Hazánk, 1898. május (5. évfolyam, 104-129. szám)

1898-05-01 / 104. szám

2 BUDAPEST, VASÁRNAP HAZÁNK 1898. MÁJUS 1. 104. SZÁM. mányi és a törvényeket megtartva, férfias hűséggel szolgálja királyát. Az udvaron az loyalitás űzőbe veszi a másikat, mely a nemzethez is hű s nem osztja meg az esküt, lelkét és szivét, ha­nem együtt ragaszkodik a nemzethez és a királyhoz, egyformán szolgálja a trónt és a hazát, egyaránt tiszteli a koronát és a törvényt. Az ilyen férfiaknak nem ve­heti hasznát a századvégi loyalizmus, mely voltaképpen szervilizmus. Meggyanúsítja tehát s a trónteremből elűzi, hogy a ki­rály ne lássa, ne hallja, elforduljon tőle s megbízhatatlannak tartsa. Ármánykodva, ellene fordítja az állam összes erejét, hogy üldözze és irtsa, mindenütt, a­hol még efajta régi lojalitás mutatkozik, Így történik minálunk; az igazi monarchisták, a magyar alkotmány hivei nemcsak nem részesülnek a királyi kegyekben, sőt kizá­­ratnak minden köztisztségből s a rendőr­ség és ügyészség lesben áll, hogy őket elcsíphesse. Melyik loyalitás a nagyobb, méltóbb és valódibb? Nemde az, mely nem járul a király elébe kegyeket kunyerálni, nem húz fizetést az államtól vagy a czivillistá­­ból, mellére nem tűz erdőt érdemetlenül s nem tolakodik az udvarhoz, hol lenézik és kigunyolják azok, kik nem tudnak és nem tesznek egyebet, hízelegnek és plety­kálnak — de állampolgári kötelességeik­nek minden téren eleget téve, holtig hívek maradnak a királyhoz akkor is, midőn csak mellőztetést tapasztalnak s a kor­mánytól rágalmakat és üldözést szen­vednek. Nevessétek ki ezt a lojalitást, melynek a hűség elve, ti, az elvtelenségnek királyi hivatalosai. Budapest, április 30. A nemzeti párt és a provizóriumra vonatkozó megállapodás. Arra nézve, hogy a nemzeti párt a japáni szerződés tárgyalása alkalmából támadást intézett a kormány ellen, többféle verzió kering. Alkalmunk volt a nem­zeti párt köreiben értesülni arról, hogy ezen támadásnak egyszerű oka abban rejlik, hogy a kormányelnök azon megállapodást, melyre a provizoriális törvény tárgyalása alkalmából a nemzeti párt eljárása — kölcsönös megállapo­dás alapján — nyugodott: megszegte az által, hogy az említett szerződés beczikkelyezése által nemcsak a 67-iki kiegyezés rendelkezésein ütött­ rést, hanem azon kölcsönös felfogást, melyen a provizóriumról szóló törvény közjogi szelleme nyugodott, hogy tudniillik ez évi január elseje óta a közös vámterület közjogilag megszűnt — a maga részéről, eljárása által dezavuálta s erre vonatkozó előbbi álláspontját, mely a pro­vizórikus törvény tárgyalása alkalmával teljesen tisztáztatott — megváltoztatta. Kvóta és kiegyezés. Az osztrák kvóta­bizottság tegnapi ülése, melyről táviratunkban már szólottunk, egy lépéssel sem vitte közelebb a megoldáshoz a kvótakérdést. Az osztrák bi­zottság nem tesz kifogást az ellen, hogy a kvóta tíz esztendőre állapíttassák meg. A közös vám­bevételek tiszta jövedelmének felhasználását illetőleg is egyetért a magyar bizottsággal. A preczipitumra vonatkozólag kijelenti az osztrák­ bizottság, hogy az előterjesztett javaslathoz­ csak azzal a feltétellel járulhat hozzá,, ha Magyarország megterhelése ennek fejében a kvótaarányban kellő kifejezésre jut. Kijelenti a bizottság, hogy a magyar számítási alapot nem­­ fogadja el, új javaslatot nem tehet, de kész­­belemenni a szóbeli tárgyalásokba. Ez a veleje fa nuncziumra adandó válasznak s ez annyit j jelent, hogy Ausztria nem tágít, vagyis a kvóta­­­­tárgyal­ások, ha Bánffy nem realizálja az Ausztriá­ban a már készpénznek vett engedményeket, m­­egfeneklenek. A kiegyezési javaslatokat tetőleg sem különb a helyzet. Szinte hivehetetlen, de igaz, hogy maga a javaslatokat be­­terjesztő Kaid pénzügyminiszer sem azonosítja magát velük, kijelentvén nyíltan, hogy csak azért fogadta el a készen talált javaslatokat, hogy az­­új tárgyalások nehézségeit elkerülje. Tehát még­­arra is kilátás van, hogy ezek a javaslatok Ausztria jobban érvényesítendő