Háromszék, 2015. május (27. évfolyam, 7482-7505. szám)
2015-05-01 / 7482. szám
ERDÉLYI EGYHÁZI VAGYON A visszaszolgáltatásról tárgyaltak az EP-ben Az erdélyi magyarság aktuális kérdéseivel, többek között az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyével is foglalkozott az Európai Parlament (EP) kisebbségügyi munkacsoportja - közölte tegnap Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a csoport néppárti társelnöke. A politikus közleménye szerint a munkacsoport ülésén Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is részt vett, és részletesen összefoglalta az erdélyi magyar közösség helyzetének alakulását a rendszerváltást követően. „Ha nem vagyunk résen, még az is megtörténhet, hogy elveszik megszerzett jogokat” — idézi a közlemény Kelemen Hunort. A Székely Mikó Kollégium ügye kapcsán elmondta, hogy „perverz megoldás bírósági eljárással visszavenni egyházi ingatlanokat, ez ugyanis veszélyes precedenst teremhet”. Ismertette, hogy a romániai református egyház az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a tulajdonjog megsértése miatt. (folytatása a 4. oldalon) Megújul a miklósvári kastély • HECSER LÁSZLÓ Szűk éven belül megújul a miklósvári Kálnoky-kastély. Az 1,12 millió eurós beruházás révén - ebből megközelítőleg egymilliót a Norvég Alap biztosít - nemcsak az évszázados falak menekülnek meg az enyészettől, hanem múzeummá alakulva a falu és a régió turisztikai és gazdasági fejlődéséhez is hozzá fog járulni - hangzott el tegnap a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. A kastélyt a baróti önkor nagy feladat előtt állnak, hrmányzattól 2004-ben haszon rövid idő alatt kell a szénbérbe vevő s azóta fél- kivételes odafigyelést köveújításáért küzdő gróf Káltelő munkát elvégezniük. Soky Tibor úgy fogalmazott, (folytatása a 3. oldalon) A Szent György Napok programja 8. oldal MEGJELENT O MEGJELENT O MEGJELENT Sombori Sándor: Gábor Áron A Hármas Alapítvány Kaláka Könyvek sorozatában a napokban jelent meg Sombori Sándor Gábor Áron című regényes krónikájának legújabb kiadása, melyet a Háromszék tavaly, a Gábor Áron Emlékév alkalmából folytatásokban közölt. A Plugor Sándor rajzaival illusztrált kötet a Szent György Napok ideje alatt megvásárolható a kolozsvári Idea Exit kiadó standjánál a sepsiszentgyörgyi városházával szemben, ára 24 lej. Ugyanott kapható Kuti János Megyek hóhányónak című, ugyancsak a Hármas Alapítvány kiadásában megjelent szatírakötete. Gyarapodik Sepsiszentgyörgy A Szent György Napokra készülődnek az Erzsébet park szomszédságában ALBERT LEVENTE FELVÉTELE DEMETER J. ILDIKÓ Az elmúlt napok, hetek történései lassan megkérdőjelezik az önkormányzatiság létét: Gyergyószentmiklós polgármesterét azzal vádolják, hogy megvédett egy tanácsi telket egy magyarországi cégtől, Csíkszereda elöljáróját azzal, hogy túl olcsón vásárolt területet a városnak, és már olyan vád is van, hogy „választási előnyökért” aszfaltoztak - így kezdte éves beszámolóját a tegnapi tanácsülésen Antal Árpád polgármester. A nyomott hangulat vagy talán a városünnep miatt szokatlanul rövidre fogta, és csak egyetlen adatot emelt ki: a munkanélküliség aránya tavaly 2,14 százalék volt Sepsiszentgyörgyön, miközben az országos átlag 5,25, a megyei pedig 6,7 százalékon állapodott meg. A továbbiakban közölte, hogy a város saját bevételei - köztük a személyi jövedelemadóból visszaosztott összegek - folyamatosan növekednek, ezért a közszolgáltatásoknak nyújtott támogatást is egyre növelik: a buszvállalatnak és a köztisztaságra is több jut. Közvilágításra azonban az előző évek tételeinél kevesebbet költenek, mert az elvégzett beruházásokkal csökkent az áramfogyasztási számla. Néhány példát sorolt a 2014-ben elvégzett út- és járdajavításokra, megemlítette a föld alá fektetett vezetékeket, és azt, hogy néhol az úttest alapozásától kellett kezdeni, mert ezt a hetvenes évektől kezdve elhanyagolták. (folytatása a 3. oldalon) IMÁRÓL HOLNAPRA ~ Röhejes kisebbségvédelem Caragialéhoz méltóan röhejesre sikerült a tegnap Kolozsváron szervezett kisebbségvédelmi konferencia. Az Európa Tanács húsz évvel ezelőtt elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezményét, annak romániai alkalmazását ünnepelték, a példaértékű román modellt méltatták úgy, hogy az érintettek — köztük a legszámosabb romániai magyarság-képviselői sem meghívót, sem szót nem kaptak a rendezvényen. Bizarr volt a Babas -Bolyai Tudományegyetem rektorának lelkendezése a megvalósult multikulturalizmusról, miközben magyar vagy német felirat alig tükrözi intézményében e sokszínűséget, de a Velencei Bizottság elnökének, Gianni Buquicchiónak a lelkesedése is, akiben fel sem merült, hogy netán meghallgathatná az érintettek véleményét. Díszdoktori kitüntetéssel való „lekenyerezését” megelőzően ecsetelte, mily példaértékű a román modell, a román hatóságok mennyire figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Ha csak picit is tájékozódik, szembesülhetett volna azzal, hogy még látogatása helyszínén, Kolozsváron sincsenek kétnyelvű táblák, de csak pillantást kellett volna vetnie az elmúlt napok sajtójára, s látta volna, mily példaértékűen büntetik Marosvásárhelyen azokat, akik utcájuk nevét magyarul is ki merik írni. A hazugság-csúcs azonban Bogdan Aurescu külügyminiszter volt, aki egyenesen károsnak nevezte az autonómiát, amely szétválaszt és nem összeköt, pedig - mint fogalmazott - „a kisebbségeknek integrálódniuk kell abba a többségi társadalomba, amelyben élnek". És jellemző módon a kisebbségvédelem eme jeles román ünnepén a nagy-nagy tolerancia jegyében nem volt kíváncsi senki sem a Musai-Muszály mozgalom képviselőjének, sem az SZNT elnökének mondandójára. Az RMDSZ pedig sértődötten távol maradt, meg sem kísérelve a magas rangú vendéget a valósággal szembesíteni. Nagy luxus ez az érzékenység egy magát magyar érdekvédelmi szövetségnek tartó szervezettől, nem? Pár napja Klaus Johannis államelnök leveléből gyomlálták ki azt a passzust, mely arról szólt, lenne még bőven tennivalója Romániának a kisebbségvédelmet illetően, tegnap Kolozsváron dicsőítették azt a keretegyezményt, melynek előírásait - mint Izsák Balázs is megfogalmazta - szinte naponta megsértik. Mintha a kirakatpolitizálás, az öntömjénezés semmissé tehetné a nem többséghez tartozó nemzeti közösségek elégedetlenségét. Ismét bebizonyosodott, nem gyógyítanák, elfödik inkább a bajt, abban a reményben, eltűnünk, beolvadunk. E siralmasan röhejes konferencia is igazolja, tulajdonképpen ez a cél, ez lenne a példaértékű román kisebbségvédelem igazi sikere. Agyonbürokratizált szervezeti életünkben tényleg nem lenne lehetőség arra, hogy hitelesen tájékoztassuk gondjainkról a világot? Mert hiába nevetünk az ilyen kirakatrendezvényeken, végül arcunkra fagyhat a mosoly. Farkas Réka