Hétfői Hírek, 1961 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1961-01-02 / 1. szám

fr:' ' ' //y X­i­t. .Pr 1 . TERV ÉS VALÓSÁG Irta: Parragi György Kinyílott hát az új év, 1961 kapuja. Küszöbén, szilveszter estjén ki-ki visszatekintett 1930-ra, az elmúlt hetekre és hónapokra, a megtett útra. És jó érzés töltötte el az ország polgárait, mert visszanézve az elmúlt esztendőre, az idő táv­latából, elégedetten láthatták, érezhették, hogy sokat alkot­tak, derekas munkával épí­tették tovább, szebbé, gazda­gabbá, emberibbé, erősebbé e hazát és mindennapi tevé­kenységükkel hozzájárultak ahhoz is, hogy a világon az igazságosság, a haladás, a béke legyen az űr. A szilvesz­teri számvetésből fakadó jogos elégedettség, a múlt évi mun­ka eredménye volt az alapja annak, hogy talán még soha e haza népe nem lépett át oly Vidáman, oly magabiztosan és bizakodva egyik évből a má­sikba, mint 1960-ból 1961-be. Á­ hátunk mögött a szil­veszter estje, a múltról való számvetés órái. Immár az első lépéseket tesszük az új esz­tendő útján. 1961 küszöbét el­hagyva, az ország lakossága a jövőbe, az elkövetkezendő na­pok és hónapok lehetőségeire s feladataira veti tekintetét. E lehetőségeket és feladatokat tárja elénk az 1961. évi nép­­gazdasági terv. Terv és valóság — tulajdon­képpen különböző fogalmak. De ebben az országban, csak­úgy mint a többiekben, ahol Szilánkokká tört az úri rend merev mozdulatlanságra kár­hoztató vaslánca, és annyi minden megváltozott, egyre közelebb került egymáshoz terv és valóság. És ha ma, 1961. január első napján vis­­­szagondolunk arra, hogy az, ami 1960 kapuját átlépve csak terv volt, de 1961 küszöbéhez érve már valóság — bízvást állíthatjuk, hogy a szocializ­must építő Magyarországon a két fogalom, terv és valóság fedi egymást, összeforrt egy­mással, összeforrt, mert a ter­vet, amit az ország vezetői a nép segítő szavának meg­hallgatásával elkészítettek, a dolgozók alkotó tevékenysége valósággá érleli. 1960 végén újabb magas­latra érkeztünk az országépí­tés útján. Az 1961-es nép­­gazdasági terv még feljebb mutat. Olyan feladatok meg­oldása kerül most sorra, ame­lyek közelebb visznek ben­nünket legközelebbi célunk­hoz, ahhoz, hogy befejezzük a szocialista társadalmi rend alapjainak lerakását. A nagy cél eléréséhez nagy feladatokat kell teljesíteni. Az idei tervben megjelölt fel­adatok jelentősek, de mivel a valóság talaján állva, az adott lehetőség leggondosabb fel­mérése alapján, ezerszeres megfontolással készültek, nem fellengzősek, nem légvárak, nem utópisztikus elgondolások szülöttei, hanem az anyagi feltételekhez, a dolgozó nép ■­­ mi­s erejéhez mértek, egyszóval: reálisak. Reálisak, tehát teljesíthetők. A szilveszter­ est, az új évbe forduló hajnal önfeledt percei a boldog vidámság, az áradó jókedv órái után most tehát a dolgos hétköznapok követ­keznek. Azok, amiket egyesek még ma is szürkének nevez­nek. Holott — ma már ez is megváltozott: nem szürkék és, ha a kalendáriumokban nin­csenek is pirossal írva, tulaj­donképpen nem is hétköz­napok. Azok voltak valaha, a reménytelenség napjaiban, amikor a dolgozó ember ün­nepnapjai is szürkék és hét­köznapiak voltak, mert hiszen a munkáért kapott garasokból — ha ugyan akadt munkája — nemigen futott ünneplésre és az ünnepnap pirosát amúgyis befeketítette a gon­dok, a nincstelenség, a re­ménytelenség árnyéka. A nép nem magáért, a maga ünne­peiért dolgozott, hanem azért, hogy az urak hétköznapjai is ünnepnapok, a semmittevés, a dáridózás napjai lehessenek. Ma viszont a dolgozó emberek hétköznapjai szerves össze­függésben állnak fin­teplap­­jaival, tartozékai annak. A hétköznapokon készítik elő ünnepnapjaikat; a nép saját magának dolgozik és munkája gyümölcseiből pihen, ünnepel. Valamikor nagyon járta eb­ben az országban egy szólás­mondás: „Te csak pipálj, La­dányi!” Nos, ezek a régi sza­vak már régen érvényüket ve­szítették. Értelmük