Herkules, 1900. január-szeptember (17. évfolyam, 1-17. szám)

1900-01-15 / 1. szám

1. szám. Előfizetési dij Negyedévre ... ...1 frt Félévre ... ... ...2 frt Egész évre ... ...4 frt Egyes szám 20 kr. Budapest, 1900. Jancuár XVII. évfolyam Megjelen havonkint kétszer. HERKULES PORZSOLT JENŐ. SZERKESZTIK : PORZSOLT KÁLMÁN. Szerkesztőség.. P VIII., József-utcza 78. sz. II. e. 10. a Kiadóhivatal, József-körút 43. szám. Az Achiles Sport-Egylet, Aradi Korcsolyázó-Egylet, Budapesti polgári lövészegyes., Budapesti Torna-Club, Beregszászi Korcsolyázó-Egylet, Bpesti hegyvidéki Turista-Egyl., Budapesti Torna-Egylet, Délvidéki Kerékpár-Egylet, Debreczeni Korcsolyázó-Egylet, Debreczeni Torna-Egylet, Fővárosi Vívó-Club, Érsekujv. Vívó­­s Torna-Egyes., Győri Csónakázó-Egyesület, Gyöngyösi Korcsolyázó-Egylet, Kassai Korcsolyázó-Egylet, Kassai Tornázó- és Vívó-Egyes., Kolozsvári Athletikai Club, Kolozsvári Korcsolyázó-Egylet, Körmendi Athletikai Club, Kunsztmártoni Csen.-Korcs -Egyl, Lévai Torna- és Vívó-Egylet,­ Lőcsei Korcsolyázó-Egylet, Lőcsei Vívó- és Torna-Egyesület, Magy. Testgyakorlók Köre, Márm.-szigeti ifj. Torna-Egylet, Magyar Úszó-Egylet, Maros-Vásárhelyi Torna-Egylet, Magyar-Óvári Torna- s Vívó-Egyl . Maros-Vásárhelyi Kerékpár-Egy­let, Maros-Vásárhelyi Korcs.-Egylet, N.-Bányai Torna- és Korcs.-Egyl., Nagy-Enyedi Korcsolyázó-Egylet, Nagy-Kanizsai Torna-Egylet, Nagy-Kállói Korcsolyázó-Egylet, HIVATALOS Nemzeti Hajós-Egylet, Neptun Bpesti Evező-Egylet, Ó-Becsei Kerékpár-Egyes., Ó-Budai Torna-Egylet, Pécsi Athletikai Club, Pozsonyi Hajós-Egylet, Pápai Korcsolya-Egylet, Pozsonyi Torna-Egylet, Privigyei Korcs.-Egylet, Rimaszombati Korcs.-Egylet, Quarnero Csónakázó-Egylet, Sátoraljaújhelyi Korcs -Egylet, Selmeczi Akad. Athléta Club, Soproni Korcsolyázó-Egylet, Soproni év főgymn. testgy. köre, Sportkedvelők Köre, Szabadkai Sport-Egylet, KÖZLÖNYE, Szabadkai Torna-Egylet, Szarvasi Korcsolyázó-Kör, Szamár-Németi torna és vívó-egyl., Szegedi Csónakázó-Egylet, Szegedi Korcsolyázó-Egylet, Szegedi Torna-Egylet, Székely-Udvarhelyi Korcs.-Egylet, Székesfehérvári Korcs.-Egylet, Szegedi Kerékpár-Egyesület, Szászvárosi Athletika Club, Szolnoki Korcsolyázó-Egylet, Temesvári Korcsolyázó-Egylet, Torontáli Korcs - és Hajós-Egylet, Torontáli Athletikai Club, Tordai Korcsolyázó-Egylet, Újvidéki Kerékpár-Egyesület, Veszprémi Torna-Egyesület, Zsombolyai Athletikai Club. A vallás- és közoktatásügyi miniszter­­ nagyméltósága 47.020 számú rendeletével ajánlja e lapot Magyarország összes tanintézeteinek. A czéllövés az iskolában. A tornareform megindításával egyik többször hangoztatott elv volt, hogy a tanulók már az iskolában némi katonai képzettséget nyerjenek.­ Azonban a túlzástól már akkor tartózkodtunk, és­­ a franczia iskolai zászlóaljak nem is utánoztattak­­ nálunk, bár a katonai pontos menetelés, a szakasz­képzés gyakorlása azóta jobban gyakoroltatnak. Felmerült a tornareform vitáiban a tanulóknak a czéllövésben való gyakorlása is, de a dolog sem nem vitattatott meg eléggé, sem nem történt azóta e tárgyban semmi sem. Most, hogy a boerok oly pontossággal lövik­ ellenségeiket, felmerült a napilapokban az az eszme,­ hogy nem lehetne-e a tanulókat és a falu legé­­­nyeit a czéllövésben sportszerűleg, mulatság gyanánt gyakoroltatni. — Mindenesetre lehetne, jó is volna, csak a dolog kivihetősége nehéz. A tanulóknak legelső­sorban a mai és bizony­nyal még a messze jövő tanítási módja mellett is alig marad idejük a rájuk nézve sokkal fontosabb testerősítő gyakorlatokra. — Hisz oly hosszú és nehéz küzdelembe került, míg a játékdélutánt valósulni látjuk, hogy nem remélhetjük a czél­­­­­övésre szükséges idő kiszoríthatását. Elvileg azonban semmi kifogásunk sem volna, hogy a felsőbb osztályok tanulói tanári felügyelet mellett a czéllövést gyakorolják, ha erre a hadügy­minisztérium helyet, fegyvert és töltényt adna. Azt is biztosan remélhetjük, hogy a tanulóság az ily széllövési gyakorlatokra tömegesen és kedvvel menne ki, és hogy a gyakorlatoknak a nemzet haderejére jó hatása volna. Ugy­e a középiskolai tanulóság nagy része nem puskával fogja hazáját szolgálni, hanem tiszti karddal, meg a hadsereg katonáinak nagyon kis százalékát kapja a középiskolából, hanem a nép fiaiból. Így hát a czéllövés gyakorlása nemzeti fontosságúvá csak úgy válhatnék, ha a faluk legény­sége és a városok iparos ifjai kapnák béke­időben kezükbe a Manlichert. Hogy mint volna megvalósítható e dolog, azt nem e kis lap feladata fejtegetni, de annyit bátran mondhatunk, hogy az ezen ügyre fordított gond és költség nem csak hadseregünk harczképes­­ségét emelné, de népünknek józanságát, önérzetét is nagyban fokozná. — Gondoljuk csak el, hogy mily nemes szórakozás volna a korcsmázás helyett a legénység számára a czéllövés gyakorlása; mint találnák kedvüket az iparos ifjak e férfias és most nálunk csak urak által hozzáférhető mulatságban. — Aztán azt se feledjük el, hogy a czéllövés olyan nehéz mesterség, hogy három év múlva is csak kevés katona tud jól lőni, és ugyancsak sokat nyerne vele a katonaság, ha az ifjak szolgálati éveik előtt és után is gyakorolhatnák magukat a czéllövésben. A középiskolákban a czéllövés gyakorlása, ha a tanulóknak idejük volna rá, nem ütközne nehéz­ségbe, mert hol középiskola van, ott rendesen katonai czéllövő is van, és csak a fegyverek haszná­latát kellene megengedni és pár altisztet bocsátani az iskolák rendelkezésére. — De e dolog úgy is

Next