érdekeinek meg­­felelőleg módosíttatni fognak. Dohánymonopoliti­a és gépgyár. Gran-­­zenstein Béla pénzügyi államtitkárt, a­ki annak idejében a dohányjövedéket igazgatta, kinevezik a pénzügyministérium kezelésébe átment állami gépgyárak igazgatójává. A nagyiparos állam bá­mulatosan sokoldalú egyéniségekkel rendelkezik, az állami üzemben mindegy, akár dohánymono­­polium, akár vasgyárigazgatás, előképzettség, gyakorlati ismeret, tapasztalat felesleges, mert a rangosztály fedez minden hiányt. A­mint halljuk, XII. tcz. rendeli, 1897. decz. 5-én, mikor csak­ugyan meg volt a vámpolitikai egység. Ez azon­ban, mikor a provizórium-törvény Magyarországot az önálló vámterület jogi állásába helyezte, egyszerűen megszűnt. Nem folyván a keres­kedelmi ügyek közössége a pragmatika szank­­czióból, törvény és alkotmányszer­et, az ország­gyűlés csak olyan kereskedelmi szerződést czikkelyezhetett volna be, a­melyet ő felségének, mint magyar királynak és külön, mint osztrák császárnak a meghatalmazottja készített elő. A gyengébbek kedvéért hivatkozunk e kölcsö­nös jogsegély, a kiszolgáltatási ügyekre vonatkozó nemzetközi szerződésekre, a posta- és távirda­­egyezményekre a nemzetközi forgalomban, a­­nelyeknél külön jogalany Magyarország, külön­­jogilany Ausztria, valamint a szerződő fél.­­ ! A gyengébbek kedvéért idézzük az 1896. jul. , feli. ■ § ................. hat nemzetközi távirda-egyezményt, a a gépgyárak átkebelezése a­ pénzügyministe­­r Szentpétervárott most megkötött orosz-osztrák­riumba egyáltalán nem vette le a napirendről azok eladását. A legújabb terv az, hogy a gép­gyárakat a kiszélesítendő kalán részvénytársa-­­­ság veszi át s így Pulszk­y Ágost kerülne mint, vezérigazgató a vállalat élére.­­ Üres és üresedő mandátumok. Gróf Festetich ,­ Andor lemondásával az ó-budai kerület a harmadik­­­­ választás elé indul. Van tehát öröm Ó-Budán, a­hol " az utolsó választás rengeteg" pénzét mínésztete el a­­kormánypártnak. Egyedüli aspirációja a kerületnek a pénzes jelölt, a­ki az egyhangú választást megfizeti. Justh György mandátuma a családban marad. Vala­mint a főispáni mandátum is jure successionis ván­dorolt apáról fiúra. A közigazgatási bíróvá kinevezett­­Csipkay Károly kerületében, Breznóbányán erős ellen­zéki mozgalom várható. Fenyvessy Ferencz főispáni kinevezése napok kérdése és így rövid időn a pápai mandátum is kinevezés alá kerü­l. A,mint már jelez­tük, Hegedűs Lóránt, Hegedűs Sándor fia kényszerí­­tődik a pápai választókra, a­ki el is végezte a köz­­igazgatási bejárását ennek a kerületnek­ , a maagyar-­német posta-szerződést és ha még ez­­éri el­, ott van a világposta-szerződés was­­hingtorfi revíziója. Mindezekben külön jogalany Magyarország, és éppen így külön jogalanynak kellett volna lenni a japáni szerződésben, mert a­mint nincs Ausztriával közös magánjog, büntető törvény, közös posta- és távirda, úgy nincs ma közösen szabályozandó vám- és keres­kedelmi ügy, miután ezek nem folynak a prag­­matika-szankc­ióból, a vámpolitikai egység pedig a provizórummal megszűnt, belehelyeztetvén ez­által Magyarország az önálló vámterület jogi állapotába. Ennek pedig ma szerződésképes jogalanya — mint az 1867 XII. törvényczikk imperative kife­jezi, maga Magyarország és semmiesetre sem a megszűnt vámpolitikai egység képviselete. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház igazoló­bizottsága, május hó 2-ikán ; közjogi és pénz­ügyi bizottsága május hó 3-ikán; pénzügyi, közgaz-­­dasági és közlekedési bizottsága május 4-ikén és 6-ikén, mindenkor délelőtti 11 órakor ülést tart. A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt a kö­zel napokban tartandó értekezletén fog a szövetkezeti törvényjavaslattal foglalkozni. Ugyancsak ez alkalom­mal fog határozni, hogy a megüresedett ó­budai mandátumra jelöl-e valakit. A többi ellenzéki pártok is fognak e napokban tanácskozni, bár hivatalosan még­ nem hívták össze az értekezleteket. A közjogi Budapest, április 