Melléklet 2000
2000 / 1. szám
TflRTflLOra magyarországon az agrárgazdaság nemzetgazdaságon belüli súlyát, a régebben kialakultak nyomdokain haladva, túlhaladott módon, különféle arányokkal fejezik ki, melyek csökkenő tendenciát jeleznek. Ebből egyes döntéshozók tévesen az agrárgazdaság csökkenő szerepére következtetnek. Ezt a felszínes megítélést csak erősíti az agrárágazatok helyzete, ami a rendszerváltozást követő átalakulás, a régiből az újba való átmenet, a bonyolult előzmények következményei, érzelmi kötődések, téves felismerések és törekvések idéztek elő. Bonyolította a helyzetet, hogy mindez az EU-hoz való csatlakozás tennivalóival összefonódva jelent meg. Hazánkban sajnos csak a közelmúltban kapott nagyobb figyelmet az agrárágazatok és a vidék helyzete, fejlesztésének szükségessége. Önmagában már ez a néhány bevezető gondolat is jól érzékelteti a stratégiai kutatások szükségességét, az agrárágazatok szerepének helyes megítélése, valamint a stratégiák megvalósításának elősegítése érdekében. Lásd Kovács Ferenc-Csete László: Agrárgazdaság az ezredfordulón c. cikkünket a 312. oldalon! Következtetésünk az állami, vállalati, kontinentális, individuális tudománypolitika rövid áttekintése után: 1. Magyarország világpiaci termelési és kulturális betagozódása, a helyi társadalom termelési versenyképességének kialakítása, a nemzeti kultúra modernizálása hatékony állami tudománypolitikát követel. 2. Olyan állami tudománypolitikai intézményrendszerre van szükség az ezredforduló Magyarországán, amelyik a kontinentális, a vállalati tudománypolitikák mozgását követni képes, és folytonosan törekszik az összhang megteremtésére. Az állami tudománypolitika meghatározó tényezője lehet a magyarországi termelési és kulturális modernizációnak. Világszintre segítheti az ezredforduló magyar társadalmát, termelési és életmódkultúráját. Segítheti sikeres integrációját. És segíthet megőrizni a nemzeti sajátosságokat, modernizálni e hagyományanyagot. A tudománypolitika mint szakpolitika az állami adminisztráció olyan része, amely nem irányít, hanem elsősorban koordinál. Az új tudománypolitika a koordináció mellett szolgáltat. Lásd Glatz Ferenc: A tudománypolitika céljai c. cikkünket a 13-18. oldalon! magyarországon az egészségügyi ellátásnak egykor domináló orosz modellje (centralizált, állami tervezés/irányítás/finanszírozás, hatalmas intézeti kapacitásokkal való szolgáltatás és „specialistákkal terhes" orvoslás) hatástalannak, költségesnek és kevéssé betegorientáltnak mutatkozott. Az egészségpolitika új irányzata a súlypontot a kuratív medicináról az egészségfejlesztés és a prevenció irányába helyezi át, a kórházbról az ambuláns, a szakorvosiról az általános orvosi ellátásra. Az államilag finanszírozott kutatások irányait az orvostudomány területén a lakosság egézségi állapota és problémái jelentős mértékben meghatározzák. Mik a legfontosabb jellemzői a magyar lakosság egészségi állapotának? Lásd Vizi E. Szilveszter: Az orvostudomány új útjai c. cikkünket a 19-22. oldalon! Borítón: MTI fotó a Magyar Honvédség közreműködésével 2 EZREDFORDULÓ © 2000/1. TARTALOM • TalnulmányOK • KOVÁCS FERENC-CSETE LÁSZLÓ: AGRÁRGAZDASÁG AZ EZREDFORDULÓN 3 Az agrárgazdaság és a vidék stratégiai szerepe • A fejlődés agrár-közgazdasági alapjai • A biológiai alapok • Növényi termékek előállításának stratégiai feladatai • Kitörési lehetőség a kertészet fejlesztése • Az erdő- és a fagazdaság növekvő szerepe • Az állattenyésztés stratégiai szerepe • Az állategészségügy növekvő fontossága GLATZ FERENC: A TUDOMÁNYPOLITIKA CÉLJAI 13 I. A tudománypolitika fogalmáról II. A tudománypolitika típusai Az állami tudománypolitika • A vállalati tudománypolitika • Kontinentális tudománypolitika • Individuális tudománypolitika III. A tudománypolitika szerepe az állam gazdasági-politikai konszolidációjának előkészítésében VIZI E. SZILVESZTER: AZ ORVOSTUDOMÁNY ÚJ ÚTJAI 19 Demográfiai krízis, a társadalom öregedése • Orvostudományi kutatások • Társadalomtudományi kutatások • Gazdaság- és politikatudományi kutatások • Etikai problémák • Az EU-csatlakozásból fakadó kutatási feladatok • MŰHELY • CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ: A DEMOGRÁFIA HELYZETE ÉS FELADATAI 23 Témák, kutatási irányok • Intézmények • Tennivalók MAGYARORSZÁG ÉS NÉPEI 25 EZREDFORDULÓ Stratégiai kutatások a magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente hat alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Tel./fax: 302-5638 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel.: 3561-539 Olvasószerkesztő: Burucs Kornélia Kiadói munkatársak: Csányi Attila (tördelés), Horváth Imre (borító) Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Felelős vezető: Szilágyi Tamás ISSN 1417-8826