História 1998

1998 / 1. szám

„Köztudott, hogy István királyról nem maradt ránk olyan egykorú ábrázolás, amelyik alapján hiteles, részle­tező' képmást lehetne rajzolni. Ugyanakkor tény, hogy ő az első'— és sokáig egyetlen — magyar uralkodó, aki­nek korabeli ábrázolása egyáltalán fennmaradt. Arról az utóbb koronázási palásttá átalakított miseruháról van szó, melyet Gizella királyné 1031-ben hímeztetett a székesfehérvári Szűz Mária-templom számára, és ame­lyen S[T]EPHANVS REX felirattal István király alakja is helyet kapott. " Szent István király képe a koronázási paláston. Lásd cikkünket a 11. oldalon! „Az invázió okozta néhány napos sokk után politikai és értelmiségi körökben többféle elképzelés merült fel, hogy a súlyos helyzet­ből, az októberi nemzeti felkelés eredményeit megó'rzendó', milyen kiutat lehetne találni. Tervezetek készültek, különböző' szintű tár­gyalások kezdó'dtek. Sokaknak eszébe jutott, hogy a magyarországi válság megoldása érdekében Nehru indiai kormányfői kellene közvetítőként felkérni." Budapest, 1956. Lásd cikkünket a 23. oldalon! Ki érzi a történelem levegőjét akkor, ha a pesti Duna-parton a Roosevelt tér felól betér a Dorottya utcába, onnan jobbra a Szende Pál utcába, majd az Apáczai Csere utcában ismét jobbra fordulva három oldalról megkerül egy négyemeletes házat? Pedig ez az emeletenként 59, a földszinttel és a manzárddal együtt össze­sen több mint 300 ablakos ház is színhelye volt egyfajta történelemnek. Budapest és a magyar kapitalizmus kialakulásának története az, amelynek e ház — az egykori Wurm-udvar — egyik tanúja és hatalmas anyagi értékénél fogva egyik tényezője is volt." A pesti Duna-parta Wurm-házzal, 1838 Lásd cikkünket a 16. oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents