Hazánk, 1898. május (5. évfolyam, 104-129. szám)
1898-05-01 / 104. szám
2 BUDAPEST, VASÁRNAP HAZÁNK 1898. MÁJUS 1. 104. SZÁM. mányi és a törvényeket megtartva, férfias hűséggel szolgálja királyát. Az udvaron az loyalitás űzőbe veszi a másikat, mely a nemzethez is hű s nem osztja meg az esküt, lelkét és szivét, hanem együtt ragaszkodik a nemzethez és a királyhoz, egyformán szolgálja a trónt és a hazát, egyaránt tiszteli a koronát és a törvényt. Az ilyen férfiaknak nem veheti hasznát a századvégi loyalizmus, mely voltaképpen szervilizmus. Meggyanúsítja tehát s a trónteremből elűzi, hogy a király ne lássa, ne hallja, elforduljon tőle s megbízhatatlannak tartsa. Ármánykodva, ellene fordítja az állam összes erejét, hogy üldözze és irtsa, mindenütt, ahol még efajta régi lojalitás mutatkozik, Így történik minálunk; az igazi monarchisták, a magyar alkotmány hivei nemcsak nem részesülnek a királyi kegyekben, sőt kizáratnak minden köztisztségből s a rendőrség és ügyészség lesben áll, hogy őket elcsíphesse. Melyik loyalitás a nagyobb, méltóbb és valódibb? Nemde az, mely nem járul a király elébe kegyeket kunyerálni, nem húz fizetést az államtól vagy a czivillistából, mellére nem tűz erdőt érdemetlenül s nem tolakodik az udvarhoz, hol lenézik és kigunyolják azok, kik nem tudnak és nem tesznek egyebet, hízelegnek és pletykálnak — de állampolgári kötelességeiknek minden téren eleget téve, holtig hívek maradnak a királyhoz akkor is, midőn csak mellőztetést tapasztalnak s a kormánytól rágalmakat és üldözést szenvednek. Nevessétek ki ezt a lojalitást, melynek a hűség elve, ti, az elvtelenségnek királyi hivatalosai. Budapest, április 30. A nemzeti párt és a provizóriumra vonatkozó megállapodás. Arra nézve, hogy a nemzeti párt a japáni szerződés tárgyalása alkalmából támadást intézett a kormány ellen, többféle verzió kering. Alkalmunk volt a nemzeti párt köreiben értesülni arról, hogy ezen támadásnak egyszerű oka abban rejlik, hogy a kormányelnök azon megállapodást, melyre a provizoriális törvény tárgyalása alkalmából a nemzeti párt eljárása — kölcsönös megállapodás alapján — nyugodott: megszegte az által, hogy az említett szerződés beczikkelyezése által nemcsak a 67-iki kiegyezés rendelkezésein ütött rést, hanem azon kölcsönös felfogást, melyen a provizóriumról szóló törvény közjogi szelleme nyugodott, hogy tudniillik ez évi január elseje óta a közös vámterület közjogilag megszűnt — a maga részéről, eljárása által dezavuálta s erre vonatkozó előbbi álláspontját, mely a provizórikus törvény tárgyalása alkalmával teljesen tisztáztatott — megváltoztatta. Kvóta és kiegyezés. Az osztrák kvótabizottság tegnapi ülése, melyről táviratunkban már szólottunk, egy lépéssel sem vitte közelebb a megoldáshoz a kvótakérdést. Az osztrák bizottság nem tesz kifogást az ellen, hogy a kvóta tíz esztendőre állapíttassák meg. A közös vámbevételek tiszta jövedelmének felhasználását illetőleg is egyetért a magyar bizottsággal. A preczipitumra vonatkozólag kijelenti az osztrák bizottság, hogy az előterjesztett javaslathoz csak azzal a feltétellel járulhat hozzá,, ha Magyarország megterhelése ennek fejében a kvótaarányban kellő kifejezésre jut. Kijelenti a bizottság, hogy a magyar számítási alapot nem fogadja el, új javaslatot nem tehet, de készbelemenni a szóbeli tárgyalásokba. Ez a veleje fa nuncziumra adandó válasznak s ez annyit j jelent, hogy Ausztria nem tágít, vagyis a kvótatárgyalások, ha Bánffy nem realizálja az Ausztriában a már készpénznek vett engedményeket, megfeneklenek. A kiegyezési javaslatokat tetőleg sem különb a helyzet. Szinte hivehetetlen, de igaz, hogy maga a javaslatokat beterjesztő Kaid pénzügyminiszer sem azonosítja magát velük, kijelentvén nyíltan, hogy csak azért fogadta el a készen talált javaslatokat, hogy azúj tárgyalások nehézségeit elkerülje. Tehát mégarra is kilátás van, hogy ezek a javaslatok Ausztria