Háromszék, 2015. május (27. évfolyam, 7482-7505. szám)

2015-05-01 / 7482. szám

ERDÉLYI EGYHÁZI VAGYON A visszaszolgáltatásról tárgyaltak az EP-ben Az erdélyi magyarság aktuális kérdéseivel, többek kö­zött az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyé­vel is foglalkozott az Európai Parlament (EP) kisebbség­­ügyi munkacsoportja - közölte tegnap Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a csoport néppárti társelnöke. A politikus közleménye szerint a munkacsoport ülé­sén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is részt vett, és részletesen összefoglalta az erdélyi magyar közösség hely­zetének alakulását a rend­szerváltást követően. „Ha nem vagyunk résen, még az is megtörténhet, hogy elve­szik megszerzett jogokat” — idézi a közlemény Kelemen Hunort. A Székely Mikó Kollégium ügye kapcsán el­mondta, hogy „perverz megol­dás bírósági eljárással vissza­venni egyházi ingatlanokat, ez ugyanis veszélyes pre­cedenst teremhet”. Ismertette, hogy a romániai református egyház az Emberi Jogok Eu­rópai Bíróságához fordul a tulajdonjog megsértése miatt. (folytatása a 4. oldalon) Megújul a miklósvári kastély • HECSER LÁSZLÓ Szűk éven belül megújul a miklósvári Kálnoky-kas­­tély. Az 1,12 millió eurós beruházás révén - ebből meg­közelítőleg egymilliót a Norvég Alap biztosít - nemcsak az évszázados falak menekülnek meg az enyészettől, ha­nem múzeummá alakulva a falu és a régió turisztikai és gazdasági fejlődéséhez is hozzá fog járulni - hangzott el tegnap a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. A kastélyt a baróti önkor­ nagy feladat előtt állnak, hr­­mányzattól 2004-ben ha­­szon rövid idő alatt kell a szénbérbe vevő s azóta fél- kivételes odafigyelést köve­­újításáért küzdő gróf Kál­­telő munkát elvégezniük. Soky Tibor úgy fogalmazott, (folytatása a 3. oldalon) A Szent György Napok programja 8. oldal MEGJELENT O MEGJELENT O MEGJELENT Sombori Sándor: Gábor Áron A Hármas Alapítvány Kaláka Könyvek soroza­tában a napokban jelent meg Sombori Sándor Gábor Áron című regé­nyes krónikájának leg­újabb kiadása, melyet a Háromszék tavaly, a Gábor Áron Emlékév al­kalmából folytatásokban közölt. A Plugor Sándor rajzaival illusztrált kötet a Szent György Napok ideje alatt megvásárolha­tó a kolozsvári Idea Exit kiadó standjánál a sepsiszentgyörgyi városházával szemben, ára 24 lej. Ugyanott kapható Kuti János Megyek hóhányónak című, ugyancsak a Hármas Ala­pítvány kiadásában megjelent szatírakötete. Gyarapodik Sepsiszentgyörgy A Szent György Napokra készülődnek az Erzsébet park szomszédságában ALBERT LEVENTE FELVÉTELE DEMETER J. ILDIKÓ Az elmúlt napok, hetek történései lassan megkérdőjelezik az önkormány­zatiság létét: Gyergyószentmiklós pol­gármesterét azzal vádolják, hogy meg­védett egy tanácsi telket egy magyaror­szági cégtől, Csíkszereda elöljáróját azzal, hogy túl olcsón vásárolt területet a városnak, és már olyan vád is van, hogy „választási előnyökért” aszfaltoz­tak - így kezdte éves beszámolóját a tegnapi tanácsülésen Antal Árpád pol­gármester. A nyomott hangulat vagy talán a városünnep miatt szokatlanul rövidre fogta, és csak egyetlen adatot emelt ki: a munkanélküliség aránya ta­valy 2,14 százalék volt Sepsiszent­­györgyön, miközben az országos átlag 5,25, a megyei pedig 6,7 százalékon ál­lapodott meg. A továbbiakban közölte, hogy a város saját bevételei - köztük a személyi jövedelemadóból visszaosz­tott összegek - folyamatosan növeked­nek, ezért a közszolgáltatásoknak nyúj­tott támogatást is egyre növelik: a busz­vállalatnak és a köztisztaságra is több jut. Közvilágításra azonban az előző évek tételeinél kevesebbet költenek, mert az elvégzett beruházásokkal csökkent az áramfogyasztási számla. Néhány példát sorolt a 2014-ben el­végzett út- és járdajavításokra, meg­említette a föld alá fektetett vezetéke­ket, és azt, hogy néhol az úttest alapo­zásától kellett kezdeni, mert ezt a het­venes évektől kezdve elhanyagolták. (folytatása a 3. oldalon) IMÁRÓL HOLNAPRA ~ Röhejes kisebbségvédelem Caragialéhoz méltóan röhejesre sikerült a tegnap Kolozsváron szervezett kisebbségvédelmi konferencia. Az Európa Tanács húsz évvel ezelőtt elfogadott Kisebbség­­védelmi Keretegyezményét, annak romániai alkalmazását ünnepelték, a példaértékű román modellt méltatták úgy, hogy az érintettek — köztük a legszámosabb romániai ma­gyarság-képviselői sem meghívót, sem szót nem kaptak a rendezvényen. Bizarr volt a Babas -Bolyai Tudományegyetem rektorának lelkendezése a megvalósult multikulturalizmusról, miközben magyar vagy német felirat alig tükrözi intézményében e sokszínűséget, de a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak a lelkesedése is, akiben fel sem merült, hogy netán meghallgathatná az érintettek véleményét. Díszdoktori kitüntetéssel való „lekenyerezését” megelőzően ecsetelte, mily példaértékű a román modell, a román hatóságok mennyire figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Ha csak picit is tájé­kozódik, szembesülhetett volna azzal, hogy még látogatása helyszínén, Kolozsváron sincsenek kétnyelvű táblák, de csak pillantást kellett volna vetnie az elmúlt napok sajtójára, s lát­ta volna, mily példaértékűen büntetik Marosvásárhelyen azokat, akik utcájuk nevét magyarul is ki merik írni. A hazug­ság-csúcs azonban Bogdan Aurescu külügyminiszter volt, aki egyenesen károsnak nevezte az autonómiát, amely szét­választ és nem összeköt, pedig - mint fogalmazott - „a ki­sebbségeknek integrálódniuk kell abba a többségi társada­lomba, amelyben élnek". És jellemző módon a kisebbségvé­delem eme jeles román ünnepén a nagy-nagy tolerancia jegyében nem volt kíváncsi senki sem a Musai-Muszály moz­galom képviselőjének, sem az SZNT elnökének mondandójá­ra. Az RMDSZ pedig sértődötten távol maradt, meg sem kí­sérelve a magas rangú vendéget a valósággal szembesíteni. Nagy luxus ez az érzékenység egy magát magyar érdekvédel­mi szövetségnek tartó szervezettől, nem? Pár napja Klaus Johannis államelnök leveléből gyom­lálták ki azt a passzust, mely arról szólt, lenne még bőven tennivalója Romániának a kisebbségvédelmet illetően, tegnap Kolozsváron dicsőítették azt a keretegyezményt, melynek előírásait - mint Izsák Balázs is megfogalmazta - szinte naponta megsértik. Mintha a kirakatpolitizálás, az öntömjénezés semmissé tehetné a nem többséghez tarto­zó nemzeti közösségek elégedetlenségét. Ismét bebizonyo­sodott, nem gyógyítanák, elfödik inkább a bajt, abban a reményben, eltűnünk, beolvadunk. E siralmasan röhejes konferencia is igazolja, tulajdonképpen ez a cél, ez lenne a példaértékű román kisebbségvédelem igazi sikere. Agyonbürokratizált szervezeti életünkben tényleg nem lenne lehetőség arra, hogy hitelesen tájékoztassuk gondja­inkról a világot? Mert hiába nevetünk az ilyen kirakatren­dezvényeken, végül arcunkra fagyhat a mosoly. Farkas Réka

Next