az volt, hogy Magyarország­ olyan, amilyen. „Te csak pipálj, La­dányi!” — nép, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, ne is erőlködjetek, úgy sem tudtok más hazát teremteni, a dolgok úri, tőkés-nagybirtokos rend­jén változtatni. Hol van már a „Te csak pi­pálj, Ladányi!” ideje, hol van már ennek a szólásmondásnak országa? Az új társadalmi rend — ki nem látja ma már ezt? — gyökeresen megváltoz­tatta a magyar világot. Azok változtatták meg, akiket a „Te csak pipálj, Ladányi!” országa kilátástalan robotra kárhozta­tott, azok változtatták meg, akik egyre szebb tájakra segí­tik a haza szekerét. Szekerét? Nem: száguldó dieselmozdo­nyát. Azok változtatták meg — a munkások, a parasztok, az ér­telmiségiek —, akik elindulnak 1961 napjainak, hónapjainak széles útján és az év első nap­ján napvilágot látott népgaz­dasági terv sorait az év végéig valósággá változtatják, hogy az ország még virágzóbb le­gyen, hogy békében haladjon a világ, hogy az elkövetkező szilvesztert is elégedetten, még gondtalanabbul, még bizako­dóbb hangulatban ünnepelhes­sék meg. Kínai kormányküldöttség érkezett Havannába Havanna, január 1. (Űj-Kína) Szombaton délután kínai baráti küldöttség érkezett Ha­vannába. A küldöttséget, amely részt vesz a kubai for­radalom győzelme második évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségen, Kuo Mo-zso, a Kínai Országos Népi Gyű­lés állandó bizottságának al­­elnöke vezeti. A kínai vendé­geket Corticos elnök és a ku­bai kormány más vezetői üd­vözölték a repülőtéren. ,­­ jé " , * / / Ara: 1 Ft & Totó-eredmények 1. évfolyam, 1. szám POLITIKAI HETILAP januárhétfő 3 éves tervünk szülöttei — 5 éves tervünk szavalatában Képes beszámoló Budapest szilveszteréről Az USA fegyveres agressziót készít elő Kuba ellen Nyilatkozat labdarúgósportunk időszerű kérdéseiről o­ny 3 ix Hruscsov a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavításának fontosságáról­ ­ szólott a Kremlben tartott újévi felköszöntőjében A szovjet kormány január 1-re virradóra hagyományos újévi fogadást adott a Kreml­ben. Ebből az alkalomból a nagy palota termeiben csak­nem másfélezer vendég gyűlt össze: miniszterek, a Szovjet­unió és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának képviselői, a Szov­jetunió marsalljai, a szovjet hadsereg tábornokai, tudósok, írók, művészek és a fővárosi vállalatok élenjáró munkásai. Ott voltak a vendégek között külföldi diplomaták és a pap­ság képviselői is. A vendégeket Nyikita Hrus­­csovval élükön a kormány és a párt vezetői fogadták. Röviddel éjfél előtt Hrus­csov felköszöntőt mondott. Kedves Elvtársaim! Bará­taim! Uraim! Engedjék meg, hogy ürítsem poharam a nagykövetek egészségére, akik kormányukat képviselik or­szágunkban, úgyszintén a né­pek barátságára, a nemzetek , a kormányok baráti kap­csolatainak megszilárdítására és fejlesztésére, hogy bizto­sítva legyen az államok igazi békés együttélése és a világ­­béke — mondotta köszöntőjé­ben a szovjet kormányfő. Minden egyes ország társa­dalmi és politikai rendszeré­nek kérdései az illető ország népének bel­ügye. Mi a leg­jobbnak tartjuk saját szocia­lista rendszerünket, de nem kényszerítjük azt más né­pekre. Mi nagyra becsülünk minden népet és azon va­gyunk, hogy minden nép ma­ga döntse el, milyen rendszert tart a maga számára legjobb­nak. Szeretném kifejezni azt a reményemet, hogy az új esz­tendő boldog lesz. Minden or­szágban hagyomány, hogy az emberek az óév búcsúztatá­sakor boldog új évet, új bol­dogságot kívánnak egymás­nak. Ám mi is az a boldog­ság? Az emberek mindenekelőtt boldogságnak tartják, ha a tartós béke biztosított a földön, ha békében, pusztító háború veszélyétől való félelem nél­kül élhetnek és munkálkod­hatnak. A Szovjetunió minden ere­jét lat­ba vetette és latba veti, hogy barátságban éljen min­den országgal. Azt hiszem, senki sem veheti rossznéven, ha kijelentem, hogy mi nagy