Hétfői Hírek, 1959 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1959-01-05 / 1. szám
Legújabb jelentéseit a világűr meghódításának főpróbájáról A szovjet űrrakéta már a Holdon miről sugározza nagy bfontoságú tudományos észleletén Vasárnap délben 12 órakor, 422 ezer kilométernyire száguld a Földtől Második napja tartja izgalomban a világot a szovjet űrrakéta. Száz- és százmilliók tárgyalják az évszázad legnagyobb szenzációját, a korszakot jelző eseményt, hogy az emberiség sok tízezer éves történetének során első ízben törte át a Föld vonzókörét. A világlapok szerkesztőségei, a nagy rádióstársaságok munkatársai állandó készenlétben állnak, hogy a szovjet űrrakétáról érkező híreket minél előbb Világgá röpítsék. Moszkvától New Yorkig és Pekingig, Izland városaitól a Fokföldig a világ minden táján izgatottan várják az emberek a XX. század csodájáról érkező legfrissebb híreket. Szombaton este Budapesten is sok család későn feküdt és vasárnap korán kelt csupán azért, hogy mint kortárs minél tájékozottabb tanúja lehessen e rendkívüli nagy eseménynek. Íme a legújabb jelentések és tudósítások a szovjet űrrakéta útjáról, a világűr meghódításának főpróbájáról, és visszhangjáról. koordinációs és számítóköz- adat feldolgozását, ugyanakkor í téli feldolgozása is- Ezek eredmont tovább folytatja a pálya- folytatódik a szovjet űrrakéta menyeit a feldolgozással párelemekről beérkező bőséges révén nyert kísérleti észlele- s huzamosan teszik közzé. (MTI) Vasárnap hajnalban a Hold mellett haladt el a „tizedik bolygó66 Moszkva, január 4. (TASZSZ) A január 3-ról 4-re virradó éjszaka, a TASZSZ több jelentésben számolt be a Hold irányában kilőtt szovjet űrrakéta útjáról. A Szovjetunió keleti részén elhelyezkedő tudományos megfigyelő állomások január 3-án moszkvai idő szerint 20.36 órától újból vették a rakéta rádió jelzéseit a 19.993, a 19.995 és a 19.997 megaherz frekvenciákon. A vétel jóval előbb megkezdődött, mint a rakéta a horizont fölé emelkedett. Moszkvai idő szerint 0.30 órától kezdve a 183.6 megaherz frekvencián is vették az űrrakéta rádiójelzéseit. Január 4-én moszkvai idő szerint hajnali 3 órakor az űrrakéta 336 600 kilométerre volt a Földtől, mégpedig az Indiai-óceán fölött. Január 4-én, moszkvai idő szerint 5.59 órakor (magyar idő: hajnali 3.59 órakor), a szovjet űrrakéta áthaladt pályájának a Holdhoz legközelebb eső pontján. Ez a pont 7500 kilométerre volt a Hold felszínétől, s 370 000 kilométerre a Föld középpontjától. A rakéta műszerei és rádióállomásai normálisan működnek és értékes tudományos anyagot közölnek a földi megfigyelőállomásokkal. A szovjet holdrakéta maradéktalanul teljesítette a felbocsátása előtt kitűzött tudományos feladatokat. A Földtől való távolodás, valamint az energiaforrások kimerülése következtében a rádiókapcsolat az űrrakétával fokozatosan romlani fog, majd a legközelebbi napokban nyilván megszűnik. Moszkvai idő szerint vasárnap reggel 9.00 órakor a szovjet űrrakéta a dél-afrikai Angola fölött volt, a Földtől 390 000 kilométer távolságra. A mesterséges bolygó pályája a naprendszerbeli Amint az űrrakéta távolodik a Földtől és a Holdtól, e két testnek a rakéta mozgására gyakorolt hatása egyre gyengül, s a rakéta mozgását mind nagyobb mértékben a Nap vonzóereje fogja meghatározni. A rakéta gyakorlatilag január 7-8-án rátér végleges napkörüli elliptikus pályájára s ily módon a naprendszer első mesterséges bolygója lesz. elején eléri pályájának a Naptól legtávolabbi pontját, e pont és a Nap távolsága 197,2 millió kilométer lesz. Ami a szovjet űrrakéta napkörüli pályáját illeti, ennek excentricitása 0,148, a pálya nagytengelye a földpálya nagytengelyével 15 fokos szöget zár be. A pályasík tehát gyakorlatilag egybeesik a földpálya síkjával. A mesterséges bolygó pályájának legnagyobb átmérője 3-3,6 millió kilométer, napkörüli keringési ideje 15 hónap. A napkörüli pályán haladó szovjet mesterséges bolygó 1959 január 14-én kerül napközelségbe, s ekkor a Naptól mért távolsága mintegy 146,4 millió kilométert tesz ki. iWW-űrrakéta l-fl&a szeptember 1.| A. Saovjataióóban napbödó. • s ^ / Eb-$ &i \\ \\ \ \ / / \a / / / / I -töl \ \ \ \ \ 1 \ &OLY&O PA\YA3ANA *__________ NA_____ V fi | .......