Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1838. 1. félév (1-52. szám)
1838-01-03 / 1. szám
HAZAI 'S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOK. 1 szám. Pesten szerdán Boldogasszonyhóz 3kán 1838. Magyarország és Erdély (kinevezések ; Kassau a/. orsolya-9/.tizek s/.erzetje alapittalasainak százados ünnepe; Pesten vakmerő benesztett azelleni tudósítások Odessából; nagy-s/.alontai háborgások; l.uilányi Bay Borbála asszonyj.) Ausztria (orvosi jelentések Zófia tehgné eg utasáról) Nagybritannia (parlamenti viták); Francziaország (a" kamarai üléseket megnyitó tirónbeszéd.) Németország ( k. oklevél némelly gö..ingái tanitóknak hivatalukból elmozdítása iránt Spanyolország Madridban új maisteriumi. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Hiteles privát tudósítás szerint 0 cs. kir. ap. Felsége e' hónap' 21 ken Vásáros-Naményi idősb báró Eötvös Ignácz k. pohárnok-mestert, Lánczi Lánczy József Békés vármegyei főispányt, és Zsadárii 's Török-Szent-Miklósi Almás József Gömör vármegyei főispányt Sz. István apostoli király' jeles rendjének középkeresztes vitézedé nevezni; — továbbá Róthkrepf Gábor (a' „Regélő ‘s Ilommívész'“ szerkesztője), József és Ferencz testvéreknek, hogy’ eddigi vezetéknevek helyett ezután Mátray nevet viselhessenek , múlt novemb végén megengedni kegyelmesen méltóztatott II. Sz Orsolya kassai szüzei is megünneplék nov. 21 okán szerzették alapittatása 3dik századát kitűnő fénnyel. Fellesi György egykori egri püspök telepítő ide az első szüzeket a pozsonyi zárdából 1667ben, 's Eleonora Auguszta fejdelmasszony kegyessége építé a' házat és zárdát is a' nőnembéli magzatok neveltetésére. Azóta 22 ezernél több lyány, a'városból 's környékből, részesült itt nevelésben. Boldog, kinek nemes tettei illy későn is áldást áraasztnak az emberiségre!s. E' napokban, két elvetemült gonosztevő különös rablást vitt véghez. Az úgynevezett országúton, a' magyar szinház melletti sarokkal szemközt, a’ második házban, egy zongora-készítő lakik, nevezetes zongoráinak sokasága által, melyeket hónaponkint kétszáznál is nagyobb számmal szokott kikölcsönözni, vagy bérbeadni. Múlt szerdán, esti nyolczadfél órakor, e zongoramestert két csinosan öltözött ember kérése. Legényei mondák, hogy nem volna hon, de 8 órára haza jövend. Nolcz órakor ismét eljött a' két idegen, de a' mester haza nem térvén , utána küldettek az aranysas kávéházba, honnan csakugyan haza hivatok. A' mester a' két idegent, kik zongorára kívántak vele alkudni, bevezető szobájába. Ekkor a' két rabló rácsuká az ajtót , pisztolyokat szegzett mellének 's az egyik ; én Sobr* vagyok, mondá, pénzt ide, vagy------’s így kényszeríték , hogy pénzét 's egyéb drágaságait átadná; a'mester nem szabadulhata 's teljesíté a’ rablók kívánatét. Ez meglevőn küzbül vevők a'mestert's halállal fenyegetők, ha mind addig mig szabadon nem bocsátják, csak egy hangot is mer ajkán kibocsátani, silyeténkép elkísértetek magukat a’ mesterrel a’ dohány utcza végég, hol is a' kirablott mestert Isten' nevében szabadon bocsáták, magok pedig minden gonosz lelkek' nevében eltűntek. A' legények rá ismertek a' két játék-kóros rablóra, ’s egyik már börtönben ül. Szeben dec. 21. Odessából dec. Íról jött hivatalos tudósítások szerint a pestis Moldovánka elővárosban újból mutatkozott; november 27, 28, 29dik és 30dik napjainkan betegedtek meg , kik közül öten meghaltak. Egy későbbi december keli hivatalos tudósítás szerént, magában a’ városban is 2kán katonai főügyvéd Jarkoff szolgálatjában levő 4 katonák a' pestisben megbetegedtek, kik kórházba vitetvén, a'ház, hol laktak, elzáratott. December 4-én a' városban ezen dögvésznek semmi további nyoma nem mutatkozott. Moldovankában december l1kén hárman újból megbetegedtek. Másnap ezen elővárosban minden házak és bútorok füstöléseit elkezdették. A kikötőben az egésség állapota jó. Nagy- Váradról dec. 16. — Köztapasztalás szerinti igazság lévén az , hogy ollyan esetek , mellyek rendkivüliségök miatt különösebben szokták a' figyelmi eszméket elfoglalni, a’ hír szárnyalta ki várit sistig útján terjedvén el haladtában fokonként olly ábrázatba lépnek fel többnyire egy a'történnettől távolabb helyheztetett közönséghez, hogy későbben a’ netalántán kihagyott világosító körnfilmének, a’ vagy hozzáadott szépítések miatt, az illy önkényesen módosított, következőleg fonák híren alapultt köz vélekedésnek ellenkezésbe jött állását, és ennek indító okát, alig tudhatja felfogni a dolognak igaszságos fekvését pontosan esmérő. A’ felhozottakhoz hasonló történet adta elő magát ezen tekintet, ns. Bihar vármegyében kebelezett ,s a’ jóméltóságú Esterházy Pál herczegi uradalmához tartozó Nagy -Szalonta mezővárosában.