Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1823. 1. félév (1-52. szám)

1823-03-26 / 25. szám

tsatáról semmit sem tudnak, ha­nem azt jelentik, hogy Bessie­­res Sziguenza táján tartózkodik). — Qués a da Generális rövid idő­re St. Jean Pied de Portba ment, és ott a’ Hit seregét megszemlélte. Onnan a’ Trappistával St. Jean Pied de Luzba ment, ’s ott szándé­­kozik fő szállást foglalni , és a’Hit armadájának tsoportjait egybe gyűj­teni. — Minekelőtte elutazott vol­na, a’ Tisztjeit megvendégelte. A’ vendégségben a’ Trappista is meg jelent, de a’Szerzetének szoros re­gulája szerént nem evett egyebet böjti levesnél, és vízben főtt K­rump­­linál. St.. Jean de Luzban, és Szo­­koában sok ágyú készíttetik a’ Hit ármádájának szolgálatjára. — A’ Re­­gensség mostanában újabb tagok­ból állíttatott öszve, és új nevet is fog viselni. (A’ Levelező ezen ne­vet nem jelenti). A’ mostani tagok ezek lesznek: a’ Tarragonai Érsek, az Urgeli Püspök , Báró D ’ E­r­o­­les, Calderon, Erro, és E­­guia Generális.” (így tehát Ma­­taflorida, Gimpert, és más tagok ki­­ maradtak). A’ Regensség Felséget illető jussal kezd élni, mert már bizo­nyos Tisztnek Vitézi Rendet adott. Quesada Generális is Tisztsége­­ket osz­togat. Mennyire mehessen a’ népnek dühössége , és határt nem ismerő zabolátlansága , abból nyilván ki­­tetszik , hogy Febr. 1­-kén, midőn a Király a’ lármázó sokaságnak en­gedett, és a’ Ministereket ismét vissza fogadta, a’ Királyi kastély­tól ugyan eltávozott a’ sokaság, de a’ Cortesek palotájához ment, és a’ Constitutiónak 102-dik czikkelye szerént, a' mellyben az vagyon: „Ha a’ Király akár mi módon az Országlásra alkalmatlanná lenne 44 a’ Cortesek Deputátiójától azt kíván­ta , hogy Pregensséget nevezne.Nem is szünt meg addig a szörnyü lármá­tól, míg egy tag ki nem jött,és izékre felállván a’ népnek ki nem kiáltotta, hogy a­ Deputatio ezen fontos dolgot szorossan meg fogja visgálni. Erre a’ nép csendessen haza takarodott. —­ Febr. 20-kán első készítő üllést tartottak a’ rendszerént való Corte­sek; és midőn a’ gyűlésből kijön­nének, a’ nép a’ Regensség ne­vezését akkor is nagy lármával kí­vánta. A’ Státus Tanáts az Országló­­széknek máshová vitetése eránt azt a’ vélekedést adta, hogy ez időnek előtte való kérdés. FRANCZIA ORSZÁG. Párisból Mart. 8-ikán elindúl­­tak Angouleme Királyi He­rczeg­nek konyha kotsijai, és egyébb ud­vari készületei. —■ 'Nantesben avval hízelkedtek magoknak, hogy az An­­g­o­u­l­e­m­i Herczegné, minekután­­na férjét Bordóig fogja kisérni , on­nan vissza térvén, ezen várost is meg fogja látogatni. —­ A’ Párisi Nemzeti őrök A-dik Légiójának O­­bestere P­o­l­i­s­s­a­r­t Ur az napi Ha­di parantsolatjában nagy kedvet­lenségét jelentette ki, Mercier Káplár ellen, a’ ki Kapitánnyának

Next