Hirlap, 1948 (3. évfolyam, 148/596 -228/676. szám)

1948-07-01 / 148. (596.) szám

Á­r­a 60 fillér III. évf. 148. (596) szám. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polg. Párt lapja. Előállítja és terjeszti a Légrády Testvérek rt., Bp., V., Bajcsy-Zsilinszky­ út 78. Bromwich legyűrte Mittel X 1948 Julius 1., csütort. Előfizetés i­­ évre 45 frt, 1 hóra 15 írt, egy pél­dány ára 60 fillér. Szer­kesztőség és kiadóhiva­tal: Bajcsy-Zsilinszky­­út 78. Telefon *129-480, éjjeli portás 129—488. Szokolovszkij tábornagy: Hitfin és a nyugati zónák közti forgalom *A korlátozások csak átmeneti í kémkedési vád Schumacharf a náriet sz­ociáldemokraták vezetői© ellen Bernadotte Palesztina egységének fenntartását javasolta A világ közvéleményét m­ég min­dig foglalkoztatja a varsói nyolc­hatalmi békenyilatkozat. Legin­kább azonban a reakciós körök izgatottak, amely­ek­ről Cser­­nyánszky, a moszkvai rádió hír­­magyarázója kijelentette, hogy a varsói nyilatkozat ismeretessé­­válása után taktikát változtattak. A francia jobboldali lapok, de az amerikaiak is igyekeznek a nyi­latkozat jelentőségét lebecsülni, vi­szont az angol lapok megfelelő utasításra agyonhallgatták a záró­­közleményt. Mint ilyenkor szokás, kitalálták azt is, hogy a varsói értekezleten titkos határozatokat is hoztak. Erre a cáfolatot Modzelewsky len­gyel külügyminiszter adta meg egy sajtóértekezleten, amelyen megállapította, hogy az értekezlet minden döntését nyilvánosságra hozták, mert azoknak, akik a tr­éke ügyéért harcolnak, nincs titkolni valójuk. Berlinban enyhült a helyze­t A berlini helyzet nemcsak Ber­lin nyugati övezetének lakosságát tartja izgalomban, de a szövetséges kormányokat is, amelyeknek kebe­lében az utolsó napokban heves vi­ták folytak. Valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy mára a berlini helyzet jelentősen megenyhült. Közrejátszott az az esemény is, hogy a napokban a berlini nyugati övezetben amerikai rendőrség fel­tartóztatta Szokolovszkij tábor­nagy­ gépkocsiját. Clay tábornok előbb levélben követte meg a szov­­jet tábornagyot, hétfőn pedig sze­rmélyesen látogatta meg Potsdam­­ban és bocsánatot kért tőle az in­cidensért. Amerikai részről felmerült a gondolat, hogy a berlini kérdésben a Biztonsági Tanács közbelépését kérik. Ettől a tervtől azonban nyil­ván­­a helyzet enyhülésére való te­kintettel elálltak. Az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője közölte, hogy „még nem jött el az ideje an­nak, hogy a Biztonsági Tanács közbelépését kérjék­­. Clay, Robertson és König táborno­kok továbbra is tárgyalások útján próbálják elintézni a­­kérdést Szo­kolovszkij tábornaggyal. Ha ezek a tárgyalások nem vezetnének ered­ményre, akkor az Egyesült Államok kormánya közvetlen tárgyalást kezdene a szovjet kormánnyal. A helyzet enyhülésének legfőbb jele azonban Szokolovszkij tábor­nagynak az a levele, amelyet ked­den intézett Robertson brit főpa­rancsnoknak és amelyben hangoz­tatja, hogy a szovjet részről foganatosított közlekedési korlátozások csak átmeneti jellegűek. Azért volt rájuk szükség, mert különben Berlint elárasztották volna a nyugatnémet pénzzel, ami súlyos zavarokat okozott volna a szovjet övezet gazdasági életében. Miután a régi pénz beváltása most végetért, a szovjet megszálló kor­mányzat megtette az intézkedése­ket az ideiglenes korlátozások eny­hítésére és hozzájárult ahhoz, hogy az érvényes igazolványokkal bíró német személyek ismét átléphet­nek a nyugati és keleti övezet kö­zött levő demarkációs vonalon. A bertn—helms tacui autóút és a magdeburg—helms­t.