Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1835. 2. félév (1-52. szám)

1835-09-16 / 23. szám

( 182 ) éheit fel nem forgatják. Nevezetesen Devons lordnak­ 500 ft. sterlingnyi módosításától nem idegenkedett, ámbár a’ módosítás elvét gáncsra méltónak találá. De a’ régi testület tagjainak az új községi tanácsba bocsátását, és a’ városi jegy­zők meghagyását félreveté. Visszaállítatván, mon­­dá, e’ záradék eredeti szerkezete, melly szerint az egész városi tanácsot a’ községi választók vá­lasztanák , sokkal állandóbb elemet fogna adni e­ tanácsnak a’ javaslat által, hogy a’ városi taná­csosok negyed részüket önmagok nevezzék­­ ki hat esztendőre. A’ dissenterekre nézve nyilván kijelenté, hogy ezeknek, mint városi tanácso­soknak javait csonkítni nem engedi. Számos ta­gok szólottak, különösen pedig O’Connell úr bé­kítő hangon. E’ gyűlésnek fő és elhatározott né­zete az volt, hogy a’ fent előadottakon kívül semmi más engedményre nem hajlik. A’ par­lamenti ülés 3 órakor kezdődött, ’s 6 óráig ké­relmekkel foglalatoskodott, mellyek az ország minden részeiből számos aláírásokkal érkeztek, a’ lordok által a’ városi reformbillen­tett válto­zásoknak ellenmondottak, ’s az alsó házat azok­nak elvetésére és az eredeti rendszabás fentartá­­sára szólíták. Peel Ru­si­ ’s néhány oppositiós tagok is nyújtottak­ be kérelmeket, de ezek bé­kétlenség jeleivel fogadtattak. Ez ülésben Ne­mours herczeg is kíséretével együtt megjelent az idegenek karzatán. Russell lord hoszasabb beszé­dében előadá, hogy az országot szokatlan és szerfelett nagy aggodalom fogá­ el, nehogy a’ ház valamiképen megegyezzen a’ lordok által tett vál­toztatásokban , ’s így az, mint a’ nép érdekeinek valódi képviselője, charakterét és hatalmát kocz­­kára tegye. Megrova a’ lordok viseletét, miként a’ bili bevitelekor az alsó ház, a’ rendszabás és a’ nép ellen olly lealacsonyító véleményeket nyil­vánítanak, mellyek az országot elkeseríték, ’s ezen elkeseredést az által még tízszerezék, hogy sorompóik elibe egy nemes férfit (Wetherellt) hívatván, annak megengedék e’ ház ellen olly indulatos és sértegető kifejezésekkel élni, mel­­lyeket egy méltóságát becsülő gyűlés nem szen­vedhetett volna el. Kifejtegeté a’ bili határozatai­nak minőségét, két kategóriára, t. i. a’ községi igazgatást ’s a’ testületek új alkotását illetőkre és mellékes határozatokra, osztva azokat; elő­adá a’ felső háznak azon javaslatait, mellyeket feltételesen visszavet, mint az aldermenek és városi jegyzők élethosszig választását, úgy azo­kat is, mellyeket módosítva elfogad. Beszédét az­zal végzé, hogy a’ vitatást az aldermenek élet­­hosszi hivatalát illető változtatáson kezdené a’ ház. FRANCZIA ORSZÁG. Paris Septi Isején. A’ pairkamara ma fo­­gadta­ el nagy hamarsággal a’ jury törvényt és a’ Jul. 2Sd. áldozatok maradékait illető évpénzi­ ja­­vallatot. Még egy pár ülés, ’s mindennek vége. Soha még a’ kamarák illy rövid idő alatt illy sok és fontos törvényeket nem hoztak. Pepin elfogására nagy jutalmat tett a’ politia. Augustus 21dikén a’ követkamarában La­martine úr ekép folytató beszédet. Maga a’ ti ki­rályságtok , a’ sok képen sértetett, melly a’ Jour­nalismus által olly gyakran hurczoltatok, váljon mit vesztett? Igenis, tőletek kérdem ezt, kik mint a’ gyilkos merészlet tanúi látótok, milly véghetetlen nagyobb volt a fejedelem a’ veszély alatt Feleljetek, szívetekre téve kezeteket, vál­jon mindez jobban ’s gyorsabban történhete-e, ha a’ sajtó néma, hízelgő ’s megvesztegetett lett volna? Igen, a’ sajtó cselekvő mindezt, éspe­dig kétféle módon, tanítmányai ’s kicsapongásai által. Egy részről terjesztő a’ köz véleményt, más részről pedig a’ résznak utalása által a’ jóra vezetett­ vissza. E’ volt a’ rendetlenség, rablás, anarchia, szilaj szenvedelmek szózatja, ’s a’ nép közepette mindég felszólalt, hogy a’ veszélyt megjelentse, és a’jó érzelmeket, jó polgárokat rendre és egyességre intse. E’ volt az örökös „ki van itt!“ a’homályos órákban, mellyek a’ revolutiókat mindég követik. E’ fenhangon mon­dott­ ki mindent, ’s a’pártfelek utolsó szavát sem titkolta­ el. Hasonló volt azon rabszolgához, kit a’ spártai férfi gyermekeinek mutatott, hogy a’ részegséget megútáltassa velök. És ti ezt vádol­játok , hallgatásra akarjátok kárhoztatni ? Váljon hol volnátok ti, ha ez nem szólott volna?“ A’ szónok ezután a’ törvényjavaslatot rostálá, melly­­re nézv­e a’ biztosság sokkal túl haladó a’ minis­­teriumot, mert a’ gondolatokat valódi rettentés uralkodása alá akarja v­etni. A’ beszéd e’ részé­ből következő töredék helyeket közöljük: Sza­badságunk elenyésztekor még a’ szomorú vigasz­talásunk sem lehet, hogy csak az erőszakot vá­­­dolhatnók; mi a’világ elibe erkölcstelen és elbű­­sító színjátékát adjuk egy népnek, melly önmaga töri­ el a’ függetlenség és szabadság elérésére szol­

Next