Melléklet 2003

2003 / 1. szám

TflRTflLOm­ H­z unió bővítése 2004-ben sok szempontból új helyzetet idéz elő. A fejlettségi szintkülönbség ugyanis az új és régi tagországok között minden korábbinál hatalmasabb. Míg Írország és a mediterrán or­szágok felvételekor az új tagok a régiek jövedelmi szintjének kereken 60%-át érték el, most az új tagországok átlagosan a régiek színvonalá­nak csupán 45%-án állnak. A gazdaság termelékenységi szintje a tizen­ötök szintjének nagyjából a felét éri el. Lengyelországban egyedül több a falusi nyomorparcella (3 millió), mint az EU-ban összesen. A bérszín­vonal az unió szintjének csupán töredéke, még Csehország, Lengyel­­ország és Magyarország esetében is csak az osztrák és német szint 15-18%-a. A felzárkózás hosszú történelmi folyamat lehet csak. Lásd Berend T. Iván: Az Európai Unió a globalizált világgazdaság­ban c. cikkünket a 3. oldalon. A­z unió nem kívánja kiküszöbölni az unió tagállamainak nemzeti jogi tradícióit a mindennapi élet vagyonjogi kapcsolatainál vagy a kisvállalkozásoknál - pl. az unió egyetlen társasági jogi irányelve sem vonatkozik a közkereseti és betéti társaságokra, és a kft.-re is csak egyetlen irányelv az irányadó. Módunk van tehát nemzeti jogi tradícióink fenntartására, ha elég tehetségesek vagyunk ehhez - stré­­berségből, kényelemből, lustaságból nem szó szerint másoljuk le az európai irányelveket, hanem az abban megnyilvánuló jogi koncepciót alkotóan, nemzeti jogunknak megfelelő eszközökkel valósítjuk meg. Lásd Sárközy Tamás: A magyar gazdasági jog fejlesztésének stra­tégiájáról c. cikkünket a 9. oldalon. A­z üvegházhatású gázok légkörbe bocsátása globális problémákat okoz, vagyis a várt kedvezőtlen hatások minden országot érinteni fognak. Ennek ellenére ezt az egész Földre kiterjedő hatást, megfe­lelő nemzetközi egyezmények keretében, csak országos intézkedések­kel lehet mérsékelni. Ez minden ország, így Magyarország feladata is. Megállapítható, hogy sokkal több szén-dioxidot és metánt bocsátunk ki, mint amennyit a nyelők az ország fölött kivonnak a levegőből. Min­denképpen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az említett két gáz emberi tevékenység miatti kibocsátását csökkentsük. Lásd Mészáros Ernő: Az üvegházhatású gázok légköri körforgal­ma Magyarország fölött c. cikkünket a 14. oldalon. A címlap a How does the European Union relate to the World? (ECSC-EC-EREA, Brüsszel-Luxembourg, 1996) c. kiadvány felhasz­nálásával készült. Szerzőink BEREND T. Iván BULLA Miklós KORDOS László MÉSZÁROS Ernő­ SÁRKÖZY Tamás SZARKA László VERŐ József VESZTERGOM Viktor akadémikus, professzor, California Egye­tem, Los Angeles az Országos Környezetvédelmi Tanács fő­titkára, tszv. egyetemi tanár, Széchenyi Ist­ván Egyetem, Győr az MTA doktora, múzeumigazgató, Magyar Állami Földtani Intézet Országos Földtani Múzeum, Budapest akadémikus, egyetemi tanár, Veszprémi Egyetem, Föld- és Környezettudományi Tanszék, Veszprém az állam- és jogtud. doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vállalati Jogi Tanszék, Budapest az MTA doktora, tud. osztályvezető, tud. tanácsadó, egyetemi magántanár, egyetemi intézetigazgató, MTA Geodéziai és Geofizi­kai Kutatóintézet, Sopron akadémikus, tud. igazgatóhelyettes, kutató­­professzor, egyetemi tanár, MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron a földtudomány kandidátusa, obszervató­riumvezető, Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium, Nagycenk 2 TflRTflLOm • EURÓPA KAPUJRBflfl • BEREND T. IVÁN: Az Európai Unió a globalizált világgazdaságban • Együttműködési vágy - és hidegháború • Fejlődés - folyama­tos bővítés • Az integráció előnyei • A globalizáció hatásai • Az új bővítés körülményei • Magyarország helyzete az unió­ban SÁRKÖZY TAMÁS: A magyar gazdasági jog fejlesztésének stratégiájáról 9 1. A jelen és a közeljövő feladatai • 2. Hosszú távú fejlesztési irányok • KÖRNYEZETVÉDELER­ • MÉSZÁROS ERNŐ: Az üvegházhatású gázok légköri körforgalma Magyarország fölött 14 Emberi hatások • Globális felmelegedés • Hazai emissziók BULLA MIKLÓS: A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás 20 Gazdasági növekedés és környezetvédelem • A globális piac veszélyei • A vízkészletek használata • Energiatermelés­ -használat • Agrárium és biológiai sokféleség • Mit tehetünk? • FIGYELŐ • SZARKA LÁSZLÓ - VERŐ JÓZSEF - VESZTERGOM VIKTOR: Hírek és rémhírek a geomágneses pólusátfordulásról __ 26 Két cikk a Nature-ben, 2002. április 11. • A mágneses Északi­­sark mozgásáról az EOS-ban, 2002. augusztus 27. • Bizonyí­tás nélküli állítások a Scientific American-ban, 2002. novem­ber • „The Core" - egy film Hollywoodból • A lavina megindul • Tanulságok KORDOS LÁSZLÓ: A Kárpát-medence emlősfaunájának kialakulása 31 Földtani-és földrajzi háttér • A Kárpát-medence - állatföld­rajzi zsákutca • Diverzitásváltozás az emlősfaunában • A je­lenlegi, vadon élő emlősfauna eredete • HÍREK • Stratégiai Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián 35 (A Programtanács 2003. március 31-i üléséről) EZREDFORDULÓ • 2004 EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányok a magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik évente négy alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel.: 224-6750 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Nagy Béla, Horváth Imre, Péterfi András Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Bp., Vak Bottyán u. 30-32. Felelős vezető: Losonczy György ISSN 1417-8826

Next