A Hazáért, 1964 (19. évfolyam, 1-51. szám)
1964-01-09 / 1. szám
1IUCSIDZI11 i miMimmiin miniTitáji Az elmúlt napokban értekezletet tartottak a BM Karhatalom kommunistái. A pártaktívan részt vett Földes László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a belügymoiniszter első helyettese, Matók Béla elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága adminisztratív osztályának munkatársa. Dr. Nagy Kálmán ezredes elvtárs, a BM Karhatalom parancsnokának politikai helyettese nyitotta meg a tanácskozást. Dr. Bök Péter alezredes elvtárs, a BM Karhatalom Pártbizottságának titkára beszámolójában értékelte aBM Karhatalomnál tevékenykedő választott pártszervek munkáját, elemezte egyes pártbizottságok tevékenységét. Rámutatott a kommunisták példamutatásának szükségszerűségére, szervező, irányító munkájának fontosságára. Bírálta a még meglevő hiányosságokat, s reményét fejezte ki, hogy a pártalapszervezetek, az egész párttagság tevékeny részvételével sikeresen munkálkodnak a fő feladatok végrehajtásának elősegítésén, a személyi állomány politikai öntudatának további növelésén. A beszámolót élénk vita követte. MÉG EGYSZER A TISZTELEK MUNKÁJÁRÓL z újonckiképzésen a legnagyobb feladat a rajparancsnokokra hárul. Ők azok, akik az újoncok ténykedését közvetlenül irányítják. Tiszteseink az eddig eltelt időszakban bebizonyították, hogy az iskolán szerzett elméleti felkészültségüket a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Azonban a napi feladatok végrehajtása során gyakran találkozhatunk olyan alapvető módszertani hibákkal, amelyek gátolják a rajparancsnoki nevelőmunka hatékonyságát. Szinte majd minden alegységnél előfordul, hogy a rajparancsnokok vagy a szakaszparancsnok helyettesek bizonytalanok a foglalkozások vezetésében, mert nem fordítottak gondot a felkészülésre és csak a rutinra vagy a „jó memóriára” alapozva állnak ki alegységeik elé. Sokszor előfordul az is, hogy csak általánosságban parancsolnak, vagyis a napirendben kötelezően előírt munkák elvégzésére nem jelölik ki a felelős személyeket. — Söpörjék ki a szobát! — mondja az egyik rajparancsnok a takaródóra való felkészülés idején. De hogy ki söpörje ki, arról már nem gondoskodik. Ez a parancs mindenkinek szól, azaz senkinek sem, végrehajtását nincs kitől megkövetelni. Súlyos hiba, amikor az alegység sorakozójánál egy-egy raj ténykedését több tisztes is irányítja, különböző vezényszavak — sokszor ellentétesek — egymást érik, s az újoncok azt sem tudják, kire hallgassanak, melyik parancsot, vezényszót hajtsák végre. gyes tisztesek arról panaszkodnak, hogy egy-egy beosztottal nem tudnak mit kezdeni, mert fegyelmezetlenek, nevelhetetlenek, ügyetlenek és véleményük szerint: „Kár foglalkozni velük, úgysem lesz belőlük sohasem katona.” Korai és káros következtetés ez. Tiszteseink jobban tennék, ha az elhamarkodott véleménynyilvánítások helyett türelemmel, hatékonyabb pedagógiával igyekeznének gyengébb felkészültségű beosztottaikat tanítani, nevelni. Aki csak a beosztottak előtt álló követelményeket hangoztatja és önmagáról elfeledkezik, az előbb-utóbb súlyos visszásságokra ad okot. Van-e annak a rajparancsnoknak tekintélye, aki a beosztottaitól példás körletrendet, öltözködést, mintaszerű feleletet vár, de saját körlete elhanyagolt, ruházata rendetlen és a foglalkozásokat felkészületlenül vezeti. A válasz egyértelmű: a rajparancsnoknak nemcsak követelni, hanem példát mutatni is kell. Nem volna hiteles a kép, ha meg nem említenénk a hiányosságokon kívül azokat a hasznos kezdeményezéseket, amiket nap mint nap tapasztalunk. Jól bevált és követendő példa, amikor a kollektíva egyegy tagja alkalomadtán elmondja élettörténetét, s ezeken a beszélgetéseken természetesen a rajparancsnok is jelen van. Így nemcsak a beosztottak ismerik meg egymást, hanem a rajparancsnok is megismerheti embereit. Helyesen értelmezik a kollektíva nevelő tevékenységét ott, ahol a fegyelmezetlenkedőket, a hanyagokat a zaj előtt bírálják meg, vagy a munkában élenjárókat a közösség előtt dicsérik. Iszteseink az iskolán szép eredménynyel vizsgáztak, ami bizonyítja, hogy képzettségüket fogva alkalmasak a katonák nevelésére, de további eredményes munkájuk elengedhetetlen feltétele: a helyes pedagógiai módszerek ismerete és alkalmazása! Dávid Sándor százados Részt vett az értekezleten Földes László elvtárs, az MSZMP KB tagja, a belügyminiszter első helyettese Dr. Bök Péter alezredes elvtárs a pártbizottság beszámolóját Ismerteti A pártaktíva részvevői (Takács István felvételei) :" SÜRGŐS SEGÍTSÉG kt egy eseményre készült decemberben egy jugoszláv család. Miklosicsék kisgyermekük születését várták. Sajnos, a kis jövevény érkezése nem egészen úgy következett be, ahogy remélték. Az asszony rosszullétről panaszkodott. Az orvosi segítség távol, az egyik oldalon a jeges, zajló Dráva, a másik oldalon a határ. Az előbbin lehetetlen az átkelés. S az utóbbin? December 17-én jelentette a járőr, hogy Miklosics bácsi beszélni kíván az őrsparancsnokkal. Böszörményi százados elvtárs a helyszínre sietett, s intézkedett. A helybeli olajfúró vállalat biztosított gépkocsit, s dr. Csalus Lóránt orvos meglátogatta és megvizsgálta st szenvedőt. Kórházba kell szállítani a beteget, de sürgősen — hangzott az orvosi vélemény. Az őrs ügyeletese telefonált a mentőknek, s nemsokára a barcsi kórházban feküdt a várandós asszony. éppen időben. A délutáni pihenő csendjét újszülött sírása verte fel. Rábl Róbert A barcsi nőtanács képviselői ajándékokkal kedveskedtek a boldog mamának .