Háromszék, 2015. április (27. évfolyam, 7459-7481. szám)

2015-04-01 / 7459. szám

Vita az anyanyelv használatáról • SZEKERES ATTILA Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülésén ismételten felvetődött az anyanyelvhasználat kérdéskö­re. Az önkormányzati elnök több ígéretet is tett ezzel kapcsolatban. Az ülésen Bedő Zoltán EMNP-s tanácstag felrótta, hogy a megyeháza alárendelt­ségébe tartozó több intéz­mény igazgatója csupán ro­mánul szólal fel - például épp előtte Gál Nándor RMDSZ- es önkormányzati képviselő, a Művészeti Népiskola igaz­gatója, s többször megtörtént, hogy a megyeháza nem élt anyanyelv-használati jogával. Az ülés előtt beterjesztett ha­tározattervezetet is csak ro­mánul kapták meg - tette szó­vá. Tamás Sándor (RMDSZ) tanácselnök emlékeztetett, mindvégig igyekezett betarta­ni a kétnyelvűséget, és ezt megkövetelte a hivatal mun­katársaitól is. Az üléseken is egyensúlyt teremtett, ő maga fordított, amikor szükséges volt. Hangsúlyozta: a ben­nünket törvényesen megillető nyelvi jogokat be kell tartani, sőt, bővíteni kell azokat. Az említett határozattervezetről ülés előtt egy órával még folyt az egyeztetés, nem volt fizikai lehetőség lefordítására,­­folytatása a 3. oldalon) Figyeljünk a húsvéti élelmiszer-vásárlásra Húsvét idején fokozottan oda kell figyelni, hogy az idény­re jellemző élelmiszereket honnan, milyen minőségben vá­sároljuk meg - figyelmeztet dr. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-bizton­sági Igazgatóság vezetője. A hivatal folyamatosan ellenőrzi az élelmiszerek forgalmát, ebben az időszakban az idényter­mékekre összpontosítanak - mondta az igazgató. Részletek a 3. oldalon Készülődés tojásírással pl FEKETE RÉKA Hétfőtől naponta öt-hat osztálynyi diák fordul meg a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házában, hogy tojásírást tanuljon, a kezdők az egyszerűbb mintákat, a tapasztaltak a bonyolultabbakat rajzolják kesicével a főtt tojásra, majd forró festékbe mártják, a végső szakaszban pedig letörlik a viasszal húzott vonalakat, ekkor sejlik fel a maga szépségében az írott tojás. A kilencedik alkalommal szervezett közös húsvéti készülődés péntekig tart, addig mindennap viaszillat lengi be a Tanulók Háza emeleti nagytermét. Az Ady Endre-iskola kisdiákjai nagy türelemmel rajzolták a mintákat ALBERT LEVENTE FELVÉTELE VÉGLEGES ÍTÉLET • • Örököseihez kerül az árkosi Szentkereszty-kastély Tizenkét évi pereskedés után örökösei birtokába kerül az árkosi Szent­­kereszty-kastély, a benne működő kulturális központnak ki kell költöznie, pe­dig minden lehetőséget megragadott, hogy az ingatlan ne képezhesse visszaszol­gáltatás tárgyát, s ne kelljen elhagynia a birtokot, így a korrupcióellenes ható­ságnál jelentették fel azokat, akik közreműködtek az örökség odaítélésében, és években újabb átépítéseket végezte­tett, amely során a kastély elnyerte mai formáját. Az ingatlan öröklés útján ifj. Szentkereszty Béla birtokába került, aki 1944. július 28-án elhunyt. 1945-ben ál- Báró Szentkereszty Zsigmond és fe­lesége, gróf Haller Anna 1870 körül kas­téllyá bővíttette az egykori árkosi udvar­házat. Fiuk, id. báró Szentkereszty Béla, Háromszék vármegye főispánja az 1890- Szekeres Attila riportja az 5. oldalon laposították: árvaház, mezőgépészeti iskola, termelőszövetkezet, utóbb agro­­nómusház működött benne. 1982-ben átvette a Román Kommunista Párt, s protokolláris vadászkastélyt alakítottak ki a diktátorházaspárnak. A rendszervál­tás után a művelődési minisztérium alá­rendeltségébe tartozó, 1990-ben létreho­zott Árkosi Kulturális Központ (a továb­biakban központ) kapott helyet benne. A SZERZŐ FELVÉTELE T~MÁRÓL HOLNAPRA ~ Remény Másfél évtized után Marosvásárhely ébre­dezik. A huszonnegyedik órában végre körvo­nalazódik egyfajta összefogás, és fontosabb­nak tűnik a cél, mint egy-egy párt, szervezet önös érdeke. Három bukásra volt szükség és arra, hogy ráébredjenek, egy negyedik kudar­cos próbálkozás a székely főváros végleges elveszítését hozhatja a magyarság számára. Tizenöt évvel ezelőtt, 2000-ben román pol­gármestert választott Marosvásárhely, majd az ezt követő mindhárom alkalommal felme­rült a közös magyar jelölt indításának lehető­sége, ám az ötlet elvérzett a politikusi játsz­mákban. Mára mintha megtanulták volna, hol vannak a buktatók, és úgy tűnik tényleg komo­lyan gondolják az együttműködést. Ébredezik az alázat, amelyről az RMDSZ Maros megyei elnöke is beszélt, és megtalálták a demokrati­kus, mindenki által elfogadott formát is: elővá­lasztáson keresik meg a legmegfelelőbb, leg­népszerűbb magyar politikust, akit aztán mind­annyian támogatnak. A három magyar párt vezetői aláírták a szándéknyilatkozatot, leszö­gezték az előválasztások szabályait, úgy tűnik minden adott, hogy ismét magyar polgármes­tere legyen Marosvásárhelynek. Remélhetően később sem csúszik el a kibontakozó megálla­­podás személyes ambíciókon, ellentéteken. Az elmúlt időszakban akadt más példája is a magyar-magyar összefogásnak Az RMDSZ és az MPP közösen lobbizott Strasbourgban a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezte s 51 önkormányzat által elfogadott határozat ügyé­ben, együtt hangoztatták, konszenzus van a magyarság körében Székelyföld autonómiája kapcsán. Sikerült végre olyan képet sugároz­niuk közösségünkről, amilyenre nagyon rég szükség lenne. Hosszú évek viszálya után nagy sokára stratégiai partnerséget kötött a két nagy, autonómiáért küzdő szervezet, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács is. A jég már tavaly olvadozni kezdett, ám a jelek szerint immár összehangolt munká­ra vállalkoznak a „ romániai magyarság több­szintű autonómiája megvalósításáért ”. Csontunkig hatolt a kés, talán erre volt szükség, hogy végre meginduljon az erdélyi magyar politikai életben is egyfajta együttgon­­dolkodási,­­működési folyamat. Bízzunk ben­ne, a felismerés valós, nem csupán álca, a szándék őszinte, nem csak hiteltelenné vált, bi­zalomvesztett pártok, szervezetek politikusok keresik a túlélési lehetőséget. Talán van re­mény, hogy a jelentős, nagy célok újra össze­kovácsolják szétforgácsolt közösségünket. farkas Réka.

Next