Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1820. 2. félév (1-51. szám)
1820-09-16 / 23. szám
dő pedig mindenkor irtóztató , ha a’ jelenvalót revolucziós , és fejetlen princípiumok szülték. Egyes tetteket az ő tulajdon fontosságok szerént lehet tekinteni, de egymásból folyt több több esetek szemlátomást mutatják , hogy kitsinált Systemának következései, és így más velők való bánást kívánnak. — Európának tsaknem minden országaiban olly Felekezetek támadtak, mellyek gyalázatos fiai, a’Franczia Revoluczió’ név alatt ismeretes Szörnyetegnek, ’s az ő feltett ezéljek nem egyébie, mint a’ fennálló Polgári Rendnek felforgatása. A’ Carbonarik Olasz; a’ Hadicélok Anglia; a’ Liberálisok Franczia; az Illuminatusok Német országban , tsak az országoknak külömbféleségé- hez képest külömböznek egymás- tól, de mindnyájok ugyan azon egy Fajták ; azon Fajták, mellyekből származtak Kotzebuenak, és Berry Herczegnek gyilkosai, és azok, kik az Angius Ministereket, kiölni akarták." Midnyájoknak ezen Felekezetek közül egyenlő közös törekedésök az , hogy min- dent felforgassanak, és ujjat teremtsenek. ,, Mindazoknak tehát, kik ezen principiumban meg nem egygyeznek , tulajdon hasznok vilá-!gossan azt kívánja, és nekik köt stelességökké teszi, hogy ezen igyekezetek terjedésének ellent állja- nak. Bizonyára a’ Polgári Társa- Ságoknak Rendjét fentartani szin- te olly tisztességes, és igazságos, mint egyesitett erővel ezen Rendnek felforgatásán munkálkodni. „De ne gondolja senki, hogy az ilyen egyesülés , minden bölcs, hasznos, vagy ártatlan változásokat kirekeszt. Mi szinte olly idegenek vagyunk az országok’ állapotában telljes tökélletességet képzelni, mint az egész Európai közrendben csupa ártalmasságot hinni. Arról pedig egészen megvagyunk győződve, hogy a’ felforgató zűrzavarok a' most találtató hibákat meg nem jobbíthatják ; sem annak meg nem felelnek, a’ mi az emberi Nemzetnek mindenkor valóságos java volt és lesz. Mi a* felforgatás Systemája ellen kívánunk tsak szólani , nem egyes esetek ellen. Mi most arra nem tekintünk, ha Spanyol , vagy Nápoly ország az ő Revolucziójik által valamit nyernek e’ ? de azt bizonyossal mondhatjuk , hogy Európa semmit sem nyer, ha a’ felforgatásnak kedve és kívánsága erőt vesz. Hogy bizonyos országlás formájának erőszakos felforgatása valami hasznos jobbítást hozzon, az illyen módnak elmúlhatatlan szükséges to vokat előbb elenemondhatatlanúl meg kellene mutatni, nem pedig maga a’ felforgatás által okozni. Az ollyan szédelgő Vitézeknek lelke, kik a’ világot végig kóborolják , hogy Politika bajnokságokat gyakorolhassanak, meszsze , igen meszsze vagyon azon böltsesség lelkétől , melly egyedül az országoknak újjabb szükségeit al-