jobban érvényesítendő érdekeinek megfelelőleg módosíttatni fognak. Dohánymonopolitia és gépgyár. Gran-zenstein Béla pénzügyi államtitkárt, aki annak idejében a dohányjövedéket igazgatta, kinevezik a pénzügyministérium kezelésébe átment állami gépgyárak igazgatójává. A nagyiparos állam bámulatosan sokoldalú egyéniségekkel rendelkezik, az állami üzemben mindegy, akár dohánymonopolium, akár vasgyárigazgatás, előképzettség, gyakorlati ismeret, tapasztalat felesleges, mert a rangosztály fedez minden hiányt. Amint halljuk, XII. tcz. rendeli, 1897. decz. 5-én, mikor csakugyan meg volt a vámpolitikai egység. Ez azonban, mikor a provizórium-törvény Magyarországot az önálló vámterület jogi állásába helyezte, egyszerűen megszűnt. Nem folyván a kereskedelmi ügyek közössége a pragmatika szankczióból, törvény és alkotmányszeret, az országgyűlés csak olyan kereskedelmi szerződést czikkelyezhetett volna be, amelyet ő felségének, mint magyar királynak és külön, mint osztrák császárnak a meghatalmazottja készített elő. A gyengébbek kedvéért hivatkozunk e kölcsönös jogsegély, a kiszolgáltatási ügyekre vonatkozó nemzetközi szerződésekre, a posta- és távirdaegyezményekre a nemzetközi forgalomban, anelyeknél külön jogalany Magyarország, különjogilany Ausztria, valamint a szerződő fél. ! A gyengébbek kedvéért idézzük az 1896. jul. , feli. ■ § ................. hat nemzetközi távirda-egyezményt, a a gépgyárak átkebelezése a pénzügyminister Szentpétervárott most megkötött orosz-osztrákriumba egyáltalán nem vette le a napirendről azok eladását. A legújabb terv az, hogy a gépgyárakat a kiszélesítendő kalán részvénytársa-ság veszi át s így Pulszky Ágost kerülne mint, vezérigazgató a vállalat élére. Üres és üresedő mandátumok. Gróf Festetich , Andor lemondásával az ó-budai kerület a harmadik választás elé indul. Van tehát öröm Ó-Budán, ahol " az utolsó választás rengeteg" pénzét mínésztete el akormánypártnak. Egyedüli aspirációja a kerületnek a pénzes jelölt, aki az egyhangú választást megfizeti. Justh György mandátuma a családban marad. Valamint a főispáni mandátum is jure successionis vándorolt apáról fiúra. A közigazgatási bíróvá kinevezettCsipkay Károly kerületében, Breznóbányán erős ellenzéki mozgalom várható. Fenyvessy Ferencz főispáni kinevezése napok kérdése és így rövid időn a pápai mandátum is kinevezés alá kerül. A,mint már jeleztük, Hegedűs Lóránt, Hegedűs Sándor fia kényszerítődik a pápai választókra, aki el is végezte a közigazgatási bejárását ennek a kerületnek , a maagyar-német posta-szerződést és ha még ezéri el, ott van a világposta-szerződés washingtorfi revíziója. Mindezekben külön jogalany Magyarország, és éppen így külön jogalanynak kellett volna lenni a japáni szerződésben, mert amint nincs Ausztriával közös magánjog, büntető törvény, közös posta- és távirda, úgy nincs ma közösen szabályozandó vám- és kereskedelmi ügy, miután ezek nem folynak a pragmatika-szankcióból, a vámpolitikai egység pedig a provizórummal megszűnt, belehelyeztetvén ezáltal Magyarország az önálló vámterület jogi állapotába. Ennek pedig ma szerződésképes jogalanya — mint az 1867 XII. törvényczikk imperative kifejezi, maga Magyarország és semmiesetre sem a megszűnt vámpolitikai egység képviselete. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház igazolóbizottsága, május hó 2-ikán ; közjogi és pénzügyi bizottsága május hó 3-ikán; pénzügyi, közgaz-dasági és közlekedési bizottsága május 4-ikén és 6-ikén, mindenkor délelőtti 11 órakor ülést tart. A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt a közel napokban tartandó értekezletén fog a szövetkezeti törvényjavaslattal foglalkozni. Ugyancsak ez alkalommal fog határozni, hogy a megüresedett óbudai mandátumra jelöl-e valakit. A többi ellenzéki pártok is fognak e napokban tanácskozni, bár hivatalosan még nem hívták össze az értekezleteket. A közjogi Budapest, április 30. A közjog, az alkotmány meghamisítását csak .: meg lehet szavazni, de a szavazás az igazságot nem törli el, sőt mennél brutálisabb a szabad-elvű párt ilyen parlamenti manővere, annál vilásgosabb az államcsíny felülről, alulról pedig a forradalom. A japáni szerződés körül tegnap lefolyt vita még mindig hullámzásban tartja a kedélyeket. Hiába igyekeznek a kormánypárti lapok úgy tüntetni fel a dolgot, mintha báróBánffy Dezsőnek, Matlekovits Sándornak sikerült volna csak egyetlen egy meggyőző érvet teremteni a mellett, hogy az alkotmány, a fennálló törvényekben meghatározott alakiságok korrekt megőrzése mellett készíttetett s terjesztetett elő a japáni szerződés , minden gondolkodó előtt világos, hogy Bánffyék átlyukasztották a kiegyezési törvényt, amelynek idevágó szakaszait a gyöngébbek kedvéért idéztük. A nemzet ma a szerződő jogalanyokat is felfedezi s megtalálja egy részről a magyar király, másrészről a japáni mikadó személyében. Ami a japáni mikadót illeti, nem teszünk ellene kifogást, hogy mellé egyéb tényező nem kell, hogy a szerződés jogilag érvényes legyen. De a magyar királytényét a törvényhozásnak kell elfogadni s a szerződés a beczikkelyezés után bír jogi hatályyal. Ha már ismét belekapaszkodnak szent István palástjába: tisztelettel kérdjük, a szerződés megkötésére ki adta a meghatalmazást s ki kapta azt? ! Csakis ő felsége lehetett a meghatalmazó, a ki a vámpolitikai egységként összeolvadt államok képviselőjét hatalmazta fel, a mint azt az 1867. 1 1 ■» ■■■■■■■■■.....■■■■•■ ' •---=«»»'» Szövetkezetek kongresszusa. Budapest, április 30. A hazai szövetkezetek központi hitelintézete, mint szövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek kongresszusát ma tartotta meg György Endre elnöklete alatt a vármegyeház nagytermében. Talán az utolsó kongresszus jelen formájában, illetve a hitelszövetkezeti törvény életbelépte előtt. Annál sajnálatosabb, hogy az a férfiú, a ki a magyar szövetkezeti mozgalomnak megindítója, a ki az országos központ megteremtője vgy s a kinek fáradságot nem ismerő ügybuzgalma és kitartása a szövetkezés eszméjét úgy meggyökereztette a magyar társadalom köztudatában, hogy ma már törvényhozási intézkedések is terveztetnek a szövetkezeti eszme széles körű felkarolására, az a férfiú gróf Károlyi Sándor, a jelen, talán az általa megteremtett formában Utolsó kongresszuson nem elnökölhetett. De nem is e kongresszus hivatott egyedül leróni a hála adóját. Az egész magyar társadalom mindenkor melegen fog visszaemlékezni gróf Károlyi Sándorra és azokra, akik vele egy táborban küzdve, a társadalmi béke egyetlen biztosítékát a szoczializmussal s anarkizmussal szemben, a szövetkezés eszméjét meghonositották s terjesztették. A szövetkezetekre nagy feladat vár még Magyarországon s nem kételkedhetünk azon, hogy se feladatot, a társadalmi rend és béke helyreállítását, a társadalmi ellentétek kiegyenlítését s s az általános elégedetlenség megszüntetését eredményezni fogják, akkor, ha az az érdeklődés, amely ma kormányt, törvényhozást és társadalmatbetölt, nem lohad, hanem ugyanazon kitartást tanúsítják, mint azok, a kik élükön gróf KárolyiSándorral a szövetkezeti mozgalmat megindították. Utolsónak jeleztük e szövetkezeti kongreszszust jelen formájában, mert amint másként a dolgot nem is képzelhetjük, maga a kongreszszus kérelmezte a hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak olyatén végrehajtását, hogy az a jelenlegi szövetkezeti központra bizassék olyképp, hogy a jelen központ alakuljon át az új központtá. A szövetkezetek kongresszusa természetesen ezután is fenmaradna, de tekintettel a szövetkezeti központban beálló változásra, a kongresszus jelen szervezetét is meg kellene formailag változtatni. A kongresszus lefolyásáról az alábbi tudósításban számolunk be. Az elnök sajnálatát fejezi ki, hogy 11 beteg gróf Károlyi Sándor, mint elnök, nem jelenhetett meg.