fontosságot tulajdonítunk az Amerikai Egyesült Államok­kal való kapcsolataink meg­javításának, hiszen országaink viszonyának megjavításától nagy mér­tékben függ valamennyi más állam kapcsolatainak megszilárdulása. Hinni szeretném, hogy az Amerikai Egyesült Államok is erre törekszik és reméljük, hogy az új elnök hivatalba lépésével friss szellő kereke­dik, amely megtisztítja a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kapcsolatainak egészség­telen légkörét. Szeretnénk, hogy az óév múltával és a régi elnökkel a múltba ,tá­vozna az Amerikai Egyesült Államokkal keletkezett rossz viszonyunk is. Köztudomású, hogy ez a viszony különösen megromlott az amerikai ka­tonai repülőgépek kémbetö­rései következtében, amely berepüléseket az Egyesült Ál­lamok elnöke a Szovjetunió­val szemben alkalmazandó tu­datos politikának minősítette. Ez a provokációs politika azonban nem talált az ameri­kai nép támogatására. Véle­ményünk szerint, amikor az amerikai nép Kennedy úrra és Nixon úr ellen szavazott, ezzel elítélte a hidegháború felszítására, a nemzetközi kap­csolatok kiélezésére irányuló politikát.­­ Kennedy úr a választási kampány alkalmával azt mondta, hogy ha ő lett volna az elnök helyében, akkor az U—2 gép berepülései miatt kifejezte volna sajnálkozását a szovjet kormánynak. Szeretnénk, ha a régi el­nök távozásával ez a szo­morú Incidens háttérbe kerülne és úgy gondoljuk, hogy nem kell rá vissza­térni. Mindezt szem előtt tartva úgy tűnik, hogy nem kell szorgal­maznunk e kérdés megvitatá­sát az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán, nehogy a rossz múlt­tal gátoljuk a szebb jövőhöz fűződő reményeket. Hinni sze­retnénk, hogy a kapcsolatok megjavítására irányuló törek­véseinket mind az amerikai nép, mind az új elnök helye­sen fogja fel. Szeretném kifejezni azt a re­ményemet, hogy az új eszten­dőben az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió úgy lapozza fel kapcsolatainak új oldalát, hogy ezzel elősegíti a nemzetközi helyzet megjavítá­sát, valamennyi állam kapcso­latainak elmélyítését, követke­zésképpen pedig annak a cél­nak megvalósítását is, amelyre minden nép törekszik: a béke megszilárdítását világszerte. , Ürítem poharam az államok békés együttélésre! A békére és minden nép barátságára! Hruscsov beszéde után a moszkvai rádió közölte az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Legfelső­ Tanács Elnök­ségének és a Szovjetunió mi­nisztertanácsának a Szovjet­unió népéhez intézett újévi üdvözletét. " Amikor a Kreml torony­órája elütötte az éjfélt, a ven­dégek poharat emelve köszön­tötték az új évet. Nyikita Hruscsov éltette a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szak­­szervezeteket, a Lenini­­ Kom­­szomolt, a Szovjetunió asszo­nyait és leányait, a hős és dicső­­ szovjet hadsereget, Malinov­­szkij marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét. Ezután Sulman svéd nagy­követ, a moszkvai diplomáciai testület doyenje mondott fel­köszöntőt. A diplomáciai tes­tület tagjai és a maga nevé­ben legőszintébb újévi jókí­vánságait fejezte ki a szovjet kormánynak. További sikere­ket kívánt az egész szovjet népnek, a szovjetország békés fejlesztésében. Sulman poha­rát ürítette Nyikita Hruscsov egészségére, a szovjet nép bol­dogságára, az egész világ né­peinek barátságára. Nyikita Hruscsov ezután fel­kérte a vendégeit, hogy ve­gyenek részt a táncmulatsá­gon. A Kremlben rendezett újévi fogadás a hajnali órákig tartott (TASZSZ) Szovjet-kínai táviratváltás Hruscsov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke és Brezsnyev, a Legfelső Tanács elnökségének elnöke újév al­kalmából meleghangú üdvöz­lő táviratot küldött Mao Ce­­tungnak, a Kínai Kommunista Párt elnökének, Liu Sao-csi­­nek, a Kínai Népköztársaság elnökének, Csu Te-nek, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága elnökének és Csou En-laj miniszterelnöknek. A távirat