tegnapi tanácsülés két­ Mint mondotta: azért van szükség a drágításra, mert pénz kell a megye négy váro­sát és több faluját érintő inf­rastrukturális korszerűsítés (víz-, szennyvízhálózat fel­újítása, esővíz-csatornázás) finanszírozására felvett köl­csön visszafizetésére. A pro­jekt 200 millió lej értékű. Az összeg nagy részét vissza nem térítendő támogatásként kapták, de kilencszázalékos önrészt is ki kellett tenni. A 2012-ben felvett kölcsönt il­letően egyelőre türelmi időt kaptak az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól, de ha­marosan évi 3,6 millió lejt kell visszafizetniük, ha nem teszik, megszakad a finanszí­rozás. Az is elhangzott: javul a szolgáltatás minősége, és ez a lakosság javára válik majd. (folytatása a 3. oldalon) hetén úgy tűnt, a kovásznai­­ak nem fogadják el az áreme­lési igényt. Elsőként Vasilica Enea jegyzőnő utasította vissza a vonatkozó határo­zattervezet ellenjegyzését. Többek között kifogásolta, hogy nem tartották be az át­láthatóságra vonatkozó elő­írásokat, a lakosság nem nyilváníthatott véleményt az áremelés kapcsán. A tanács­tagok is egymás után szólal­tak fel, mindannyian ellenez­ték az intézkedést. Az Aqua­com vaskos dokumentációval támasztotta alá az áremelés igényét, de mint kiderült, a városatyák számára semmit­mondóak voltak a felsorolt adatok. Az önkormányzati képviselők felvetéseire Ko­­zsokár Attila, a Közüzemek Rt. aligazgatója válaszolt. Ismét lecsapott a fogyasztóvédelem SI­DEMETER VIRÁG KATALIN Nem tesznek eleget a jogszabályokban szereplő előírásoknak a háromszéki játszó­terek, illetve a sepsiszentgyörgyi úszómedencék, ezért a napokban összesen 25 200 lejre bírságolta a létesítmények fenntartóit a megyei fogyasztóvédelmi hatóság. A Mircea Diacon igazgató által jegyzett sikerült megközelíteniük, a tájékoztató közlemény szerint az ellenőrök a baráti és szerint az ellenőrzés idején a létesítmény a sepsiszentgyörgyi strandon, valamint az zárva volt, holott a kifüggesztett órarend­uszodánál, illetve a megyeszékhelyi­és­nek megfelelően nyitva kellett volna len­­kézdivásárhelyi játszótereken tartottak­nie - a medence gondnoka ezért figyel­­szemlét egy tematikus kampány részeként, mertetést kapott. Az erdővidéki város úszómedencéjét nem (folytatása a 3. oldalon) Játszótér a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban 2014. augusztus 1., PÉNTEK XXVI. évfolyam Kalapot emeltünk Gábor Áron előtt Gábor Áronra emlékeztek születésének kétszázadik évfordulóján teg­nap a hős székely ágyúöntő őrnagy eresztevényi síremlékénél. Az alkalom­mal kopjafaerdőt avattak a református temető országút felőli sarkában. T. Papp Zsolt, az Eresztevényi Re­formátus Egyházközség lelkésze köszön­tőjében Pál apostolnak a korintusbeliek­­hez írott első leveléből idézett, s igema­gyarázatában hangoztatta: bizonyosra veszi, hogy Gábor Áron lelkében előre tekintett, a békére, népének összefogásá­ra, az építésére, egy jobb jövendőre. Gábor Áron olyan ember, aki irányt mu­tat nekünk, s tettéből erőt kell meríte­nünk a jövő építéséhez. Lukács Bence, Magyarország Csíkszeredai konzulja ki­fejtette: Gábor Áronnak a hazájába vetett hite adott bátorságot. Nekünk ahhoz van szükségünk bátorságra, hogy higgyünk, pedig ma nem ágyúval kell megvéde­nünk családunkat, hazánkat, nemzetün­ket. Ma úgy tudunk legjobban vigyázni egymásra, ha mindennap azt tesszük, ami összeköt. Összeköt kultúránk, anya­nyelvünk, összekötnek hagyományaink, őseink, közös hőseink, mint amilyen Gábor Áron is - hangoztatta. (folytatása a 3. oldalon) Cjp SZEKERES ATTILA ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI ÍMÁRÓL HOLNAPRA • A­z éber titkosszolgálat De hisz ezt eddig is tudtuk, nincs benne semmi új, a Securitaténak csak a neve vál­tozott, szellemisége, küldetése, módszerei a régiek maradtak - a romániai valóság­ban élőket túlságosan nem is lepték meg George Maior, a Román Hírszerző Szol­gálat vezetőjének szavai, miszerint az álta­la vezetett intézmény feladatának tekinti a területi autonómia megakadályozását. Pedig legalábbis bizarr nyilatkozat, elszó­lás ez egy titkosszolgálat főnökétől - olyas­valakitől tehát, aki nemzetbiztonsági szem­pontból kulcsfontosságú intézményt vezet, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy alapvetően titkos küldetéseket teljesít. Márpedig azzal, hogy a sajtó nyilvánossá­ga előtt beszámolt erről, a misszió titkos jellege azonnal megszűnt. Csakhogy a történet nem egyszerű el­szólásról, George Maior amatörizmusáról szól - annál tapasztaltabb és dörzsöltebb a hírszerző szolgálat vezetője, semhogy ilyen hibákat kövessen el. Ráadásul nyilvánva­lóan túllépte hatáskörét is: demokratikus jogállamban ugyanis - ahol a hatalmi ágak szétválasztásának elve működik a gyakorlatban - nem a hírszerző szolgálat feladata valamilyen közigazgatási beren­dezkedés mellett síkra szállni, esetleg poli­tikai vitákba beleszólni - márpedig az au­tonómiaigény erről szól. De attól sem kell féltenünk Majort, hogy bármiféle megro­vásban részesülne emiatt. A titkosszolgá­lati főnök, nyilván, tisztában van azzal, meddig terjed jogköre, s azzal is, hogy ha­talma nem feltétlenül szorítkozik eme tör­vényi korlátok közé. Nyilatkozata ezért sokkal inkább a meg­félemlítést célozza, ha nem is közvetlenül - mert az autonómiaküzdelem aligha lankad emiatt de közvetetten. Azt üzeni ugyanis, hogy a titkosszolgálat afféle állam az ál­lamban, azt tesznek, amit akarnak, bele­szólhatnak olyan kérdésekbe, amelyekhez nem lenne közük, nem érvényesek rájuk a jogállam szabályai, munkájukat senki nem kérheti számon. Az autonómiát követelők­nek így nemcsak a romániai politikai élet vezetőit kell meggyőzniük, hanem láthatat­lan erőket is le kell győzniük a sikerhez. Ebben a megvilágításban pedig igen le­hangoló a majori üzenet, hiszen a demok­rácia alapjait, a hatalmi ágak elválasztá­sának elvét kérdőjelezi meg, és komoran jelzi: elnökök, kormányok jöhetnek, mehet­nek, a titkosszolgálatok vigyázó szemekkel, éberen őrködnek mindenek fölött. Farcádi Botond

Next