Melléklet 2004

2004 / 1-2. szám

TflRTflLOm EZREDFORDULÓ • ZOOVH! H nyugat-európai társadalmak szerves fejlődés eredményeként ju­tottak el az EU-hoz mint területigazgatási egységhez. Más a hely­zet a közép-kelet-európai országokkal. 1998 márciusában meg­kezdődött Magyarország uniós felkészültségének átfogó vizsgálata. Az államigazgatás tagolódása szerint mérték fel a jelölt országok me­zőgazdaságának, környezetvédelmének, jogrendszerének szintjét, és vizsgálták, mennyire harmonizálnak azok az EU megfelelő előírásai­val. Most látszik csak meg, hogy az uniós tagság a magyar ember szá­mára sok vonatkozásban kényszermodernizáció lesz. Az unió jelen­létét nemcsak a nálunk is bevezetendő fizetési eszközön mérheti majd le, meg azon, hogy még több nemzetközi vállalkozás van jelen környezetében, hanem azon is, hogy a fehér és a színes üveget külön kell válogatni, hogy a szennyvizeket szigorúan tisztítórendszerekbe kell irányítani, a csomagolóanyagokat újrahasznosítható anyagokból kell bizonyos százalékban előállítani. Es az EU-ban élő magyar em­bernek újra fel kell fedeznie a szorgalom és az iparkodás eredményes voltát, amely iparkodásról a szovjet rendszer intézményesen próbálta leszoktatni. Lásd Glatz Ferenc: Európa, Európai Unió, Magyarország c. cik­künket a 3-4. oldalonI m agyarország szinte minden gazdasági mutató esetében jóval fel­készültebb az egyébként sokkal fejlettebb integrációba való si­keres beépülésre, mint bármelyik dél-európai ország volt az 1980-as években. Ezt olyan tények bizonyítják, mint szabad kereske­delem az EU-val a tagság előtt, a kereskedelmi összefonódás mértéke, a kivitel áruszerkezete, a gazdaságprivatizáltsága, a mikroszféra ver­senyképessége, a nemzetközi tőkével való együttműködés mélysége és minősége. Lásd Inotai András: Gazdasági integráció c. cikkünket az 5-7. ol­dalon! H z EU kohéziós, illetve strukturális alapjaiból támogatást elsősor­ban a területfejlesztéshez, a mezőgazdaságra és a környezetvéde­lemre lehetett kapni. Bár ezen alapok mérete, és az azokból maj­dan kapható támogatások nagysága fölöttébb bizonytalan (sőt bi­zonytalan volt maguknak az alapoknak a hosszú távú léte is), minden­képpen „EU-konformmá" kellett tenni a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság támogatási rendszerét, hogy alkalmassá váljunk ezen támogatások elnyerésére. A regionális fejlesztés „eleve"környezetvé­delmi, tájhasználati kérdés is, a mezőgazdaság terén pedig az EU-ban tapasztalható legutóbbi fejlemények szerint a támogatások egyre in­kább a környezetkímélő gazdálkodáshoz és a biodiverzitás megőrzé­séhez, illetve fejlesztéséhez kapcsolódnak. [...] Lásd Kerekes Sándor: Környezetvédelem c. cikkünket a 20-21. oldalon! Címlapkép: European Community, 2004. EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányok a magyar Tudományos Rkadémián (Megjelenik évente négy alkalommal, a História, a Köznevelés, a Technika és a Természet Világa mellékleteként.) Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Történettudományi Intézete 1014 Bp. Úri u. 53. Tel.: 224-6750 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Csányi Attila, Nagy Béla, Horváth Imre, Péterfi András Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft. Bp., Vak Bottyán u. 30-32B Felelős vezető: Losonczy György ISSN 1417-8826 Tartalom • FIGYELŐ • MAGYARORSZÁG UNIÓS FELKÉSZÜLTSÉGE GLATZ Ferenc: Európa, Európai Unió, Magyarország 3 INOTAI ANDRÁS: Gazdasági integráció 5 SÁRKÖZY TAMÁS: A piacgazdaság eurokonform törvényei 8 BAYER JÓZSEF: Államrend, politikai rendszer 10 GAZDAG FERENC: Biztonságpolitika 13 VARGA GYULA: Mezőgazdaság 15 MICHELBERGER PÁL: Közlekedés 18 KEREKES SÁNDOR: Környezetvédelem 20 SOMLYÓDY LÁSZLÓ: Vízgazdálkodás 22 Pintér Róbert - Z. Karvalics László: Információs társadalom 24 VITÁNYI IVÁN: Kultúra és oktatás 26 SZARKA László: Kisebbségpolitika 28 • HÍREK • A Stratégiai Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián program kiadványai 2003-ban 30 A Magyar Tudománytár sorozat kötetei 32 BAYER József GAZDAG Ferenc GLATZ Ferenc INOTAI András KEREKES Sándor MICHELBERGER Pál PINTÉR Róbert SÁRKÖZY Tamás SOMLYÓDY László SZARKA László VARGA Gyula VITÁNYI Iván Z. KARVALICS László Szerzőink a politikatud. doktora, igazgató, MTA Politikai Tudományok Intézete a tört. tud. kandidátusa, tud. főmunkatárs, Teleki László Intézet akadémikus, a Nemzeti Stratégiai Kutatási Program elnöke, igazgató, MTA Történettudo­mányi Intézete a közgazd. tud. doktora, igazgató, MTA Világ- gazdasági Kutatóintézet a közgazd. tud. kandidátusa, egyetemi tanár, dékán, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem akadémikus, egyetemi tanár, prof. emeritus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutató, egyetemi tanársegéd, Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Infor­mációs Társadalom és Trendkutató Központ az állam- és jogtud. doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, tud. tanácsadó, Budapesti Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA Jogtudományi Intézet akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a tört. tud. kandidátusa, igazgató, MTA Etni­kai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a közgazd. tud. doktora, egyetemi tanár, tud. tanácsadó, Agrárgazdasági Kutató és Informa­tikai Intézet a szociológiai tud. doktora, tud. tanácsadó, MTA Politikai Tudományok Intézete tudományos és stratégiai igazgató, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem, Információs Társadalom és Trendkutató Központ 2

Next

/
Thumbnails
Contents