Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1834. 1. félév (1-52. szám)

1834-01-01 / 1. szám

szeh­angzásban legyenek azon kiegyenlítések­kel , mellyekre Burkusországnak szüksége van. K­i k­i tudja, h­­o­g­y mostanában ezzel f­oglalatoskodnak (!!!); nem is lehet ezt nem tudniok azon férfiaknak , kik a’ minister meghittjei. A’ czikkely többi részében hasonló nemű állítások foglaltatnak; nincs is tágasabb mező, mint az ízetlen állításokés Mi at Cour­­r­ier F­rançaisnake’ válaszára csupán a’ Dec. 5. czikkelyünkre (I. Ház. ’s Külf. Tud. 1833. 47. sz.) hivatkozással felelünk. Ha a’ fen­tar­ta­n­i és osztani szók ugyan azon egy meg­fogást jelentenek, akkor igen is az e’ szavak­ban fekvő kettős értelmet oda csavarhatta vol­na a’ Courrier, hogy állítása bizonyítását m­ilatkoztatásunkban lelje­ föl. Minthogy pedig nem igy van a’ dolog — mert fen tartani és osztani egymással egészen ellenkező megfo­gást jelentenek — a’ dorgált ci­kkely szerkez­­tetője inkább logice cselekedett volna, ha min­ket egyenesen tudatlansággal vádol vala, mint­sem azt megengedő, hogy mi szintúgy jól lehe­tünk tudósítva arról, mit az Austriai udvar akar (és így arról is, mit nem akar) mint az ő le­velezője! Mi azonban távol sem akarunk logi­kai szegénységet vetni szemére a’ Courrier­­nak. Van bizonyos consequentia a’ csele­kedetekben, ’s e’ tölti­ be gyakran a’ s­z­ó­k­­beli logika helyét, ’s a’ jelen eset egyike azoknak, mellyekben illy felcserélés történik. A’ Courrier F­r­a­n­ç­a­i­s azon párt orgánu­ma , melly minden fenállót, legyen az bár maga Törökország, kedvetlenül néz; mint­hogy pedig e’párt az indulatok zajgását és meg­fogások zavarodotságát úgy tekinti, mint a’ dolgok fölforgatását segéllő eszközt, igy épen akkor cselekszik következőleg, midőn logika nélkül beszél. De ezt mellőzve: az Austriai kabinet politikai számításai közt nem második sorba teszi az ottomán thránus fentar­­tását, hanem nyilván az első sor tárgyai közzé számolja, ’s ez állítást készek vagyunk annyi­szor ismételni, mennyiszer csak kívánja a’ Courrier F­r­a­n­t­a i­s. Hogy e’ szavainkban a’ rend és politikai csendesség minden barátai megegyeznek, azon nem aggódunk. (Oest. Beo­bachter.) NAGYBRITANNIA. (Morning-Chronicle) Gróf Grey minap a’ Br ight on melletti pavillonba érkez­ tekor tüstént a’ királyhoz vezettetett, ki őt szívesen megölelte, egészségén örvendett,melly az utolsó dolgozásokban igen elgyengülvén, szülő földje bérczeinek, meglátogatása által egé­szen megjavult. Hasonlóan fogadta Ő Felsége Broughamot a’Lordkanczellárt is. Képzelni lehet komoly, agg matróz királyunkat, ki ifjú ’s egyenes korában is csak öt láb magos volt, most öregségében legörnyedve, miként karolá nya­kon két karcsú magos ministerét ! (Herald) Az első minister látogatásának a’ királynál, ’s a’ brightoni tanács’ tárgya töb­bek közt úgy látszik a’parlament elébe terjesz­tendő egyházi reformbill vala. A’ kormánynak, mondják, nem czélja sarkalatos jusokat támad­ni­ meg, hanem csak a’ nyilvános fizetés-hal­mozásokat akarja elkerülni. A’ bili javallatát a’ Lordkanczellár készítő, (T­i­m­e­s) Singaporei Jun. 2-ig terjedő tu­dósítások szerént a’ keletindiai társaság Z­e­­phyr schoonerje a’ keleti partok felé vitorlá­zott , hogy ott a’ tengeri rablásoknak gátat ves­sen. Keletindia belső kereskedését a’ hitel hi­­­ánya miatt igen megcsökkentnek festik. Java szigetén a’ hollandi kormánnyal nagy elégedet­lenség uralkodik. Java kormánya 1200 em­bert küldött Padangba, hogy a’ padreekét Sumatrában legyőzzék ’s az egész szigetet meghódítsák. Sourabayában őrizetül csak 50 benföldi katona maradt. Rus general S­u­­matra kormányzójává neveztetett, melly uj hivatal behozatalának időpontja felettébb rosz­­szul választatott, mert e’ szigeten soha bizony­talanabb nem volt a’Hollandiak állása, mint épen akkor. A’ haderő egész németalföldi In­diában mintegy 14,600re megyen, ’s ennek fele európai. Hunt ur, az angol sarukenőcs hires ké­szítője, ’s hajdan parlamenti tag, nem rég pa­naszt tett a’ Journal the True Sun kiadó­ja ellen, melly lapjaiban egy őt sértő városi pletykát vett­ fel. A’ kiadó, felelőségét azon czik­kely­ek­be tett fudge (balgatagság) szóval igyekezett mentegetni, ’s a’ biró is úgy véle­kedett, hogy az minden büntetés érdemlést el­töröl, de az esküdtek Hunt urnak kárpótlá­sul egy farthinget (fillért) ítéltek. Azonban e’csekély büntetéshez még 60—70 ft. stb. perkölt­séget kell adni, melly a’ megitéltre háromlik. A’ St. Simonisták, kik darab idő óta már Angliában is keresik szerencséjüket, vagy

Next