Melléklet 2008

2008 / 1. szám

TMTHLOm EZREDFORDULÓ • 20DBZ1 H Balkán válsága egyidős az Európai Unió (EU) történetével, és a legfontosabb, legsúlyosabb kihívást jelenti a számára. Amikor 1991 nyarán a 12-ek fővárosaiban lázas egyeztetések folytak az uniót létrehozó maastrichti szerződés véglegesítésé­ről, akkorJugoszláviában már dörögtek a fegyverek. A konflik­tus nem volt teljesen előzmény nélküli, mégis úgy tűnik, hogy az Európai Közösség, illetve a későbbi EU tagállamait meglep­te, és felkészületlenül érte. A balkáni válság óta az EU egyértel­műen átalakította kül- és biztonságpolitikáját, később védelmi politikáját is. Lásd Szent-Iványi István: Az EU kiterjesztése - Strasbourgból nézve című cikkét a 11. oldalon. H z EU bővítésének 2004. évi és 2006. évi hulláma integrálta a korábbi megosztott Európa keleti térfelének a volt Szovjet­unión kívüli részét. Ez vitathatatlanul a hidegháború utáni európai történelem egyik legjelentősebb politikai fejleménye. A dinamikus fejlődés lehetőségét teremti meg, amely azonnali pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. Ez nemcsak gaz­dasági, hanem politikai tekintetben is gyümölcsözővé teheti az integráció kiterjesztését az egész európai térségre, a Balkánt is beleértve. Igaz, ami létrejött, sokkal inkább hasonlít a „több­sebességes Európa"realista koncepciójához, mint az egységes EU fényes jövővíziójához. Lásd BayerJózsef: Eltérő hagyományok és politika a balkáni térségben című cikkéta 15. oldalon E gészében véve nem kialakult nemzetállamok kívánnak csatla­kozni az unióhoz, hanem államot építő és ennek során sikeres vagy kudarcos folyamatokat tapasztaló országok. Valamennyi or­szág még ma is -és ez a továbbfejlődés egyik igen veszélyes csap - dája - tulajdonképpen az ex-jugoszláv gazdasági nacionalizmus fogságában él, akár a kereskedelempolitikát, akár a működő tőke befogadását, akár számos más jogi szabályozást nézünk. Mindez az 1970-es évek kettéosztott Európájában sikeresnek mondott Jugoszlávia öröksége. Ez azonban az egységesülő Európában kife­jezetten visszahúzó, retrográd, a fejlődést gátló elemmé vált. Lásd Inotai András: Az EU délkelet-európai politikájának dilemmái című cikkét a 20. oldalon. Szerzőink BAYER József BÍRÓ László INOTAI András PLE§U, Andrei SUPPAN, Arnold akadémikus, igazgató, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Phd, tud. főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet, Budapest az MTA doktora, igazgató, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest volt román külügyminiszter, rektor, New Europe College, Bukarest egyetemi tanár, Bécsi Egyetem SZENT-IVÁNYI István képviselő, Európai Parlament, Strasbourg Tartalom • DISPUTA • AZ EURÓPAI UNIÓ DÉLKELETI KITERJESZTÉSE ANDREI PLE§U: Az egyesült Európa értékei 3 Értékek - átalakulásban • Kelet-Európa - illúziók nélkül • Viszony a múlthoz ARNOLD SUPPAN: Az EU bővítése egy bécsi Kelet-Európa-kutató szemével 6 Jugoszlávia szétesése • Európa nem készült fel • Osztrák külpolitika • Félelem a bevándorlóktól • Csatlakozási kilátások • Koszovó jövője SZENT-IVÁNYI ISTVÁN: Az EU kiterjesztése - Strasbourgból nézve 11 Válság és megoldások • Koszovó - megoldási lehe­tőségek? • Szerbia és Koszovó • Uniós integráció • Az unió és a Balkán BÍRÓ LÁSZLÓ: Koszovó, 2007-2008 12 BAYER JÓZSEF: Eltérő hagyományok és politika a balkáni térségben 15 Keleti bővítés: sikertörténet? • A Balkán: politikai széttagoltság, elmaradottság • Etnikai tarkaság, hagyományok • Gazdasági elmaradottság • A felvé­tel kritériumai • Összefoglalás INOTAI ANDRÁS: Az EU délkelet-európai politikájának dilemmái 20 Működőképesség • A bővítés feltételei • Dilemmák •Az unió szerepe A szám megjelenését a MEH-MTA megállapodás keretében, A Balkán mint stratégiai térség Magyarország számára c. kutatási program támogatta. A címlapon középen: Millennium híd Montenegróban. Balra fent: Dürres erőd, Albánia. Középen fent: a mostari híd, Bosznia-Hercegovina. Jobbra fent: Szent Márk-templom, Zágráb, Horvátország. EZREDFORDULÓ Stratégiai Tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián (Megjelenik a História és a Technika mellékleteként.) 2007/3-4. számunk technikai okok miatt kimaradt. Szerkesztő: Glatz Ferenc Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri utca 53. Tel./fax: 356-0457 Kiadó: MTA Társadalomkutató Központ 1014 Bp. Országház u. 30. Tel.: 224-6700 Kiadói munkatársak: Kovács Éva, Palovicsné Tihanyi Éva, Nagy Béla, Horváth Imre (borító), Péterfi András Nyomdai munkálatok: Mesterprint Kft., Bp., Vak Bottyán u. 30-32B. Felelős vezető: Médi Lajos ügyvezető igazgató ISSN 1417-8826 2

Next

/
Thumbnails
Contents