Háromszék, 2016. augusztus (28. évfolyam, 7862-7887. szám)
2016-08-01 / 7862. szám
Újjászületett a Büdös-feredő KISGYÖRGY ZOLTÁN •Feredezéssel örvendeztek a közös munka eredményének a hétvégén Bölönben. Tíz nap alatt összefogással tündérkertté varázsolta a Büdös-feredőt a budapesti Ars Topia Alapítvány, a sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület és az önkéntesek csapata a XXI. Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka részeseként. Az avatót Bölön község népes serege és a kalákások maguk végezték: kipróbálták a gyógyvizes medencét, megkóstolták a kénes forrásvizet. A helyiek a kalákásoknak megköszönték a lelkes munkát, a kalákások a bölönieknek az önzetlen segítséget, a székely konyha ízeit és a vég nélküli vendégszeretetet. DEMETER ZOLTÁN FELVÉTELE Egy kupa mindenért kárpótol Manapság nincs olyan kézilabda-kedvelő magyar, aki ne tudná, ki Szucsánszki Zita. A Ferencváros TC-Rail Cargo Hungária 29 éves csapatkapitánya tizenegy éve játszik zöld-fehér mezben, és ez idő alatt bizony a csúcsra ért, hiszen EHF Kupa-győzelmet (2006), magyar bajnoki címet (2007,2015), bajnoki ezüstérmet (2006,2012,2013,2014,2016), bajnoki bronzérmet (2011), Magyar Kupa-ezüstérmet (2007), Magyar Kupa-bronzérmet (2006,2016) és Kupagyőztesek Európa Kupája-győztes címet (2011,2012) ünnepelhetett, emellett pedig 2011 után 2015-ben másodszor választották meg az év magyar női kézilabdázójának. A Fradival egy hétig Sepsiszentgyörgyön edzőtáborozó Szucsánszki Zita a fárasztó edzésprogram ellenére szívesen mesélt ittlétéről, a szurkolókról, a Fradiról és a válogatottról.»z A Fradi szíve, Szucsánszki Zita Megkezdődött. E hónaptól azaz mától több száz volt törvényhozó kapja meg azt a különjuttatást, amelyet széles egyetértésben szavaztak meg a legkülönbözőbb nézeteket valló pártok. Jelenleg hétszáznál több nyugalmazott képviselő és szenátor jogosult extranyugdíjra, ami havi 200 ezer euróval - közel 900 ezer lejjel - terheli meg az államkincstárt. Egy mandátum, azaz négyévi törvényhozói tevékenység után havi 1500 lej, három mandátum után már 4600 lej jár honatyáinknak a rendes nyugdíjuk mellé, miközben az országos átlagnyugdíj jelenleg 892 lej, és ezért legalább 35 évet kellett dolgozni. Legkevesebb ötször nyolc órát hetente, miközben választottjaink az átlagbér sokszorosáért egy egyszerű képviselő munkabére 4500 lej havonta, de kap még 10 ezer lejt lakbérre, és több kedvezményt is, például ingyen utazhat három-négy fél munkaidőt szunyókáltak a bársonyszékekben (amikor nem lógtak vagy éppen vakációztak), és még arra sem méltatták azokat, akiknek adójából ilyen jó körülmények közé kerültek, hogy közhasznú, világos, jól alkalmazható törvényeket alkossanak. Minek? A jónép, ha olyan balek, hogy rájuk szavaz, érje be néhány zavaros jogszabállyal, amelyben az okos fiúk zavartalanul horgászhatnak, miközben a lakosság a napi betevő után lohol... Az ország legmagasabb rangú szerve a parlament, amelyet közpénzekből tartanak fenn, jogos az elvárás, hogy tagjai a társadalom oszlopai, mindenki számára követendő példák legyenek. Sajnos, lassan bűnözők tanyájává válik: még a politikai felhangú eljárásokat leszámítva is igen nagy arányú a törvényszegésért elítélt vagy gyanúba fogott törvényhozók száma, minden román párt csúcsvezetői bejáratosak a törvényszékre, már az RMDSZ-nek is van korrupciógyanús vidéki kiskirálya. És sajnos ez a példa is ragadós: ha ez látszik a boldogulás módszerének Romániában, ezt kívánja követni minden jólétre vágyó személy. A kisemberek leplezetlen lenézése mellett ez a másik legveszélyesebb üzenete a különjogoknak, hogy olyan társadalmat épít a vezetői réteg, amelyben a lógás, henyélés, hozzá nem értés, nemtörődömség nyeri el jutalmát, hogy a törvényszegésekről most ne is beszéljünk. Lehet arra hivatkozni - meg is teszik -, hogy nem olyan sok az a pár száz nyugdíjas, de vannak más kivételezett kategóriák is, katonák, belügyi, igazságügyi alkalmazottak, és csak a pártok által sokat szidott független kormányon múlott, hogy az önkormányzati vezetőkre nem tudták kiterjeszteni a kört. De nem az a kérdés, hogy hányan vannak, vagy hogy melyik nyugati országhoz mérik jövedelmüket (sántító érv, hiszen a munkaerkölcs sem olyan), hanem a társadalmi szolidaritás. A nyugdíjrendszer a befizetéseken alapul, és a különnyugdíjakhoz máshonnan, a szegényebbektől vagy a beruházásoktól kell elvenni a pénzt. Ez pedig társadalomellenes. Sőt, az állampolgárok egyenlőségét szavatoló román alkotmányt is sérti. No meg az elemi jóérzést, de arról nyilván nem is hallottak a parlamentben. DEMETER. ILDIKÓ ■ máról holnapra ■ Törvények fölött Külön nyugdíj volt honatyáknak Nyugdíjuk mellé további jelentős havi juttatást kapnak mától a volt képviselők és szenátorok: érvénybe lép ugyanis a volt honatyák extranyugdíjáról szóló jogszabály, és a kormány elkülönítette a kifizetéshez szükséges pénzt is. FARCÁDI BOTOND » A pluszjuttatásban több mint 600 volt honatya részesül majd. Négyéves parlamenti munka után havi 1500 lej jár majd - rendes, a ledolgozott évek és a befizetett társadalombiztosítási járulék függvényében kiszámított nyugdíjakon kívül -, de aki 12 évet töltött a bukaresti törvényhozásban, közel 5000 lejes többletjuttatást kap majd. Ez utóbbi összeg a kevesebb mint ezerlejes átlagnyugdíj több mint ötszöröse. Az intézkedés nagyjából egymillió lejes megterhelést jelent az államkassza számára minden hónapban. A különnyugdíjról szóló jogszabályt korábban elsöprő többséggel fogadta el a parlament a hatalmas közfelháborodás ellenére. Ugyanilyen különnyugdíjról szóló jogszabályt fogadott el a törvényhozás a helyi és megyei önkormányzati vezetők és tanácstagok számára, a kormány óvásai nyomán azonban ezt az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette. A NYERGESTETŐI CSATA 167. ÉVFORDULÓJÁN Amikor átírtuk a történelmet A csíkkozmási falunapokon a nyergestetői csata 167. évfordulójára megemlékeztek tegnap délután az 1897. augusztus 8-án felavatott emlékműnél. A rendezvénynek Csíkkozmás község önkormányzata és az RMDSZ Csíki Területi Szervezete volt a házigazdája.»3