História 1995

1995 / 1. szám

Elherdált évtized? Öt éve történt. Évfordulók. 1989. máj.-jún. a Nagymaros-Bős-építkezés leállítása. — Azután június 16. — Nagy Imre és társainak, a sztálinizmus áldozatainak újratemetése. Szeptember 10. — a keletnémet menekültek kiengedésének bejelentése. Majd a 4. Köztársaság kikiáltása október 23-án (a felkelés évfordulóján) és így tovább és így tovább... Számvetések... Új választás ez év májusában: új erők benyomulása (visszanyomulása) a politizáló és értelmiségi elit soraiba. — Itt fenn a hegyen megkésett az ősz. A szobában a jövő évi tervek zsebben meggyűrődött vázlatcédulái hevernek. Asztalon, ágy mellett. Ma van a „4 igen” évfordulója. Ötödik ez is, még sincs ünneplés. És nyár óta elmaradnak a vezércikkek. Nem időhiány miatt. Az elmúlt öt esztendő újragondolásai elakadtak? Számvetések... Talán túl nagyok voltak a hegymozgások, s túl kicsinyek a megszületett egerek? Ahogy szomszédaim mondják? Egyszerű, kétkezi munkásemberek. Sokat várok, kétszer is az újra— ha nem is ugyanazon pártra — szavazók. Az Újra, ami megindult vala­mikor. De mikor? ’53-ban, ’56-ban, '89-ben, '90-ben, vagy éppen ’45-ben? ’89-ben, így ők. Maradjunk ennél. Erre még emlékeznek. De azután mindezekből mi lett?* Emlékképek, naplófeljegyzésekbe szorult adatsorok. Nagymaros, Bős. Lelkes rendszerváltó tüntetések. Tacepaók, a monumentális beruházá­sok, természetátalakítások szimbóluma, az erőműépítés ellen. — Elbizonytalanított „vizes” szakemberek, akik évtizedek tapasztalatát, nemzetközi példák erejét vetik harcba az építke­zés szükségességének védelmében. Isten tudja, honnét előkerülő el­len szakért­ők: lelkes, kre­atív szónokok, debattőrök. Akik valami forradalmi történetszemlélet neveltjeiként keresik a szent célt. S most nem a Bastille lerombolása, nem Táncsics börtönének megnyitása, a job­bágykötelek lepattintása jutott, hanem egy erőmű. Ügyesebbek a tömegkommunikációs vi­tákban, mint amazok, a mérnökök. Szent céljaink: az emberi környezet védelme a technok­rata erőszak ellen, szent célunk: a megalomániás diktatúra végleges elsöprése. Politikai szem­pontok, indulatok. Azután elkövetkezett a hódító lakoma után a másnaposság, s a kérdések: vajon jó helyre találtak-e a politikai lelkesedés robbanószerkezetéből szétröpült aknák? Vajon nem a szak­szerű — a közösség hosszú távú céljait, a hosszú távú érdekeket szolgáló — érveket söpörtük le a vitáik asztaláról? S most meakulpázhatunk rendre, hangoztatva jószándékunkat, ami — tudjuk — nem mentség. 1989 eufóriáját újraélni tragikomikus volna ma, amikor vízköbmé­terek millióiról, gáz- és erőműrendszerek működési rendjéről, egy jól működő szakapparátus presztízsének szétveréséről beszélnek forrásaink. A történeti számvetésnél nem mérce a fia­talos hév diktálta lelkesedés, netán „belvárosi mucsaiságunk”. Mert ilyen is van... Nagy Imre újratemetése. A kormány adja a biztosítást. Tárgyalások a családdal, ellenzék­kel. Megegyezések. Az uralkodó párt vezetése csak részben tudja, mi történik. Tudomásunk szerint nincs teljesen informálva (talán majd utólag „kiderül”: a titokzatoskodási játékban mégis ők voltak a jobbak, s titokban „informálódtak”). Azután egy mások által ösztönzött hang az „agyagbadöngölés”-ről. Egyes irányzatok föld alá szorításáról. S a tűzre, forradalmi tettekre vágyó, lobbanni kívánó közhangulatban lángot vet a szikra. Nemes szándék: eltörölni mindent, ami lehetővé tenné a diktatúra visszatérését. Az admi­nisztráció vezetésének, a féllegális politikai erőknek vágya egybeesett. A „döngölés”-t a költői ifjúi hév egyszerű szimbólum-túlzásának tekintettük. A történelemből oly jól ismert jelenségnek. S ki törődött a szürke tényekkel? Ki figyelt arra, hogy a visszahúzó erők esetleges moz­galmát egy, az adminisztráció adta átlag­biztosítás is visszafoghatta. Ha még egyáltalán lett volna erejük. (Talán utólag kiderül, volt ilyen szervezett szándék és erő még ... Források kérdése.) De megkezdődött valami: a radikális agyagbaverés jelszóháborúja. Emberek százezreinek önkritikára, önmagunk felülvizsgálatára lett volna szükségünk. Gondolkodás váltásra, valódi rendszerváltásra a közgondolkodásban. Össztársadalmi mére­tekben. Célok, ideák, ábrándok felülvizsgálatára. Ehelyett indulatháború kezdődött, új típusú kiszorítósdi. Emlegették, akik megélték a 40 évvel ezelőtti időket. Csak az akkori kiszorítós­ditól elütően, nem táborokba, kitelepítésekbe kényszerítve, hanem szívinfarktusba, emberi meghasonlottságba kergetve sokakat. A megbélyegzetteket. A diadalittasság utáni másnaposság állapotában a közösséget megtartó intézményeket kellene működtetni. Hozzáértés után keresgélünk. S találunk a közügyektől a maguk ma­gánszférájába visszahúzódott tízezreket. S a szépen beszélők, a lázas szeműek esetlenek-bot­­lanak —jószándékra, tanulatlanságra, tapasztalatlanságra hivatkozva. A rendszerváltásból (folytatás a 22. oldalon) 2 TARTALOM Glatz Ferenc: Elherdált évtized? BOSZNIA TÖRTÉNETE Engel Pál: A középkori Bosznia 3 Szakály Ferenc: Az iszlám északkeleti védőbástyája 7 Niederhauser Emil: A nemzeti megújulás kora 11 Bíró László: Nemzeti mozgalmak Boszniában 11 Palotás Emil: Okkupáció-annexió, 1878-1908 14 Bíró László: Bosznia és a bosnyákok Jugoszláviában 19 FIGYELŐ Tóth István György: Misszionáriusok Magyarországon 23 JELENIDŐBEN Demény Lajos: A diktátor és a nemzeti történelem 26 NYÍLT TÉR Olvasóink írják Erényi Tibor-Sipos Levente: Aczél György a népies-urbánus ellentétekről, Kádár Jánosról 27 Tomsics Emőke: Víg élet a Duna jegén 30 Tisztelt Szerkesztőség! dr. Vezényi Pál: Magyarok képe külföldön 32 özv. Kovács Ákosné: Esküvő, 1942 32 ÉLETUTAK Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky pályaképe 33 Szerkesztő: Glatz Ferenc A szerkesztőség tagjai: Kertész István, Sipos Péter, Szakály Ferenc, Vörös Károly Munkatársak: Demeter Zsuzsanna, Stemlerné Balog Ilona (kép), Kovács Éva (szöveg), Horváth Imre (számítógépes tördelés) Felelős kiadó: História Alapítvány. Elnök: Niederhauser Emil Szerkesztőség, 1014 Bp., Úri u. 53. T.: 156-0457. Levélcím: Pf. 9. Bp., 1250 Szedés: MTA TTI Kiadványcsoport. Felelős vezető: Hurtles Kornélia Nyomás: veszprémi Ml nyomda rt. 8200 Veszprém, Őrház u. 38. Felelős vez.: Fekete István igazgató Terjeszti a HIRKER Rt., NH Rt. és alternatív terjesztők. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál és a Hetimér Bp. XIII. Lehel u. 10/a. 1900, közvetlenül vagy postautalványon. Megjelenik évente tízszer. Előfizetési díj: 1 évre 500 Ft. Külföldön terjeszti a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat Bp.. Pf. 149. H-1389 HU ISSN 0139-2409. Index: 25384 A História Alapítvány bankszámlaszáma: MNB: 218-98017, csekkszámla: 501-012539-4 OTP Bp. I. ker. Alagút u. 3. Devizaszámlaszámok: USD 401-15194129120; DM 407-15194129120; ATS 419-15194129120

Next