Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)
1835-09-16 / 23. szám
( 182 ) éheit fel nem forgatják. Nevezetesen Devons lordnak 500 ft. sterlingnyi módosításától nem idegenkedett, ámbár a’ módosítás elvét gáncsra méltónak találá. De a’ régi testület tagjainak az új községi tanácsba bocsátását, és a’ városi jegyzők meghagyását félreveté. Visszaállítatván, mondá, e’ záradék eredeti szerkezete, melly szerint az egész városi tanácsot a’ községi választók választanák , sokkal állandóbb elemet fogna adni e tanácsnak a’ javaslat által, hogy a’ városi tanácsosok negyed részüket önmagok nevezzék ki hat esztendőre. A’ dissenterekre nézve nyilván kijelenté, hogy ezeknek, mint városi tanácsosoknak javait csonkítni nem engedi. Számos tagok szólottak, különösen pedig O’Connell úr békítő hangon. E’ gyűlésnek fő és elhatározott nézete az volt, hogy a’ fent előadottakon kívül semmi más engedményre nem hajlik. A’ parlamenti ülés 3 órakor kezdődött, ’s 6 óráig kérelmekkel foglalatoskodott, mellyek az ország minden részeiből számos aláírásokkal érkeztek, a’ lordok által a’ városi reformbillentett változásoknak ellenmondottak, ’s az alsó házat azoknak elvetésére és az eredeti rendszabás fentartására szólíták. Peel Rusi ’s néhány oppositiós tagok is nyújtottak be kérelmeket, de ezek békétlenség jeleivel fogadtattak. Ez ülésben Nemours herczeg is kíséretével együtt megjelent az idegenek karzatán. Russell lord hoszasabb beszédében előadá, hogy az országot szokatlan és szerfelett nagy aggodalom fogá el, nehogy a’ ház valamiképen megegyezzen a’ lordok által tett változtatásokban , ’s így az, mint a’ nép érdekeinek valódi képviselője, charakterét és hatalmát koczkára tegye. Megrova a’ lordok viseletét, miként a’ bili bevitelekor az alsó ház, a’ rendszabás és a’ nép ellen olly lealacsonyító véleményeket nyilvánítanak, mellyek az országot elkeseríték, ’s ezen elkeseredést az által még tízszerezék, hogy sorompóik elibe egy nemes férfit (Wetherellt) hívatván, annak megengedék e’ ház ellen olly indulatos és sértegető kifejezésekkel élni, mellyeket egy méltóságát becsülő gyűlés nem szenvedhetett volna el. Kifejtegeté a’ bili határozatainak minőségét, két kategóriára, t. i. a’ községi igazgatást ’s a’ testületek új alkotását illetőkre és mellékes határozatokra, osztva azokat; előadá a’ felső háznak azon javaslatait, mellyeket feltételesen visszavet, mint az aldermenek és városi jegyzők élethosszig választását, úgy azokat is, mellyeket módosítva elfogad. Beszédét azzal végzé, hogy a’ vitatást az aldermenek élethosszi hivatalát illető változtatáson kezdené a’ ház. FRANCZIA ORSZÁG. Paris Septi Isején. A’ pairkamara ma fogadta el nagy hamarsággal a’ jury törvényt és a’ Jul. 2Sd. áldozatok maradékait illető évpénzi javallatot. Még egy pár ülés, ’s mindennek vége. Soha még a’ kamarák illy rövid idő alatt illy sok és fontos törvényeket nem hoztak. Pepin elfogására nagy jutalmat tett a’ politia. Augustus 21dikén a’ követkamarában Lamartine úr ekép folytató beszédet. Maga a’ ti királyságtok , a’ sok képen sértetett, melly a’ Journalismus által olly gyakran hurczoltatok, váljon mit vesztett? Igenis, tőletek kérdem ezt, kik mint a’ gyilkos merészlet tanúi látótok, milly véghetetlen nagyobb volt a fejedelem a’ veszély alatt Feleljetek, szívetekre téve kezeteket, váljon mindez jobban ’s gyorsabban történhete-e, ha a’ sajtó néma, hízelgő ’s megvesztegetett lett volna? Igen, a’ sajtó cselekvő mindezt, éspedig kétféle módon, tanítmányai ’s kicsapongásai által. Egy részről terjesztő a’ köz véleményt, más részről pedig a’ résznak utalása által a’ jóra vezetett vissza. E’ volt a’ rendetlenség, rablás, anarchia, szilaj szenvedelmek szózatja, ’s a’ nép közepette mindég felszólalt, hogy a’ veszélyt megjelentse, és a’jó érzelmeket, jó polgárokat rendre és egyességre intse. E’ volt az örökös „ki van itt!“ a’homályos órákban, mellyek a’ revolutiókat mindég követik. E’ fenhangon mondott ki mindent, ’s a’pártfelek utolsó szavát sem titkolta el. Hasonló volt azon rabszolgához, kit a’ spártai férfi gyermekeinek mutatott, hogy a’ részegséget megútáltassa velök. És ti ezt vádoljátok , hallgatásra akarjátok kárhoztatni ? Váljon hol volnátok ti, ha ez nem szólott volna?“ A’ szónok ezután a’ törvényjavaslatot rostálá, mellyre nézve a’ biztosság sokkal túl haladó a’ ministeriumot, mert a’ gondolatokat valódi rettentés uralkodása alá akarja vetni. A’ beszéd e’ részéből következő töredék helyeket közöljük: Szabadságunk elenyésztekor még a’ szomorú vigasztalásunk sem lehet, hogy csak az erőszakot vádolhatnók; mi a’világ elibe erkölcstelen és elbűsító színjátékát adjuk egy népnek, melly önmaga töri el a’ függetlenség és szabadság elérésére szol