A Hét, 1899. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1899-07-02 / 27. szám

^ 90-0-ÍS X. évfolyam. MEGJELEN MINDEN USÜRNAP. Előfizetési feltételek» Egész évre.......... Irt 10.— Félévre ......... .. » 5 — N egyedévre......... » 2.50 E gyes szám ára 20 kr. уа Ы ■ 1899. 1611 АНЕТч. POLITIKAI ÉS IRODALMI SZEMLE. Szerkeszti KISS JÓZSEF. —Budapest, julius hó 2. 27/496.»-s^ám. Szerkesztőség és kiadóéivá! BUDAPEST1, )} VII. lter., Alsó-Erdöso/i. sz. Hirdetések felvétele ugyanott. Kéziratok nem adatnak vissza. Julius elsején kezdődött lapunknál az uj félévi folyam. Tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy előfizeté­süket még a nyári hüselö előtt megújítani szívesked­jenek. Mint minden nyáron, az idén is a legpontosab­ban utánok küldjük a lapot a fürdőkre és csak arra kérjük, hogy minden helyváltozást nekünk idejekorán jelezni méltóztassanak. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 írt. Félévre 5 írt. Mutatványszámok ingyen. Budapest, 1899. junius 15-én. A HÉT szerkesztősége és kiadóhivatala, VII. kér. Alsó-Erdősor 3. szám. Krónika. Hol az apa? — junius 29. Megint elemésztettek egy csecsemőt s megint hat­esztendei fegyházra Ítélték az anyját. A história érdeke­sebb, mint máskor, noha ugyanaz. A cseléd nem tudta eltartani .gyermekét, a szeretője pedig elhagyta. Azt val­lotta, hogy a Dunába dobta, pedig megfojtotta és elégette. Nem sokat lendít sorsán az újabb vallomás, de bevilá­gít a leikébe. A holt gyermek szelleme nem hagyta nyu­godni, nappal kisértette, éjjel megjelent álmában és unszolta: valid meg az igazat! Nem tudom, hol él, milyen kabátot visel egy him- nemü embertársam, aki igen vidám órákat élt át a Graf Reginával. Él-e még emlékében az a rossz leány, ébredt-e szivében valami érzés, mikor apává lett? Megszakadt-e benne valami húr, mikor hallotta, hogy gyermeke a kemen- czében sült meg s akinek az ajkát csókolta, hat évig fegyenczkedik majd ? Kérdem és tudom a feleletet. Ami a nőnek pok­lokba vivő tragédia, az a férfinak egy félórás kaland, melyet elfelejt vagy vidám pajtásoknak jókedvvel elhen- czeg. Hogy igy van: rendjén van. Végre is, minden órá­nak szakaszd le virágát s ahol nem muszáj, csak a bo­lond fizet. De hogy igy lehet: komiszság. A férfinem komisz- sága, mely kezében tartja a jog hatalmát és olyan rendet teremt, amely az ő érdekeit védi meg. Nagyon értem, hogy kiadják a felelősség jelszavát: a nő tudja, mit cse­lekszik s mik a következmények, ha tehát elébök áll, akkor viselje is. Nem állítom ezzel szemben, hogy akkor dehogy is tudja, mit cselekszik, mert legtöbbször a férfi elébb az eszét veszi s csak aztán a nyugodalmát. Ezer csá­bítás s millió eskü, hívogató, a veszedelmeket elhazudó mézes-mázas behálózás hatása alatt nem ő, hanem csak a férfi tudja, hogy mit cselekszik. Arról sem beszélek, hogy különösen az ilyen cselédleányoknál a társadalom pressziója is segít a buktatásban, mert hogy álljon ellent a szegény, a rabszolga cseléd az ifjú urnák vagy a nagy­ságos urnák, mikor ki van neki szolgáltatva, mikor leiké­ből ki van ölve az önállóság tudata és nem is eszmél arra, hogy ebben már nem tartozik engedelmességgel? De még arról sem akarok beszélni, hogy elnyomott, ron­gyos életében egy finomkezü ember valóságos tünemény s mikor ez szemet vet reá, maga is olyan kábító hatás, mely elhódítja a nyomorult teremtést. Hadd maradjak csak meg a nagy hazudságnál, melyet a férfi világrendje hangoztat. A sürü filantróp sopánkodásnál a gyermekvédelemről: ezek a lelketlen anyák esztendőnként több száz ártatlan csecsemőt foszta­nak meg életétől és sok ezret tartanak úgy, hogy bele hal. Az emberélet nagy érték, azt meg kell védelmezni. Hát megvédik-e? Megteszik azt, hogy szörnyen vigyáznak az anyára s mihelyt gyermekét elpusztította, rögtön megtudják és megtorolják. Ügyelnek a dajkaságba adott gyermekekre s minden cseléd az elöljáróság előtt köti meg a szerződést az angyalcsináló asszony nyal. Ha nem fizet, rögtön megveszik rajta, ha nem tud fizetni, nyakába varrják a gyereket: tartsa maga. Aztán vagy tartja vagy nem tartja. Ha tartja, együtt ugrik vele a Dunába, ha nem: hat évi fegyházat kap. Már most kérdem: hol az apa ? A tekintetes törvény­szék és a méltóságos kúria, valahányszor ilyen gyermek­gyilkosságot tárgyal, melynek oka, hogy nincs apa, miért nem kiváncsi erre az urra ? Nem a megtorlás czéljából követelném ezt a kiváncsiságot — ó a nagyságos ifiur csak legyen boldog és szabad, hanem a gyermekvédelem okáért. Mert világos, hogy ha az apa fizet, az anya nem vetemedik az ilyen szörnyű bűntettre, melyet a legtöbb esetben kétségbeesve, hasadozó szívvel és áldozatát csó­kokba és könnyekbe fojtva követ el. Az az ur pedig nem szökik majd a fizetség elől, hanem híven és igyekezettel megfelel vadapai kötelezettségének, ha tudja, hogy baj ese­tén ő rá is kiváncsi a törvényszék s nemcsak az anyát ítéli el, aki elkövette a gyilkosságot, hanem az apát is, aki okozta. Nagyon jól tudom, szinte látom, a mi büntető jogá­szaink mint csóválják mosolygó fejüket erre a naivságra. 7 ^2^'/вСь

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents