Háromszék, 2018. december (30. évfolyam, 8564-8584. szám)

2018-12-03 / 8564. szám

Jöjjön jobb esztendő DEMETER ILDIKÓ •Advent első vasárnapján a római katoliku­sok az egyházi év kezdetét ün­nepüik, ezért Szabó Lajos kano­nok először boldog új évet kívánt azoknak, akik azért gyűltek össze tegnap este Sepsiszentgyörgy főterén, hogy részt vegyenek az idén kilencedik alkalommal megszervezett gyertyagyújtá­son. És sokan voltak, gyermekes családok és magányosan élők is kimentek együtt hallgatni a magyarul és románul is elhang­zó karácsonyi énekeket, fogad­ni az áldást, örülni a közelgő szebb napoknak, szót váltani az ismerősökkel, kürtőskalácsot majszolni, forralt bort kortyol­gatni. Antal Árpád polgármester a gyertyák angyali üzenetéről beszélt, de azt is elmondta: a ko­szorút a városi kertészet mun­katársai készítették, és helybeli alkotók tervei szerint díszítették fel. Az elöljáró békés, szeretet­teljes ünnepeket, illetve bort, búzát, egészséget kívánt, az első gyertya meggyújtása után pedig ismét zene töltötte be a teret. ALBERT LEVENTE FELVÉTELEI SEPSISZENTGYÖRGY Szerény ünnep fagyban FARKAS RÉKA » Pár százan merészkedtek ki az idei tél leghidegebb reggelén, a tömeg tetemes részét a katonaság és a hivatalosságok tették ki. Fél kilenckor, a szokásos felvonu­lás időpontjában -12 fok volt, és nem sokat enyhült az idő a Mihai Viteazul téri ünnepség fél órával későbbi kezdetére sem. »2 Békésen, incidensek nélkül zajlott a december elsejei felvonulás és ünnepség Sepsiszentgyörgyön, ezúttal elmaradt az új jobbol­­dalasok harsány látogatása, a résztvevőknek azonban meg kellett küzdeniük a korai időponttal és a hideggel. Az idegenek ezúttal sem maradtak távol, egy nacionalista érzelmektől túlfűtött csoport este a román színház bemutatóját próbálta bojkottálni. ­­­olt itt minden az elmúlt napokban, amitől a nemzeti ünnep is olyanná vált Romániában, mint a szürke, zűrös, botrá­nyokkal tűzdelt hétköznapok. Ünnepi ülés a parlamentben, amely során a politikai ellenfelek inkább csak egymásnak üzen­tek. Újabb elképesztő ígéretdömping a kormány részéről tanügyi béremelésekről és az építkezési ágazat állami támogatással történő fellendítéséről. Propagandafilm a százéves Románia szépségeiről hazugságokkal, internetről összeszedett képekkel, orosz búzamezővel, norvég farkassal. Volt még nagyszabású katonai parádé, amelyen bemutatták az adófejeinkből dollármilliárdokért vásárolt új amerikai fegyvereket és rakétaelhárító ütegeket, megtartották a centenáriumi ünnepséget Gyulafe­hérváron, felavatták az egyesülés emlékművét és egy hidat, amely a vár árka fölött összeköti azt az ortodox katedrálissal. Aztán voltak kormányelle­nes tüntetések Bukarestben és Kolozsváron, hírek érkeztek arról, hogy kifütyülték a miniszterelnököt, de jutott a nép haragjából a csendőröknek is az augusztus 10-i tüntetésen mutatott brutalitásukért. S mert kis magyarellenességtől lesz igazán ün­nep az ünnep, próbálkoztak ilyesmivel is a román médiában: a kormánypárti Antena 3 például azzal uszított, hogy éppen december elsején támadtak rá egy román diákokat szállító buszra Budapesten - valójában csak egy parkolóban bekövetkezett rongálásról volt szó­­, a kormánykritikus sajtó pedig szokásos Orbán Viktor-fóbiájával próbált hangulatot kelteni. Ahhoz is hozzászoktunk már, hogy nincsen nemzeti ünnep Székelyföldi perpat­var nélkül, s hiába maradt el ezúttal a szélsőséges Új Jobboldal felvonulása, népviseletbe öltözött, máshonnét érkező „patrióták” zavarták meg a sepsiszentgyörgyi román színház bemutatóját. E balkáni zűrzavarban azonban mégiscsak találunk néhány reményre, bizakodásra okot adó m­egnyilvánulást, mozzanatot is. Ide sorol­hatjuk, hogy egyre erőteljesebb azok hangja, akik meglehetősen kritikusan viszonyulnak e patetikus, nacionalista ömlengésbe torkolló ünnepléshez. Akik katedrális helyett autópályát, kórházat sürgetnek, akik tiltakoznak az ellen, hogy az ország vezetői üres pátosszal próbálják leplezni a vízió és a hozzáértés hiányát. Egyre többen vannak és egyre nagyobb teret kapnak a médiában is azok az értelmiségiek, történészek, újságírók, művészek, filozófusok, politikai, gaz­dasági elemzők, mi több: politikusok, önkor­mányzati vezetők, akik szót emelnek a primitív nacionalizmus, a magyarellenesség ellen, s akiknek elegük lett Bukarest romboló politikájá­ból. Ha figyelmesek vagyunk, egy másik Romá­nia körvonalait vélhetjük felfedezni, egy olyan országét, amely nemcsak fehérgalléros bűnö­zőkből és az általuk megvezetett tömegekből áll, hanem ott vannak a nyitott szemléletű értelmi­ségiek, jól képzett fiatalok, jó szándékú civilek. Már csak az a kérdés, ez a másik Románia képes lesz-e átformálni, új útra terelni az orszá­got, vagy felemésztik, eltiporják, elűzik őket is. FARCÁDI BOTOND ■■ máról holnapra ■■ Egy másik Románia KÖZIGAZGATÁSI ÁTSZERVEZÉS Tiltott az etnikai arányok megváltoztatása Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvénytervezetet, amely egyebek mellett megtiltja, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait. Az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben szereplő előírást az RMDSZ javaslatára foglalták bele a településne­vek írásmódját is egységesítő törvénymódosításba. A jog­szabály kisebbségvédelmi elő­írása ellen előzőleg maga az államfő emelt alkotmányossá­gi óvást, de az alkotmánybíró­ság megalapozatlannak ítélte Iohannis kifogásait. »4 SZÉKELYFÖLDI TERRORVÁD Rendkívüli jogorvoslatot kértek Beke István és Szőcs Zoltán védőügyvédjei november 28-án, illetve 23-án iktatták a bukaresti Legfelső Semmítő- és ítélőszé­ken azt a folyamodványt, amelyben rendkívüli jogorvoslatot kérnek, megkérdőjelezve az ellenük hozott ítélet törvényessé­gét. A Csíkszeredai börtönben fogva tartott Beke István és Szőcs Zoltán a végleges ítélet kimondása után közel négy hónappal - a törvényes határidő harminc nap - kapták meg a hetvenolda­­las indoklást, ami lehetővé tette számukra, hogy éljenek ezzel az utolsó hazai fellebbezési lehetőséggel, ezután már csak a nemzetközi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak. » 2

Next