Helikon, 1994 (5. évfolyam, 157-180. szám)

1994 / 1. szám (157.)

HELIKON IRODALMI FOLYÓIRAT MEGJELENIK KÉTHETENKÉNT KOLOZSVÁRON IV. ÉVFOLYAM 1994.1. (157.) SZÁM ára 200 lej . „Bohócnak fény, bolondnak bú való." LÁSZLÓFFY ALADÁR BETLEHEM­VÁLASZTÁS Sokféleképpen lehet megközelíteni. Te­veháton, túrista buszon, tankon, attól függ. Hogy csupán kis kedvcsináló kell kibírni még kétezer ilyen évet egy ilyen történe­lemből? Mert akkor akár jöhet uraságtól levetett videokazettákról egy kis nótázás, az is elég. Ahelyett hogy!... Már a hangsúly is számít. Megvolt a karácsony, s igazán jobb volt, mint Szarajevóban, most jöhet a vízkereszt, vagy amit akartok. Heródes sem első, sem utolsó nem volt abban a sor­ban. Mint ahogy itt vannak velünk a hiva­tásos pesszimisták és optimisták is. Megint nyitva az idő zsinórpadlása, jól járjuk körül a terepet, repüljük körbe és kocogjunk sza­márháton Egyiptom felé, vagy Egyiptom felől dzsippel, netalán keletközépeurópai pegazussal, címersassal, csalogánnyal és/vagy pacsirtával. Nézzünk farkas­szemet Isten szemével ökörszemmel, min­denképpen előbb madártávlatból válasszunk kort, házat s hazát, csak azután érkezzünk meg a jászolba, hálózsákba, mennyezetes nyoszolyára, fogdás emeletes ágyikóba. Reggel, ébredés után úgyis kez­dődik az új év, új hecc. Az újjászületés. De csak annak, aki máig kibírta... Kamaszko­runkban koraesti horda­sétáinkon, han­goskodó korzózások közepette néha olyasmik kerültek felszínre, hogy mit is ért volna Mohácsnál egy tank. Vagy legalább egy géppisztoly. Boldog negatív scifi. Hogy a Mikulás harckocsit vezet a török ellen. Angyali vagy baromi naivsága még egy nemzedéknek, akit át lehetett verni, be le­hetett fogni, felfüggesztve a tíz, helyettesít­ve a száz parancsolatot, egyáltalán le lehetett életni vele az életet, pár megrendü­lés, sok csalódás, fojtott felhördülés köze­pette. A világ ma méginkább telítve a borzalmak iránt. Ártatlan gyermekeket is ítélnek látatlanban golyóáltak­ra. Jó napot, Hacsek! Rossz napot, Sajó! Maga nem a maszkabálból hazatántorgó spicces dene­vér s ez nem a tévedések vígjátéka. Egysze­rűen bezárták ebbe a test határánál kezdődő börtönbe, beleszülték ebbe a bet­lehembe, az emberbe. Úgyhogy van egy jó hírem s egy még jobb... A nagyszalontai Csonka torony kopogtatója (Csomafáy Ferenc felvétele) OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A postai lapterjesztő nyilvántartásában a HELIKON katalógus­száma 3012 Folyóiratunkra a szerkesztőségben is elő lehet fizetni 9 és 14 óra között Kolozsvári előfizetőinknek díjtalanul kézbesítjük a HELIKON-­ BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN OLVASÓINAK, MUNKATÁRSAINAK ÉS TÁMOGATÓINAK A HELIKON • Szöveggyűjtemény: Kun­cz Aladár • Méliusz József 85 éves • Száz sor magány: Gáli Ernő • Fekete Vince: Mélyvíz • Cseke Péter Vigyázó torony • Palocsay Zsigmond: Tűzhínárok • SÁNTA MÚMIA EGYED EMESE Anakreóni levél Kaolinból keveset, fél marokkai gipszből is, sőt a tóból, bányából, tüzet lidérctanyáról, vizet könyvek hamuján, rovást mohos kő lapján, lejtőn ördögszekeret, macskatalpat, ha­lelek, kenetet békanyálból, cseresznyét közös tálból, csigaháznak elejét, pimpós bornak velejét, végét bal szerelemnek, sötétségét veremnek: fogadd tőlem szívesen! Transszilváni ajándék.

Next