*. • *** \ \ \ \ \ \ \ \ \\X \ W “aToto f 34 óra alatt száguldotta be a szovjet űrrakéta a Föld és a Hold közötti 370 000 kilométeres távolságot Moszkva, január 4. (TASZSZ) A Földtől és a Holdtól távolodó szovjet űrrakéta vasárnap, moszkvai idő szerint 12 órakor a Föld középpontjától 422 ezer kilométerre, a Hold középpontjától 60 ezer kilométerre volt. Az űrrakéta folytatja útját és fokozatosan rátér napkörül elliptikus pályájára. A Szovjetunió megfigyelő állomásai továbbra is veszik az űrrakéta rádiójelzéseit. Mint ezekből megállapítható, a rakéta felületi hőmérséklete plusz 10—15 fok, belső berendezésének és a tudományos műszereket tartalmazó gáztartályának hőmérséklete nagyjából ugyanilyen hőmérsékletű és ez biztosítja a műszerek normális működését. A pályaszámítások azt mutatják, hogy a szovjet űrrakéta alig így áll be a napkörüli pályájára a világ első mestermásfél nap, 34 óra alatt jéges bolygója megtette a Föld és a Hold közötti 370 ezer kilométert A Hold közelében elhaladó űr- Ingos közlések feldolgozása sores távolságot. A rakétáról sugárzott tudomáslyamatban van. (MTI) Az ember utazása a világűrbe a technikai kislátás szakaszába lépett Szovjet tudósok nyilatkozatai az űrrakéta tudományos jelentőségéről Moszkva, január 4. (TASZSZ) Anatolij Dorodnyicin akadémikus a szovjet űrrakéta felbocsátásával kapcsolatban nyilatkozatot adott a TASZSZ munkatársának. Elmondotta, hogy az űrrakéta révén sikerül választ kapni sok olyan kérdésre, amely az első holdexpedíciót szállító űrhajó megszerkesztésével függ össze. Az első szovjet mesterséges hold felbocsátásával, 1957. október 4-én megindult kutatásoknak a végcélja egy ilyen expedíció elindítása. Az űrrakéta súlyáról szólva Dorodnyicin akadémikus kijelentette: ez a nagy súly elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a jövőben emberrel is lehessen holdrepülést végezni. Elmondható, hogy ez a munka az ismeretlen utak felkutatásának szakaszából a technikai kidolgozás szakaszába lépett. Vlagyimir Dobronravov professzor, az ismert szovjet rakéta-szakértő a következőképpen nyilatkozott: — A bolygóközi utazáshoz a szovjet tudósok és mérnökök már megtették a legtöbbet — olyan hajtóművet szerkesztettek, amely képes megadni a rakétának a második kozmikus A jelenlegi űrrakéta-méretek mellett minden lehetőség megvan arra, hogy benne két-három ember számára lakófülkét rendezzenek be. Földi atmoszféra az űrhajó körül A legfontosabb és a legérdekesebb feladat, amely most vár megoldásra, azoknak a feltételeknek tanulmányozása, amelyek lehetővé teszik az életet az ember számára a kozmikus térségben. A rakétában is ilyen feltételeket kell megvalósítani. Dobronravov professzor nyilatkozatában kiemeli, hogy a szovjet űrrakéta mesterséges csóváját vizuálisan és csillagászatilag is meg lehetett figyelni. A jövő űrhajóit tehát megfigyelhetővé lehet tenni. Az a körülmény, hogy a nátriumgőz nem oszlik szét a kozmikus térségben, felveti azt a kérdést, hogy esetleg földi atmoszférát lehet létesíteni az űrhajó körül Ez lényegesen megkönnyítené a bolygóközi utazást. Dobronravov professzor a legközelebbi jövő fontos feladataként utalt olyan mesterséges hold felbocsátására,amelyet lisszn lehet.. juttatni a Földre. Ehhez mindenekelőtt stabilizálási rendszer kidolgozása, valamint olyan berendezés szükséges, amely a Föld légkörébekerüléskor lefékezi a szputnyikot. A bolygóközi gáz felderítése Jakov Alpert professzor, az ismert szovjet mágnességi szakember nyilatkozatában többek között ezt mondotta: A szovjet holdrakéta által létesített nátriumfelhő megfigyelése révén fontos értesüléseket szerezhetünk a bolygóközi anyag sűrűségéről. E mesterséges csóva világosságának és méreteinek változása közvetlen összefüggésben van a bolygóközi gáz sűrűségével és tömegével. Az űrrakétában elhelyezett műszerek lehetővé teszik a bolygóközi gáz vegyi összetételének meghatározását. Eddig az volt a vélemény, hogy ez a gáz főképp hidrogénből áll. A bolygóközi gáz sűrűségének és vegyi összetételének tisztázása lehetővé teszi a jövőben felbocsátandó űrhajók pályájának és sebességének j&oisstatás- Mi.ohimioshi