Hazánk, 1899. július (6. évfolyam, 156-181. szám)

1899-07-01 / 156. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : LIpót-ntcza 43, sí Teiefcnszám 56-23. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztik: BAROSS KÁROLY és KORBTJLY JÓZSEF ELŐFIZETÉSI AR: Egy Évre 14 írt. Félévre 7 írt. Negyedévre 3 írt 50 kr. Egy hóra 1 írt 20 kr. Egyes szám ára 4 kr. — Vidéken ü kr. Pályaudvarokon 8 kr A HAZÁNK mai mellékletén közli programiját,melyet olvasóink szives figyelmébe ajánlunk. Tisztelettel kérjük lapunk azon t. ez. előfizetőit, kiknek elő­fizetésük junius végével lejár, előfizetéseik minél előbb való megújítására, nehogy a _ lap postai szétküldésében fönn- akadás történjék. Újonnan belépő , előfizetőink számára a HAZÁNK-banmost megkezdett regény junius hó végéig megjelent folytatásait külön levonatban megküldjük. Tiszta liberalizmus. Budapest, junius 30. A franczia köztársaság kormányában két szoczialista miniszter ül. A belga libe­rálisok egészen nyíltan ölelkeznek a szo- czialistákkal. Ami annyit jelent, hogyFran- cziaországban kormányképessé lett a szo­cialista programra. Belgiumban pedig azzá akarják tenni. Belgium a forradalom küszöbén áll, Francziaországot pedig belső láz emészti, s ennek a lecsillapítására vétetett alkalma­zásba a szocialistákkal vegyes kormány­alakulás. A szabadelvüség magas, tiszta és esz­ményi szempontjából határozottan el kell Ítélnünk azt az alkalmi szövetséget, amely Belgiumban és Francziaországban a szo- czializmust nagyra növesztő példát ad. Ez a nemzetközi irányzat szívesen táp­lálkozik a nemzetközi krónikából. Meg va­gyunk győződve arról, hogy az első buda­pesti vagy vidéki szoczialista gyűlésen a mi matadorjaink el fognak dicsekedni az­zal, hogy a franczia és belga elvtársak minő sikereket értek el, mennyire kivirult Brüsszelben és Parisban a szoczializmus s e két ország példájára mi mindennek kell történni Magyarországon. Magyarországot egészen hidegen fogja hagyni ez a nagy előtérbe nyomulása a szoczializmusnak. Csak belső betegségben sínylődő országok politikájára hathat irá- nyitólag az ilyen természetellenes fegyver­szövetség példája. Mi hála istennek az uj politikai alaku­lás erős pajzsa alatt kezdünk kiábrándulni az ilyen perverzitásokból s a tiszta libera­lizmus iskolája ismét meg lesz ala­pítva, amivel az igazi fejlődés alapozta- tik meg. Megnyugvással vesszük tudomásul ép most, az európai forrongások idején, a Csáktornyái pohárköszöntöt, amelyben Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter megrajzolta azokat a veszedel­meket, amelyek a doktriner liberalizmus­ból származnak. Es helyeseljük, hogy a kormány egy tagja a tradiczionális magyar szabadelvű irányt tűzi ki követendő pro­gramúiul. Mert ezzel biztosítékot kapunk arra, hogy az az álfiberalizmus, amely az utolsó évtizedek alatt ennek az országnak annyi kárt okozott, végleg le fog tűnni a politi­kai szemhatárról. Oly országok, amelyek történelmi fejlő­déssel biró alkotmánynyal dicsekesznek, minő hazánk és Anglia, a tradicziőkat nem dobhatják el. Sem a politikai, sem a gazdasági, sem a társadalmi életben el nem homályosit- hatók azok a hagyományok, amelyeken fel­épült az állam, a nemzeti gazdaság és a társadalom. Nálunk sok kísérlet történt arra, hogy a külföldi politikai doktrínák, a külföldi gazdasági elméletek ültettesse- nek át s nem egy merénylet sikerült is. A doktrinér szabadelvüség pedig nagyon sokszor megtermetté minálunk az állibe­ralizmust, s a mi politikai küzdelmeink, amelyeket két évtizeden vívtunk, azzal a czélzattal küzdettek meg, hogy tisztittas- sanak meg állami, gazdasági és társadalmi intézményeink attól a homálytól, amelyet azokra a modernségben ős doktrinér libe­ralizmusban tobzők szórtak. Fájdalom, ez a csoport, amely mozgékonyságával, külső tetszetősségével kedvelt fegyver­társa volt az akkori kormányoknak, Ártatlanság­— A Hazánk eredeti tárczája. — Irta : Faragó Jeni. Éjfélkor Miklós kijelentette, hogy nem iszik to­vább. Ö volt a legjózanabb a fiuk között, akik rengeteg szeszt kebeleztek be este óta. Az asz­talon szép glédában állottak az üres fiaskók és garmadában hevert a szivarvég. A levegőben sűrű füst kóválygott, a félig nyitott ajtón át a