­adti vasút azon­­ban még nem közlekedne, amíg a helyreállítási munkálatokat be nem fejezik. Értesülése szerint kü­lönben – mondja a tábornagy le­vele — Berlinben még néhány hétre elegendő élelmiszerkészlet van. Reméli, h­ogy ezidő alatt le­hetséges lesz majd a forgalmat tel­jes mértékben helyreállítani. A berlini városi tanács, amely­nek értesülései úgy látszik nem valami kitűnőek, elhamarkodott javaslatot fogadott el, amelynek értelmében segély­felhívást intéz az Egyesült Nemzetek Szervezete titkárságához, hogy lépjen közbe a berlini helyzet rendezése érde­kében. A­ tanács hevességét azon­­ba­­ hamarosan lehűtötte Gane­­wal tábornoki Berlin francia öve­zet­ének parancsnoka, ak­i nem vállalta a panaszirat­ közvetítését, mert azt csak semleges nemzet képviselője tehetné meg, nevd pe­dig olyan nemzeté, mint a fran­cia, amelyet a legutóbb Berlinben lejátszódott események szintén érintenek. Schumacher „Qítb5iíe"-ja A berlini rádió jelentése szerint nagyméretű amerikai kémhálózatot lepleztek le Németország szovjet övezetében. Néhány hónap előtt egy Lorenz nevű kémkedő szociál­demokratát fogtak le, ahol beval­lotta, hogy egy egész Németország­ban elágazó szervezet megbízásá­ból dolgozott. Részletes vallomásá­ban súlyos vádakat emelt a né­metországi szociáldemokrata párt vezetősége ellen. Szerinte Schumacher, a német szociál­demokraták vezetője, már kat évvel ezelőtt­ Ostbüro néven illegális szervezetet rendezett be, amelyeknek az egész szov­jet területen sok fiókja volt s amelynek legfőbb feladata az volt, hogy katonai­­ információkat szerezzen és azokat továbbítsa az amerikai megszálló kormányzat tit­kos­szolgálatához. Lorenz vallo­mása szerint az amerikaiak ha­­vonta 150—180 ezer márkát fordí­tottak az Ostbüro céljaira. Ezek a jelentések a vallomás szerint Clay tábornok főhadiszállására kerültek. Itt említjük meg a Telepressnete azt a különös hírét, amely szerint egy német püspök jelenleg a­­Vati­kánban tárgyal az úgynevezett Adenauer-tervről. Ez a terv Nyugat-Németországot is fel akarja osztani és a katolikus államok szövetségét kívánja megalakítani. A Vatikánban a pápai politikai szakértők megegyezésre is jutottak volna az amerikai külügyminiszté­rium kiküldötteivel, valamint a német és osztrák katolikusok kép­viselőivel abban, hogy a hazatérő­ben lova Brünning régi pártja, a Centrumpárt, magába olvasztja a háború utáni Keresztény Demo­krata Szövetséget, amely Nyugat- Német­ország legerősebb jobboldali csoportja.­Ebben a kérdésben azon­ban­ a németországi katolikus veze­tők között sincs megegyezés. Bernadore javaslatai A Szentföldön a szerdai, napon formailag véget ért a harminc éve tartó brit megszállás. Szerdán vo­nultak ugyanis ki Haifából az utolsó brit katonák és McMillan tábornok, a Palesztinában állomás­­ozó brit csapatok parancsnoka is elhagyta repülőgépen Haifát. . Nemcsak a Biztonsági Tanács, de az érdekelt kormányok is kézhezk­apták már Bernadotte javaslatait a palesztinai kérdés rendezése tár­gyában. A