30. A közjog, az alkotmány meghamisítását csak .: meg lehet szavazni, de a szavazás az igazságot­ nem törli el, sőt mennél brutálisabb a szabad-­­elvű párt ilyen parlamenti manővere, annál vilá­s­gosabb az államcsíny felülről, alulról pedig a­­ forradalom. A japáni szerződés körül tegnap lefolyt vita m­ég mindig hullámzásban tartja a kedélyeket. Hiába igyekeznek a kormánypárti lapok úgy tüntetni fel a dolgot, m­intha báró­­Bánffy Dezsőnek, Matlekovits Sándornak sikerült­­ volna csak egyetlen egy meggyőző érvet teremteni a mellett, hogy az alkotmány, a fennálló törvé­nyekben meghatározott alakiságok korrekt meg­őrzése mellett készíttetett s terjesztetett elő a japáni szerződés , minden gondolkodó előtt vilá­gos, hogy Bánffyék átlyukasztották a kiegyezési törvényt, a­melynek idevágó szakaszait a gyön­gébbek kedvéért idéztük. A nemzet ma a szerződő jogalanyokat is fel­fedezi s megtalálja egy részről a magyar király, másrészről a japáni mikadó személyében. A­mi a japáni mikadót illeti, nem teszünk ellene kifogást, hogy mellé egyéb tényező nem kell, hogy a szerző­dés jogilag érvényes legyen. De a magyar király­­tényét a törvényhozásnak kell elfogadni s a­­ szerződés a beczikkelyezés után bír jogi hatály­­­­yal. Ha már ismét belekapaszkodnak szent­­ István palástjába: tisztelettel kérdjük, a szerző­dés megkötésére ki adta a meghatalmazást s ki kapta azt? ! Csakis ő felsége lehetett a meghatalmazó, a ki a vámpolitikai egységként összeolvadt államok képviselőjét hatalmazta fel, a mint azt az 1867. 1 1 ■» ■■■■■■■■■.....■■■■•■ ' •---=«»»'» Szövetkezetek kongresszusa. Budapest, április 30. A hazai szövetkezetek központi hitelintézete, mint szövetkezet kötelékébe tartozó szövetke­zetek kongresszusát ma tartotta meg György Endre elnöklete alatt a vármegyeház nagyter­mében. Talán az utolsó kongresszus jelen formájában, illetve a hitelszövetkezeti törvény életbelépte előtt. Annál sajnálatosabb, hogy az a férfiú, a ki a magyar szövetkezeti mozgalomnak megindí­tója, a ki az országos központ megteremtője vgy s a kinek fáradságot nem ismerő ügybuz­galma és kitartása a szövetkezés eszméjét úgy meggyökereztette a magyar társadalom köztuda­tában, hogy ma már törvényhozási intézkedések is terveztetnek a szövetkezeti eszme széles­ körű felkarolására, az a férfiú gróf Károlyi Sándor, a jelen, talán az általa megteremtett formában Utolsó kongresszuson nem elnökölhetett. De nem is e kongresszus hivatott egyedül leróni a hála adóját. Az egész magyar társa­dalom mindenkor melegen fog visszaemlékezni gróf Károlyi Sándorra és azokra, a­kik vele egy táborban küzdve, a társadalmi béke egyetlen biztosítékát a szoczializmussal s anarkizmussal szemben, a szövetkezés eszméjét meghonositot­­ták s terjesztették.­­ A szövetkezetekre nagy feladat vár még Ma­­­gyarországon s nem kételkedhetünk azon, hogy se feladatot, a társadalmi rend és béke helyre­­­­állítását, a társadalmi ellentétek kiegyenlítését s s az általános elégedetlenség megszüntetését ered­­­ményezni fogják, akkor, ha az az érdeklődés, amely ma kormányt, törvényhozást és társadalmat­­betölt, nem lohad, hanem ugyanazon kitartást tanúsítják, mint azok, a kik élükön gróf Károlyi­­Sándorral a szövetkezeti mozgalmat megindí­­­tották. Utolsónak jeleztük e szövetkezeti kongresz­­szust jelen formájában, mert a­mint másként a dolgot nem is képzelhetjük, maga a kongresz­­szus kérelmezte a hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak olyatén végrehajtását, hogy az a jelenlegi szövetkezeti központra bizassék olyképp, hogy a jelen központ alakuljon át az új központtá. A szövetkezetek kongresszusa ter­mészetesen ezután is fenmaradna, de tekintettel a szövetkezeti központban beálló változásra, a kongresszus jelen szervezetét is meg kellene formailag változtatni. A kongresszus lefolyásáról az alábbi tudósí­tásban számolunk be. Az elnök sajnálatát fejezi ki, hogy 11 beteg gróf Károlyi Sándor, mint elnök, nem jelenhetett meg.

Next