zenekar játéka hangzott be a szobába. Különö­sen a pikulás buzgólkodott; úgy fújta az angol nótákat, hogy szinte belekékült. A zenekar többi tagja is csupa finom fiú volt. A klavéros zene­dét végzett és két opus nyomja a lelkét. A prím- hegedűs valamikor vasbutorral kereskedett, de az isteni szikra nem hagyta nyugodni és a rö­gös művészi pályára lépett. Végül a brácsás, egy pufók, szemüveges öreg ur, aki színigaz­gatói múltra tekinthet vissza némi önérzettel. Külön-külön és együttesen igen buzgó zenészek valának ők; de ma este különösen tobzódott bennük a buzgóság. Nem mintha a Zöld-bagoly külön honoráriumot helyezett volna kilátásba, vagy a friss csapolásban lett volna különösebb részük. Ilyen remények nem izgatták e művész­ieteket ; legalább ma nem. A buzgóságuknak az az egyszerű de megható magyarázata, hogy módfelett szeretik a fiukat. Azt a kicsiny, de válogatott kompániát, amely este óta ott mulat az egyetlen szeparéban és nem kiméi sem költ­séget, sem fáradságot. Rossz nyelvek kigyót-bé- kát kiáltanak erre a kompániára. Korhelyeknek mondják a tagjait külön-külön; a maga teljessé­gében pedig a „részegek kara“ czimet és jelle­get kapta díjmentesen a mindig mulató társaság. A tisztes muzsikusok nem törődtek ezzel. Ők. a magukévá tették azt a jeligét, hogy úgy szép az élet, ha zajlik és igen örvendeztek azon, hogy minden este zajlik. Miklós volt a legfiatalabbik köztük. Ö csak el­keseredésében csatlakozott a részegek karához, a mikor csalódott. Miklós ugyanis, — mi taga­dás benne ! — minden nyáron csalódott. Télen át gondosan és óvatosan szőtte kisded liaison­jait, legföljebb egy-egy poémával árulta el néha, hogy. szeret! szeret! ! szeret!! ! Felkiáltójelek tekintetében különben nem volt takarékos s a mikor az első verőfényes májusi napon özvegy­nek és árvának érezte magát, megint verset irt, elmondván az egész világnak, hogy csalódott!!! csalódott ! ! !! Csalódott!!!!! A csalódott szerelmesek pedig rendesen költ­séges passziókba fojtják a bánatukat. így tett Miklós is. Naphosszat kocsikázott és közben só­vár szemmel tekintgetett jobbra-balra. Azután a kalapokra vetette magát. Mindennap uj kalap pompázott a fején, hol fekete, hol fehér, hol hupikék; mert hát hamarosan kifogyott a szí­nekből. Mindez azonban nem csillapította bánatát. Egy merész fordulattal a részegek karához csat­lakozott tehát, bár nem találta örömét a kor- helykedésben. Ma is ő itta a legkevesebbet. Csak úgy kóstolgatta a borokat, miközben egyre arra gondolt, hogy mennyivel édesebb lehet az 0M ajka. Hogy valóban édesebb-e, arról nem győ­ződhetett meg soha, mert — végre is, ez csak nem szégyen ! — Miklós ur nem csókolódzott még soha! . . . Ma is ő vette észre legelsöb- ben, hogy éjfélre jár az idő. Mindjárt elő is állt az indítványával: — Fiuk, elég lesz mára. — Ne kuruttyolj 1,— vágottfajszavába a kövér Eduárd. a ki a rőfös foglalkozást űzte, de beil­lett kefekötönek is. v. Miklós azonban tovább kuruttyolt: — Fiuk, gyerünk haA. Korán kell kelnünk és különben is, úgyis részegek vagyunk már vala­mennyien. — Te nem! — Én is.-— Te csak bolond vagy. Gyere és igyál! Az utolsó fiaskó is üres volt azonban és arról hallani sém akart Miklós, hogy friss butellákat hozzanak. De a figyelmes pinezérleány kérés nél­kül is hozott. Ez a pinezérleány nem koptatta még el az utolsó gyermek-czipellöt. Lehetett vagy tizenhat esztendős és volt olyan, mint egy sörös kancsók közt virító liliom. Üde, karcsú, hajladozó, szőke, pisze és kékszemü! Miklós csak lopva nézett reá. Végre is, neki megvan az ideálja, mit nézegesse a pinezér- leányt. Eleget nézik a többien, még evődnek is vele. A leány letette az asztalra a karcsú butel­lákat, azután kifelé indult. Eduárd ur az útját állta: — Mariska, igyék egy pohárral. Ivott is, kocziatott is a fiukkal; de aztán már igazán menni készült. De a kövér Eduárd megint elébe került. — Mariska, csókoljon meg. — Ohó uracskám . . . S a fiuk utána zengték kórusban : — Ohó, uracskám! Eduárd megértette, hogy előre irigylik tőle a reménybeli csókot, mást indítványozott tehát: — Csókolja meg azt, akit akar. Lapnak mai számához egy i? melléklet van csatolva

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents