Hasznos Mulatságok, 1840. 1. félév (1-50. szám)
1840-01-01 / 1. szám
Pest 1840. Szerdán Jan. 'trén A' metidshai puszta Északafrikában. Azon tartomány legnagyobb része, melly régeiben Algír nevet viselt, vagy a’ földterület, melly a’ Dey közvetlen igazgatósága alatt állott, teszi jelenleg a’ me tid shai pusztát. Ezen síkság hossza még pontosan nincs kieszközölve, de azt 20—25 órányinak tartják. Szélessége változó, 3—14, középen pedig 6 órán felül. Félhold vagy inkább iv alakú, végső pontjain kelet ’s nyugaton a’ tengert érinti, mig attól közép tája felé mindinkább távozik. Ez ívnek sík ’s tenger közti benső terét az úgynevezett algíri massif (sahel) vagy dombvidék töltibe , melly északon a’ tengerpart mentében vonul, délen pedig a’ szerint szélesedik, a’ mint a’ Metidilia a’partkörnyéktől távolodik. Dél- kelet- és nyugaton e’ nagy rónaságot az Atlashegy szegi, melly ugyan azon alakzatot követvén, még nagyobb ivet képez, végpontjaival keleten ’s nyugaton a’ tengerig annyira benyomulva, hogy a’ lapályos hézag ott egészen elenyészik. Úgy van, mintha az öreg Atlas féltékenységből minden oldalról körülkarolná a’ szép, fiatal, virító Metidshat. Algír városa dombvidék (sahel) által választatik el a’ siktól, ’s ettől egyenes, déli vonalban mintegy 6 órányira fekszik. Buffarik falu ’s az ottani tábor, a’ franeziák főfegyverhelye, középpontját foglalja el a’ pusztának, ’s egyenlő távolban van (3 óra) az Atlashegy ’s sáhéitól. Buffarikból legszebb kilátás esik a' zöld, félholdidomu térségre. Az arab d u a r-ok, h a u s h-ok és d s h emak *) ámbár számuk nehány százra felmegy, majdnem elenyésznek a’ tömérdek lapályon, ’s csak egyes kis pontocskák gyanánt tűninek elő a’ Ur sivatagból. Első érzése az európainak Metidscha tekinteténél—a’ pusztaság érzete. Elbámul az ember a’ kevés népességen, ’s számlálja, mennyi buja földnek volna helye az üres közön. E’ sikon nehány száz ezer hektár föld hever miveletlenül. Arab lakosi híresek az egész tartományban dologiszonyukról , mint ezt már Hamdan-ben-Othman- Khodsha is említé; alig vetnek annyi gabnát, mennyi saját táplálatokra szükséges, és majdnem egyedüli nyereségük a baromtenyésztés, mi a’ búja növényzet miatt meglehetős sikerű.—Első futó pillanatra a’ rónaság felülete szinte a’ tengertükréhez hasonlónak tetszik; csak a’ hegyekhez közeledvén veszi észre az ember, ezek lassú lel ső szám. Első felév tősségét délről éjszaknak, úgy hogy a’ hegyi folyamok , noha az algíri massif-ig gyors futások van, ott a’ dombvidéknél magas gátba ütközvén, elterjedt posványokká alakulnak. A’ sík mindkét végső szélin, hol a’ dombvidék, egészen rónaságba merül, a’ folyók akadály nélkül föltárják pontosan kijelelt medrekben futásukat a’ tenger fele. Ezért is hiszik lehetségesnek e’ nagy mezőség’ tökéletes kiszárítását csatornák által, mellyek a’ kisebb koválygó patakokat keleten az Arash-ba nyugaton pedig a’ Massafran-ba vezetnék. A’ munkálatok ezen nagy vállalathoz 1834. évben valóban meg is kezdettek ; erre a’ hadsereg, katonafoglyok ’s bérbe fogadott arabok használtattak; már is sok árok metszi keresztül a’ lapályságot, de még minden tévelygő folyamnak ’s innen a’ miasma-nak nem lehetőnek urai. A’ metidikai sik hét év óta mindig kívánt édene volt a’ gyarmatosítás barátinak. Ha szemökre vetők nekik hosszas késedelmezésöket a’ javaslati tenyésztési rendszerrel, közönségesen ezt szokták válaszolni: mi csak a’ síkságot növelhetjük , ’s nem akarjuk tőkéinket a’ háladatlan dombvidéken koczkáztatni, várunk, mig a’ sik birtokunkba jut. A’ gyarmatosítás ellenesei, köztök Berthezéne tábornok, Metidsha becsét ’s termékenységét mindig tagadák, főleg annak posványos helyzeténél fogva, melly, véleményük szerint , minden tervet virágzó ültetvényekre meghiusitandna. Azonban a’ telepítést pártolók reményei , ’s az azt ellenzők következtetései egyenlőn túlságosak valának. Tudva van, miként a’török uralkodás zsarnoki nyomása alatt, melly szüntelen csak kiszívására törekedett az alávetett népeknek, ’s a’ meghódoltatott tartományok jólétével és jövendőjével mintsem gondolt, a’ föld legáldottabb vidékei rövid időn sivataggá változtak. A’ népség szellemi erejével, rendszerint a’ föld’ kincsei is szunnyadnak ’s barbárok ritkán laknak paradicsomban. A’ törökök és arabok Metidsha tőrein azok valának, mik a’ mosti spanyolok Andalusia rónáira nézve voltak. Azon időben, midőn a’ mórok még egy nagy mivelt nemzetet képezének, midőn ezen jelenleg elaljasult népet, a’ mai homályos ’s nyomora fanatismus helyett, még tettre erős értelem lelkesítő, a’ „sevillai marismák“ név alatt ismert rónák igen termékeny ’s népes táj valának. Mióta azonban a’ spanyolok a* mór csatorna-építményeket elhanyagolták, oda tódultak a’ Guadalquivir vizei, ’s a* virány vadon mocsár jon. A’ metidshai pusztán is talál az ember egykori csatornák nyomára, mellyek bizon HASZNOS # Dshema, több házakból vagy gunyhókból álló falu; Hausb, mezei jószág; Duar, falucska sátorokból; a’ kabylok faluikat a’ hegységekben dasbkrahnak