Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 1. félév (1-52. szám)

1838-01-03 / 1. szám

HAZAI 'S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. 1­ szám. Pesten szerdán Boldogasszonyhóz 3kán 1838. Magyarország és Erdély (kinevezések ; Kassau a/. orsolya-9/.tizek s/.erzetje alapittalasainak százados ünnepe; Pesten vakmerő benesz­tett azelleni tudósítások Odessából; nagy-s/.alontai háborgások; l.uilányi Bay Borbála asszony­­j­.) Ausztria (orvosi jelentések Zófia tehgné eg­ utasáról) Nagybritannia (parlamenti viták); Francziaország (a" kamarai üléseket megnyitó t­irón­beszéd.) Németország ( k. ok­levél ném­elly gö..ingái tanitóknak hivatalu­kból elmozdítása iránt­ Spanyolország Madridban új m­aisteriumi. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Hiteles privát tudósítás szerint 0 cs. kir. ap. Felsége e' hónap' 21 ken Vásáros-Namény­i idősb b­áró Eötvös Ignácz k. pohárnok-mestert, Lánczi Lánczy József Békés vármegyei főispányt, és Zsa­­dárii 's Török-Szent-Miklósi Almás­ József Gö­­mör vármegyei főispányt Sz. István apostoli ki­rály' jeles rendjének középkeresztes vitézedé ne­vezni; — továbbá Róthkrepf Gábor (a' „Regélő ‘s Ilom­mívész'“ szerkesztője), József és Ferencz testvéreknek, hogy’ eddigi vezeték­nevek helyett ezután Mátray nevet viselhessenek , múlt novemb végén megen­gedni kegyelmesen méltóztatott II. Sz Orsolya kassai szüzei is megü­nneplék nov. 21 okán szerzették alapittatása 3dik századát kitűnő fénnyel. Fellesi György egy­kori egri püspök tele­pítő ide az első szüzeket a­ pozsony­i zárdából 1667ben, 's Eleonora Auguszta fejdelmasszony ke­gyessége építé a' házat és zárdát is a' nőnembéli magzatok neveltetésére. Az­óta 22 ezernél több lyány, a'városból 's környékből, részesült itt neve­lésben. Boldog, kinek nemes tettei illy későn is áldást áraasztnak az emberiségre!­s. E' napokban, két elvetemült gonosztevő kü­lönös rablást vitt véghez. Az úgynevezett ország­úton, a' magyar szinház melletti sarokkal szem­közt, a’ második házban, egy zongora-készítő la­kik, nevezetes zongoráinak sokasága által, mel­­y­­eket hónaponkint két­száznál is nagyobb szám­mal szokott kikölcsönözni, vagy bérbeadni. Múlt szerdán, esti nyolczadfél órakor, e­ zongorames­tert két csinosan öltözött ember kérése. Legényei mondák, hogy nem volna hon, de 8 órára haza jövend. N­­olcz órakor ismét el­jött a' két idegen, de a' mester haza nem térvén , utána küldettek az aranysas kávéházba, honnan csakugyan haza hivatok. A' mester a' két idegent, kik zongorára kívántak vele alkudni, bevezető szobájába. Ekkor a' két rabló rácsuká az ajtót , pisztolyokat szegzett mellének 's az egy­ik ; én Sobr* vagyok, mondá, pénzt ide, vagy------’s így kényszeríték , hogy pénzét 's egyéb drágaságait átadná; a'mester nem szabadulhata 's teljesíté a’ rablók kívánatét. Ez meg­levőn küzbül vevők a'mestert's halállal fenyegetők, ha mind addig m­ig szabadon nem bocsátják, csak egy hangot is mer ajkán kibocsátani, silyeténkép elkísér­tetek magukat a’ mesterrel a’ dohány utcza végé­­g, hol is a' kirablott mestert Isten' nevében sza­badon bocsáták, magok pedig minden gonosz lel­kek' nevében eltűntek. A' legények rá ismertek a' két játék-kóros rablóra, ’s egyik már börtönben ül. Szeben dec. 21. Odessából dec. Íról jött hi­vatalos tudósítások szerint a­ pestis Moldovánka elővárosban újból mutatkozott; november 27, 28, 29dik és 30dik napjain­kan betegedtek­ meg , kik közül öten meghaltak. Egy későbbi december k­eli hivatalos tudósítás szerént, magában a’ vá­rosban is 2kán katonai főügyvéd Jarkoff szolgá­­latjában levő 4 katonák a' pestisben megbeteged­tek, kik kórházba vitetvén, a'ház, hol laktak, el­záratott. December 4-én a' városban ezen dög­­vésznek semmi további nyoma nem mutatkozott. Moldovankában december l1kén hárman újból megbetegedtek. Másnap ezen elővárosban minden házak és bútorok füstöléseit elkezdették. A­ kikö­tőben az egésség állapot­­a jó. Nagy- Váradról dec. 16. — Köz­tapaszta­lás szerinti igazság lévén az , hogy olly­an esetek , mellyek rendkivü­liségök miatt különösebben szok­ták a' figyelmi eszméket elfoglalni, a’ hír szárnyal­ta ki várit sistig útján terjedvén el haladtában fokon­ként olly ábrázatba lépnek­ fel többnyire egy a'tör­­ténnettől távolabb hely­heztetett közönséghez, hogy későbben a’ netalán­tán kihagyott világosító kör­­n­filmén­ek, a’ vagy hozzáadott szépítések miatt, az illy önkényesen módosított, következőleg fonák híren alapultt köz vélekedésnek ellenkezésbe jött állását, és ennek indító okát, alig tudhatja fel­fogni a­ dolognak igaszságos fekvését pontosan es­­mérő. A’ felh­ozottakhoz hasonló történet adta­ elő ma­gát ezen tekintet, ns. Bihar vármegyében kebele­zett ,­­s a’ jóméltóságú Esterházy Pál herczegi uradalmához tartozó Nagy -Szalonta mezőv­árosában.

Next