közvetítő javaslatait nem hozták nyilvánosságra, kiszi­várgott hírek szerint azonban Ber­­nadotte javaslata az, hogy tartsák fenn Palesztina egysé­gét oly módon, hogy a zsidó és az arab övezet belügyi téren önkormányzathoz jutna, kül­politikája azonban közös lenne. Megengedték a zsidó övezetbe a szabad bevándorlást és biztosíta­nák Jeruzsálem nemzetközi hely­zetét, valamint a Jeruzsálembe ve­zető folyosókat. A kormányok máris sűrű és izgalmas tárgyalá­sokba merültek, egyelőre zsidó kö­rökből szivárgott ki az a hír, hogy Izrael kormánya a maga szem­­pontából a javaslatokat elfogadha­­tatlanoknak tartja. De Weizman,­­ Iz­rael állam elnöke Franciaország­­­­ból való elutazása előtt­ az AFP­­ munkatársának bizakodó nyilatko­­­­zatot tett. „Meggyőződésem,­­ mondotta —, hogy a Palesztinai­­Stra­oók végül is kiegyeznek ve­lünk. Megértik, hogy Izrael állam n­em rontja gazdasági és művelő­dési helyzetüket.“ . Csütörtökön kezdődik a finn választás Finnország július 1-én és 2-án­­ tartja meg a választásokat. Érde­­­­mes feljegyezni, hogy a finn par­­l lament összetétele feloszlatása­­ előtt a következő volt: Népi­­ Demokratikus Szövetség (benne a­­ kommunista párt is) )5, Szociál­demokrata Párt 48, Agrárpárt 48, Finn Konzervatív Egységpárt 29, Svéd Szabadelvű Néppárt 14, Finn Szabadelvű Néppárt 9 mandátum. A választást megelőzően Fekkala miniszterelnök intő szóval fordult a finn néphez.­­ A Szovjetunióval kötött békeszerződésünkben — mondotta — vannak pontok, ame­lyek nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai jelentőségűek is. Ezt minden választónak figyelembe kell venni. Ha a választók többsége olyan jelölteknek szavazna bizalmat, akik­­ a háború alatt uralmon voltak, az ilyen fejlemény ne­m hozna szerencsét országunkra. Leino, a volt kommunista bel­ügyminiszter pedig azt­ fejtette ki, hogy most a finn nép megkapja a lehetőséget, hogy­­ megmutassa, kiben bízik és kit tart bűnösnek szenvedéseiért. Két finn lap szer­dai azácna három jobboldali szo­cialistát leplez le, akik a régi fasiszta uralmi rendszer titkos­­rendőrségnél működtek együtt. A terek vszárkat­­főnül, Athénban A görög szabadságharcosok harc­téri jelentései bizakodó jó híreket hoznak nyilvánosságra. Ugyanak­kor Szofulis görög miniszterelnök sajtóértekezleten figyelmeztette a görög népet hogy a hadjárat gyors befejezéséhez ne fűzzön túl vérmes reményeket. Különben Athénbe érkezett — a Tass jelentése szerint — , Omurlak tábornok, a török ve­­­zérkar főnöke,, jelent meg­­ Athénban magasrangú török tisztek kíséreléten. Több napot tölt ott és találkozik Fleet amerikai tábornokkal és a görög vezérkar főnökével. Omni­­ak előzőleg Németországban járt és az amerikai csapatok főparancs­nokát látogatta Sieg. A kommunista pártok Tájékoztató Irodájának közlése Jugoszlávia Kommunista Pártjának h helyzetéről A Magyar Dolgozók Pártjának­­ központi lapja, a Szabad Nép keddi számában közli a kommunista pár­tok Tájékoztató Irodájának érte­kezletéről kiadott közleményt. E szerint a Tájékoztató Iroda június második felében Romániában érte­kezletet tartott, amelyen a Bolgár Munkáspárt, a Román Munkás­párt, a Magyar Dolgozók Pártja, a Lengyel Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és az Ola­sz Kommunista Párt kiküldöttei vettek részt A Tájékoztató Iroda megtárgyalta Jugoszlávia Kommu­nista­­ Pártjának helyzetét és egy­hangú határozatot hozott. 