Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
1. szám - Ziegler Károly†
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 65. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1—04. oldal Budapest, 1985. január—február MEGEMLÉKEZÉS Ziegler Károly (1898 —1985) Ziegler Károly eredményeikben páratlanul gazdag, hosszú szarkiman .tevékenység után 1985. január 22-én csendesen elhunyt. Halálával olyan kiváló mérnököt veszített ágazatunk, alka egész életét a vízügyi szolgálatnak szentelt, s aki munkásságával példát mutatott. A kolozsvári klinikán látta meg a napvilágot 1898. július 25-én, s a Bolya,salk városában Marosvásárhelyen nevelkedett. Ott élte át első megpróbáltatásait is. Édesanyja korán meghalt, az apát 1914-ben behívták katonának, így pótapaként ő viselte gondját öt öccsének, miközben a Református Kollégiumot végezte. 1916-ban alighogy elkezdte tanulmányait a Műszaki Egyetemen, máris félbe kellett szakítania a katonai behívás miatt. Két évet szolgált a polai erdőben a nehéztüzérségnél 1918-ig. A további egyetemi tanulmányi melllett munkát kellett vállaltasa, mert Marosvásárhelyről támogatást nem várhatott. 1922—24 között földmérői magánmérnöki irodában dolgozott. Az általános mérnöki oklevelet 1924. február 6-án szerezte meg. Saját vallomása szerint egyetemi évei alatt a fizika, a csillagászat, az építészet érdekelte, azt tervezte, hogy építőmérnök lesz. Mint ahogy a szenvedélyhez,a hivatáshoz nem egyszer a véletlen viszi el az embert, őt is a véletlen fordította a vizeikhez. Erről beszéljen ő maga, ahogyan egy beszélgetés során Kása Csaba írónak 1981-ben elmesélte: „ Az egyik ismerősömtől hallottam 1924-ben, hogy Szekszárdon, az ármentesítő társulatnál meghirdették a szakimérnöki állást. Egészen pontosan: a Szekszárd-tortai ármentesítő és belvízszabályozó társulatról vollt szó... Szekszárdi haikos lettem tizenhét esztendőre. És itt szerettem meg a vízügyi szolgálatot. Itt jöttem rá, mennyi cselekvési lehetőség nyílik a gondolkodni akaró, bátor szakaszmérnök előtt, milyen sok férfias próbát kínál ez a pálya". Egymaga végezte a Sárközi lápság belvízvédelmi műveinek fejlesztését, a tervezést, a szervezést, az építkezés vezetését, a munkabér elzármolását. A gemenci erdőséget csónakkal járta, másutt lovas szakérrel, vagy gyalogosain közlekedett. E szekszárdi társulati tevékenység meghatározó lett életére. Itt jegyezte el magát teljességgel a vízügyi szakmával, kiváló elméleti felkészültségét itt kezdte el a mindennapok gyakorlatában gyümölcsöztetni. 1941—48 között a Hosszúfoki Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke Békésen. Ő készítette el az 1940—42-es belvízek nyomán a nagyarányú fejlesztés terveit. E terveket használták még 1948-ban is, a munka befejezésekor. A társulati szolgállat a gyakorlat hadszíntere. Ziegler Károly azonban tudja, hogy a tudományos tájékozódás is elengedhetetlen. Nem véletlen, hogy éppen a műegyetemi laboratórium próbapadján látja meg a MÁVAG szennyvízszivattyúnak szánt