kiemeli, hogy az 1960. év a szocialista tábor szolida­ritásának és hatalmának nö­vekedése jegyében telt el. A kommunista és munkáspártok képviselőinek nemrég tartott moszkvai tanácskozása még jobban megszilárdította a szo­cialista tábor országainak összefogását. A szovjet nép örömmel tekint barátjának és szövetségesének, a nagy kínai népnek a Kínai Kommunista Párt vezetésével a szocializ­mus győzelméért vívott öri­zetlen harcában elért ered­­ményeire. Mao Ce-tung, Liu Sao-csij Csu Te és Csou En-laj táviratá­ban fejezte ki forró újévi üd­vözleteit a Szovjetunió Kom­­munista Pártja és a szovjet állam vezetőinek. A Hruscsov és Brezsnyev címére küldött távirat kiemeli, hogy az el­múlt esztendőben a világbéke és a haladás erői a szocialista táborral az élükön még job­ban megszilárdultak, az impe­­rialista erők pedig tovább gyengültek. A kommunista és munkás* pártok moszkvai tanácskozása nagymértékben fokozta a szo* cialis*&­ tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom szoli­­daritását, és új erővel töltötte el a békéért, a nemzeti füg­­getlenségért, a demokráciáért­ és a szocializmusért küzdő nép­pekét világszerte. Hruscsov és Brezsnyev üdvözlő távirata Kennedyhez Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nöke és Leonyid Brezsnyev, a Legfelső Tanács Elnökségé­nek elnöke táviratban fejezte ki újévi üdvözletét és jókí­vánságait Jo­hn Kennedynek és családjának.­­­­„Reméljük — hangzik a táv­iratban —,­­hogy az új eszten­dőben az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió vi* szonya új, ésszerű alapon fej­lődik majd, népeinknek a bé* kére és barátságra való tőnek* véseinek megfelelően.” Leonyid Brezsnyev, a Leg* felső Tanács Elnökségének el* nöke táviratot intézett Eisen­­hower elnökhöz. 81 diplomáciai testület újévi tisztelgése az Elnöki Tanácsnál Kiss Károly, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökhelyettese január 1-én fogadta a Budapestre akkreditált diplomáciai testüle­tek vezetőit, akik az új év al­kalmából jókívánságaikat fe­jezték ki. Részt vett a fogadá­son Nagy Dániel, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titkára és Radványi János, a Külügy­minisztérium protokoll-osztá­­lyának vezetője. A diplomáciai­ testület ré­széről a következők jelentek meg: Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság nagykövete, a diplomáciai testület doyenje, Krasztyu Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság, Walter Ves­per, a Német Demokratikus Köztársaság, Henryk Gro­­chulski, a Lengyel Népköztár­saság, Li Don Gen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, Mirko Tepavac, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság, Toivo H. Heikkilä, a Finn Köztársaság, Zsambalin Ban­­zar, a Mongol Népköztársaság, V. I. Usztyinov, a Szovjet­unió, Frantisek Pisek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, Conneliti Maltesen, a Ro­­mán Népköztársaság nagykö­­vete, dr. Walther Peinsipp, az Osztrák Köztársaság, Jean Paul­ Boncour, a Francia Köz­társaság, dr. Fritz Hegg, a Svájci Államszövetség, N. J. A. Cheesham, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Ki­­rályság, Seishiro Ogawa, a Japán Császárság, J. J. L. Pierre Vanheerswynghels, a Belga Királyság, Burhan Isin, a Török Köztársaság követe, dr. W. V. Cohen Stuart, a Hol­­land Királyság, Charles Gor­don Stefan, az Amerikai Egyesült Államok, B. K. Mas­­sand, az Indiai Köztársaság, Tassis Karamanos, a Görög Királyság, Menahem Daniv, Izrael Állam, Poul Poulsen, a Dán Királyság, Nguyen Van Hong, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, Bruno Col­lucci, az Olasz Köztársaság, Jean-Jacques de Dardel, a Svéd Királyság, Moustapha Aly Khalaf, az Egyesült Arab­ Köztársaság, Mehmet Lufti, azt Albán Népköztársaság ideigle­nes ügyvivője és dr. Martin Rusu, a Duna­ Bizottság igaz­gatója. A fogadás szívélyes légkör­ben zajlott le. (MTI)

Next