1. A Tájékoztató Iroda megálla­pítja, hogy a Jugoszláv Kommu­nista Párt vezetőségének az utóbbi időben a kül- és belpolitika alap­vető kérdéseiben helytelen az irányvonala, eltér a marxizmus­­leninizmustól. Ezzel kapcsolatban a Tájékoztató Iroda jóváhagyja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának cselekede­teit, melyekkel vállalta, a kezde­ményezést Jugoszlávia Kommu­nista Pártja Központi Vezetősége helytelen politik­ájának és elsősor­ban Tito, Kar­del­j, Djilis és Ran­­kovics elvtársak helytelen politiká­jának leleplezésére. 2. A Tájékoztató Iroda megálla­pítja, hogy a Jugoszláv Kommu­nista Párt vezetősége barátságta­lan politikát folytat a Szovjetunió­val és a Szovjetunió Kommunista Pártjával szemben. Jugoszláviában a szovjet katonai szakemberek be­­feketítésének és a szovjet hadsereg diszkreditálásának méltatlan politi­káját követték.. Ezek és ezekhez hasonló egyéb tények arról tanúskodnak, hogy Jugoszlávia Kommunista Pártjá­nak vezetői kommunistákhoz nem méltó álláspontot foglaltak el, ami­kor azonosítani kezdték a Szovjet­unió külpolitikáját az imperialista hatalmak külpolitikájával és a Szovjetunióval szemben, ugyan­olyan magatartást tanúsítanak, mint burzsoá államokkal szemben. A Tájékoztató Iroda elítéli Jugo­szlávia Kommunista Pártja veze­tőinek ezt a szovjetellenes maga­tartását, amely összeegyeztethetet­len a marx­izmus-leni­nizmussal és amely csak nacionalistáknál talál­ható. 3. Jugoszlávia Kommunista Párt­jának veetői az ország belpolitiká­jában letértek a munkásosztály álláspontjáról és szakítanak az osz­tályharc marxista elméletével. Ez a tagadás abból az opportunista nézetből fakad, amely szerint a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti korszakban nem élesedik az osztályharc, mint ahogy ezt a marxizmus-leninizmus tanít­ja, hanem­ ellanyhul, ahogy a Bu­­charin-féle opportunisták állítják, akik azt az elméletet hirdetik, hogy a kapitalizmus békésen bele­nő a szocializmusba. A jugoszláv vezetők fenti nézetei megsértk a marxzmus-leniniiz­mus e tételeit. 1 4. A Tájékoztató Iroda szerint Jugoszlávia Kommunista Pártja­i­nak vezetősége revíziónak ved alá a pártról szóló, marxista-leninista tanítást. A marxizmu­s-leninizmus elmélete szerint a párt a döntő ve­zető és irányító erő az országban, amelynek külön programja van és amely nem oldódik fel a párton­­kívüli tömegben. A párt a mun­kásosztály legfelsőbb szervezeti for­­mája és legfontosabb fegyvere. Ez­zel szemben Jugoszláviában nem a kommunista pártot tekintik az or­szág döntő vezetőerejének, hanem a Népfrontot. A jugoszláv vezetők lecsökken­tik a Kommunista Párt szerepét, valójában feloldják a pártot a pártonkívüli Népfrontban, amely osztály-szempontból fölöttébb különböző elemeket foglal magá­ban (munkásokat, egyéni gazdasá­got folytató dolgozó parasztságot, kulákokat, kereskedőket, kisebb gyárosokat, polgári értelmiséget, stb.), valamint sokféle­­ politikai csoportot, még bizonyos kurzeon­­pártokat is. A jugoszláv vezetők csökönyösen kitartanak, amellett a hibás nézetük mellett, hogy Jugo­szlávia Kommunista Pártjának nem lehet és állítólag nem is kell, hogy legyen külön programja, ha­

Next